Megtartanák. A közlekedési miniszter szerint fontos a nemzeti légitársaság megőrzése
A veszteségek ellenére nincs szó arról, hogy a román állam lemondjon a Tarom állami légitársaságról, kiemelt fontosságú, hogy az többségi állami tulajdonrész mellett megmaradjon – jelentette ki Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.
2024. július 15., 19:002024. július 15., 19:00
A tárcavezető az Adevărul napilapnak adott interjút annak kapcsán, hogy múlt héten a béreikkel elégedetlen pilóták egynapos munkabeszüntetést tartottak, amely nyomán az egyébként veszteségesen működő állami cég menedzsmentje 1500 eurós béremelést hagyott jóvá számukra. A miniszter elismerte:
„A veszteségek csökkenése az Európai Bizottság által engedélyezett helyreállítási terv következménye, és a javuló tendencia azt mutatja, hogy a Tarom jó úton halad, és van esélye ismét nyereségessé válni” – mondta Grindeanu.
A miniszter emlékeztetett: a román és az európai jog szerint a Tarom egy versenypiacon működő vállalat, amelynek saját bevételeiből kell fenntartania magát, és csak kivételes esetekben kaphat állami támogatást.
„Ez az egyetlen állami támogatás, amelyet a Tarom kapott, eltekintve attól, amelyet a világjárvány idején kapott, amikor számos, pénzügyileg sokkal jobb helyzetben lévő európai légitársaságnak volt szüksége pénzügyi támogatásra” – mutatott rá.
Grindeanu elmondta,
A társaság havonta átlagosan mintegy 1000 menetrend szerinti járatot üzemeltet, és 2023-ban ezek 40 százaléka belföldi célállomásokra, a fennmaradó részük pedig külső célállomásokra irányult. Romániában a Tarom a nagybányai, a kolozsvári, a jászvásári, a nagyváradi, a szatmárnémeti, a szucsávai és a temesvári repülőtérre üzemeltet járatokat, külföldön pedig európai, törökországi és közel-keleti célállomásokra repül a társaság.
Megérte hétfőn csoportosan „beteget jelenteni” a Tarom román légitársaság pilótáinak: a cég vezetésével folytatott tárgyalásokat követően 1500 euróval – mintegy 7460 lej – nő a fizetésük.
Grindeanu egyértelműen kiállt amellett, hogy a román államnak meg kell tartania a céget.
Ellenkező esetben a helyzet nehezebbé válik, és a vállalatot nehéz figyelembe venni a közép- és hosszú távú nemzeti gazdasági stratégiák kidolgozásakor. (…) A vállalat jövője a jelenlegi igazgatótanács teljesítményétől függ, hogy végrehajtja-e a szerkezetátalakítási tervet. A közlekedési minisztérium a rendelkezésére álló jogi eszközökkel felügyeli az egész folyamatot” – hangsúlyozta a miniszter.
„Szeretném, ha a Tarom ismét a légi közlekedés mércéjévé válna Európa ezen részén, és magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtana az utasoknak. Ez egy román márka, amelynek megmentéséért küzdünk!
Emlékezzünk a világjárvány idején történt esetekre, vagy a Blue Air csődje által okozott helyzetekre, vagy nemrégiben az izraeli konfliktushelyzetre, amikor román utasok rekedtek a tel-avivi repülőtéren” – emlékeztetett a miniszter.
Grindeanu elismerte, hogy
„Nem titkolom Önök előtt, hogy megvitattuk ezt a lehetőséget, az európai jogszabályok által előírt feltételek figyelembe vételével. A román állam nem veszítheti el az ellenőrzést a vállalat felett. Az biztos, hogy a vállalat iránt érdeklődő befektetők nagy hangsúlyt fektetnek az országunk repülőtéri infrastruktúrájára a terminálok építésétől/meghosszabbításától/korszerűsítésétől kezdve a mozgási felületek (kifutópályák, gurulóutak, terminálok) rehabilitációjáig-modernizálásáig vagy bővítéséig” – hangsúlyozta Sorin Grindeanu.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!