
Fotó: gov.ro
2009. augusztus 09., 14:502009. augusztus 09., 14:50
Az IMF hétfőn távozó küldöttsége 100-150 ezer közalkalmazott elbocsátásáról tárgyal a román kormánnyal. A Mediafax hírügynökség a tárgyalásokhoz közel álló kormányzati forrásokból úgy tudja, a központi és helyi közigazgatás, illetve a decentralizált intézmények alkalmazottainak 10 százalékának elbocsátását célzó lépés a nemzeti össztermék 0,35 százalékával egyenértékű megtakarítást eredményezne a 2010-es költségvetési kiadásokban. Az idézett források szerint a Valutaalap azt is szorgalmazza, hogy a kormány függessze fel az októberre tervezett 2 százalékos nyugdíjemelést, valamint azt, hogy a közalkalmazotti bérek idei évre érvényes befagyasztását a kabinet terjessze ki 2010-re is. Az intézkedés addig lenne érvényes, amíg nem jelentkeznek az egységes bérezési törvény alkalmazásának eredményei.
Az egy héttel korábban elkezdődött tárgyalások során az is felmerült, hogy a kormány küldjön 2-3 hetes fizetetlen szabadságra minden közalkalmazottat szeptember és november között, ami a GDP 0,3 százalékát jelentő költségvetési megtakarítást eredményezne. A költségvetési kiadások további 0,9 százalékos csökkenését eredményezné a helyi közigazgatás és a nagy állami vállalatok által felhasznált összegek korlátozása és tüzetesebb monitorozása is.
Az elmúlt napokban az IMF elfogadta, hogy a költségvetési hiány az eddig tervezett 4,6 százalékról 7-7,2 százalékra növekedjen, miután a legfrissebb becslések szerint az év elején eltervezett 4 százalék helyett 8-8,5 százalékkal csökken idén a gazdaság.
Az IMF ragaszkodik ahhoz, hogy az eredetileg leszögezett menetrendnek megfelelően október végéig történjen meg az egységes bérezési törvény elfogadása, amelyet Emil Boc miniszterelnök parlamenti felelősségvállalással kíván életbe léptetni. A nyugdíjtörvényt és az új oktatási törvényt szintén felelősségvállalással kívánja elfogadtatni a kormányfő.
Emil Boc kormányfő szombaton azt nyilatkozta, hogy a PDL és a PSD három-három minisztere kapott felhatalmazást a tárgyalások folytatására az Európai Bizottsággal és a Valutaalappal. Kormányzati források szerint a PSD vasárnap azt kérte az IMF-től, hogy ne ragaszkodjon a 150 ezer közalkalmazott elbocsátásához, ezzel pedig csak a költségvetési kiadások csökkentésének utolsó lehetőségeként számoljon.
A miniszterelnök szombaton leszögezte: a kormány nem tervez ÁFA-emelést, továbbra is változatlanul hagyja a 16 százalékos egységes adókulcsot, és az üzleti szféra támogatására adómentessé teszi az újra befektetett profitot.
Az államapparátus reformjának, átszervezésének szükségességéről beszélt Vasile Blaga, a PDL főtitkára szombat este a Realitatea hírtelevízióban. Blaga szerint szeptemberben megbukhat a PDL-PSD kormány, ha a szociáldemokraták nem szavazzák meg a három reformtörvényt, amelyért a kabinet felelősséget kíván vállalni a parlamentben.
A PDL-főtitkár hangsúlyozta: az állami alkalmazottak létszámának csökkentése annak feltétele, hogy az IMF-hitel második részletét bérek és nyugdíjak kifizetésére is lehessen fordítani majd.
Emil Boc miniszterelnök szombaton közölte: tájékoztatta kabinetjének tagjait, hogy kormányzati felelősségvállalással kívánja elfogadtatni a közalkalmazottak egységes bérezését, valamint a nyugdíjrendszer illetve az oktatás reformját szabályozó új törvényeket. A kormányfő ezzel azt kívánja tesztelni, hogy a kormánypártok szintjén megvan-e a szükséges politikai szándék, a parlamentben pedig megvan-e a támogatás a reformok véghezvitelére.
Bogdan Niculescu Duvăz, a PSD szóvivője erre reagálva szombaton azt nyilatkozta: pártja támogatja, hogy a kormány vállaljon felelősséget a bérezési és a nyugdíjtörvényért, ám az új oktatási törvény esetében parlamenti vitát szorgalmaz a PSD.
Constantin Niţă PSD-alelnök, a kis- és középvállalkozásokért felelős miniszter vasárnap azzal vádolta a PDL-t, hogy nem mutatott érdeklődést a szociáldemokraták válságkezelő programja iránt, ezért kérdésessé vált, hogy érdemes-e folytatni a koalícióban az erről folyó egyeztetéseket.
Niţă szerint a PDL-t a kormányzati felelősségvállalás kapcsán nem az oktatási reform érdekli, hanem az, hogy ismét „zaklathassa” a szociáldemokratákat. A PSD-alelnök szerint pártja továbbra is ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy az oktatási törvénycsomagot nem szabad felelősségvállalással elfogadtatni, hanem meg kell vitatni az érintettekkel és a parlamentben is.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.