Leszálló ágon. Egyelőre nem hozza a várt eredményt a Tarom átszervezési terve
Fotó: Facebook/Tarom
A román állami tulajdonban levő Tarom légitársaság kevesebbet repült a tavalyi év első felében, ami az állami támogatásnak hála nyereséggel zárult ugyan, a vállalat vezetői azonban úgy vélik, hogy több pénzre van szükség, miközben új finanszírozást nehéz szerezni.
2025. január 29., 16:572025. január 29., 16:57
Az Európai Bizottság által 2024. április végén jóváhagyott, adósságleírást és tőkeinjekciót előirányzó állami támogatás csak részben fedezte a 2024 első félévi működési tevékenység finanszírozási igényét – derül ki a Tarom ügyintézőinek az Economica.net gazdasági portál birtokába jutott jelentéséből. A negatív mérleg miatt így
A Tarom 2024 első félévi tevékenységével kapcsolatos aggodalmak a vállalat pénzügyi eredményeinek könyvvizsgálójától származnak.
„A vállalat megkezdte az átszervezési tervben előírt intézkedéseket. A vállalat működési és pénzügyi teljesítménye 2024 első félévében azonban nem azt mutatja, hogy a tervben felvázolt források elegendőek lennének. Ha a vállalat nem éri el a tervben kitűzött célokat, akkor további finanszírozásra lesz szükség, amelyet viszont nem biztos, hogy megkap. Ilyen körülmények között a hatás a működés végleges leállítása vagy jelentős korlátozása lehet, ami a társaság eszközeinek és kötelezettségeinek könyv szerinti értékének jelentős kiigazítását tenné szükségessé” – áll a Tarom 2023-as pénzügyi eredményeit auditáló független könyvvizsgáló, Baker Tilly tavaly ősszel közzétett, az Economica.net által idézett jelentésében.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A most ismertetett dokumentum szerint a működésből, azaz a szállítási tevékenységekből származó bevétel 562 millió lej volt, ami elmaradt a költségvetésben előirányzott 688,8 millió lejes várakozástól. A 2023 első félévéhez képest a bevételek 12 millió lejjel voltak magasabbak.
„2024 első félévében a légi közlekedésből realizált bevétel a menetrend szerinti belföldi és külső járatokon 4,14 százalékkal magasabb az előző év első félévében regisztrált bevételnél, és 17,48 százalékkal (110,7 millió lejjel) elmarad a költségvetésben tervezett szinttől” – vont mérleget a dokumentum.
A pénzügyi bevételek között szerepel továbbá egy 68,2 millió lejes összeg, amely az állami támogatásként nyújtott kölcsön kamatát jelenti. Ezekkel a bevételek között elszámolt összegekkel a Tarom 166,8 millió lejes nyereséget jelentett 2024 első félévére, szemben a 2023 első félévében jegyzett több mint 50 millió lejes veszteséggel.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelentés szerint 2024 első hat hónapjában a Tarom kevesebbet repült, és még üresebb repülőgépekkel tette ezt, mint 2023 azonos időszakában.
A kevesebb üzemeltetett járat miatt az utasok száma egymillió fő alá csökkent. Vagyis a tavalyi első félévben 959 379 utast szállítottak, ami közel 13 százalékkal kevesebb, mint a 2023 első félévére jelentett eredmény. Ugyanakkor a Tarom repülőgépei egyre üresebbek: bár 2024 első félévére 84,12 százalékos kihasználtságot terveztek a 2023 azonos időszakában elért 80,62 százalék után, ez végül alig 75 százalékos volt.
Az elemzés kitér ugyanakkor arra is, hogy november elején a Tarom flottája 14 repülőgépből állt, amelyből hat saját tulajdonú és nyolc lízingelt: négy Boeing 737-800, négy Boeing 737-700, négy ATR 72-600 és két 72-500.
A 2024-es beruházási tervből pedig még kiderül, hogy a Tarom június 26-án 8,54 millió dollárt fizetett előlegként egy B737 MAX 8 típusú repülőgép lízingszerződéssel történő megvásárlására.
A veszteségek ellenére nincs szó arról, hogy a román állam lemondjon a Tarom állami légitársaságról, kiemelt fontosságú, hogy az többségi állami tulajdonrész mellett megmaradjon – jelentette ki Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.
A Taromnak az üzleti tevékenységének racionalizálása érdekében hozott intézkedései között szerepelt a Heathrow repülőtér résidejének tavalyi eladása, a Tarom Globe Ground (37%) és Romanian Fueling Services (50%) részvényeinek felértékelése, valamint a vállalat tulajdonában lévő 12 000 négyzetméteres terület és irodaépület hosszú távú bérbeadása Otopeni-ben.
A jelentés szerint a vállalat eladta négy Airbus A318-as repülőgépét, és szerződést kötött két Boeing 737 MAX 8-as repülőgép megvásárlására. „A Tarom jelenleg tárgyalási szakaszban van további két Boeing 737 MAX 8 típusú repülőgép lízing keretében történő megvásárlására vonatkozó szerződésekről” – mutat rá a vállalat igazgatói jelentése a 2024-es év első félévének pénzügyi eredményeiről.
Emellett az átszervezési terv szerint „a Tarom politikájának célja a kereskedelmi terjeszkedés elkerülése, új útvonalak nyitásának elkerülése, valamint a versenytársakban vagy más, azonos tevékenységi területen működő üzemeltetőkben való részesedésszerzés elkerülése” – áll a gazdasági portál által szemlézett jelentésben.
A Tarom október 27-től nem indít több járatot a londoni Heathrow repülőtérre, mivel a résidőket a Qatar Airwaysnek adták el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!