Fotó: gov.ro
2009. augusztus 09., 14:502009. augusztus 09., 14:50
Az IMF hétfőn távozó küldöttsége 100-150 ezer közalkalmazott elbocsátásáról tárgyal a román kormánnyal. A Mediafax hírügynökség a tárgyalásokhoz közel álló kormányzati forrásokból úgy tudja, a központi és helyi közigazgatás, illetve a decentralizált intézmények alkalmazottainak 10 százalékának elbocsátását célzó lépés a nemzeti össztermék 0,35 százalékával egyenértékű megtakarítást eredményezne a 2010-es költségvetési kiadásokban. Az idézett források szerint a Valutaalap azt is szorgalmazza, hogy a kormány függessze fel az októberre tervezett 2 százalékos nyugdíjemelést, valamint azt, hogy a közalkalmazotti bérek idei évre érvényes befagyasztását a kabinet terjessze ki 2010-re is. Az intézkedés addig lenne érvényes, amíg nem jelentkeznek az egységes bérezési törvény alkalmazásának eredményei.
Az egy héttel korábban elkezdődött tárgyalások során az is felmerült, hogy a kormány küldjön 2-3 hetes fizetetlen szabadságra minden közalkalmazottat szeptember és november között, ami a GDP 0,3 százalékát jelentő költségvetési megtakarítást eredményezne. A költségvetési kiadások további 0,9 százalékos csökkenését eredményezné a helyi közigazgatás és a nagy állami vállalatok által felhasznált összegek korlátozása és tüzetesebb monitorozása is.
Az elmúlt napokban az IMF elfogadta, hogy a költségvetési hiány az eddig tervezett 4,6 százalékról 7-7,2 százalékra növekedjen, miután a legfrissebb becslések szerint az év elején eltervezett 4 százalék helyett 8-8,5 százalékkal csökken idén a gazdaság.
Az IMF ragaszkodik ahhoz, hogy az eredetileg leszögezett menetrendnek megfelelően október végéig történjen meg az egységes bérezési törvény elfogadása, amelyet Emil Boc miniszterelnök parlamenti felelősségvállalással kíván életbe léptetni. A nyugdíjtörvényt és az új oktatási törvényt szintén felelősségvállalással kívánja elfogadtatni a kormányfő.
Emil Boc kormányfő szombaton azt nyilatkozta, hogy a PDL és a PSD három-három minisztere kapott felhatalmazást a tárgyalások folytatására az Európai Bizottsággal és a Valutaalappal. Kormányzati források szerint a PSD vasárnap azt kérte az IMF-től, hogy ne ragaszkodjon a 150 ezer közalkalmazott elbocsátásához, ezzel pedig csak a költségvetési kiadások csökkentésének utolsó lehetőségeként számoljon.
A miniszterelnök szombaton leszögezte: a kormány nem tervez ÁFA-emelést, továbbra is változatlanul hagyja a 16 százalékos egységes adókulcsot, és az üzleti szféra támogatására adómentessé teszi az újra befektetett profitot.
Az államapparátus reformjának, átszervezésének szükségességéről beszélt Vasile Blaga, a PDL főtitkára szombat este a Realitatea hírtelevízióban. Blaga szerint szeptemberben megbukhat a PDL-PSD kormány, ha a szociáldemokraták nem szavazzák meg a három reformtörvényt, amelyért a kabinet felelősséget kíván vállalni a parlamentben.
A PDL-főtitkár hangsúlyozta: az állami alkalmazottak létszámának csökkentése annak feltétele, hogy az IMF-hitel második részletét bérek és nyugdíjak kifizetésére is lehessen fordítani majd.
Emil Boc miniszterelnök szombaton közölte: tájékoztatta kabinetjének tagjait, hogy kormányzati felelősségvállalással kívánja elfogadtatni a közalkalmazottak egységes bérezését, valamint a nyugdíjrendszer illetve az oktatás reformját szabályozó új törvényeket. A kormányfő ezzel azt kívánja tesztelni, hogy a kormánypártok szintjén megvan-e a szükséges politikai szándék, a parlamentben pedig megvan-e a támogatás a reformok véghezvitelére.
Bogdan Niculescu Duvăz, a PSD szóvivője erre reagálva szombaton azt nyilatkozta: pártja támogatja, hogy a kormány vállaljon felelősséget a bérezési és a nyugdíjtörvényért, ám az új oktatási törvény esetében parlamenti vitát szorgalmaz a PSD.
Constantin Niţă PSD-alelnök, a kis- és középvállalkozásokért felelős miniszter vasárnap azzal vádolta a PDL-t, hogy nem mutatott érdeklődést a szociáldemokraták válságkezelő programja iránt, ezért kérdésessé vált, hogy érdemes-e folytatni a koalícióban az erről folyó egyeztetéseket.
Niţă szerint a PDL-t a kormányzati felelősségvállalás kapcsán nem az oktatási reform érdekli, hanem az, hogy ismét „zaklathassa” a szociáldemokratákat. A PSD-alelnök szerint pártja továbbra is ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy az oktatási törvénycsomagot nem szabad felelősségvállalással elfogadtatni, hanem meg kell vitatni az érintettekkel és a parlamentben is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok