Uniós aggodalom a régiós valuták miatt

Joaquín Almunia, a testület pénzügyi felelőse aggodalmát fejezte ki az árfolyamok változékonysága miatt a lebegő árfolyamrendszerrel rendelkező EU-tagországokban, és hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy a hatóságok olyan kijelentéseket tegyenek, amelyek fokozhatják e problémákat az eleve ideges piacokon. Mint mondta, nyugtalanságát növeli, hogy „egyes nyilvános megnyilatkozások” felgyorsíthatják e folyamatot.

Sajtóinformációk szerint egyebek között Donald Tusk lengyel miniszterelnök azon kijelentésére célzott, hogy Varsó kész beavatkozni a zlotyi védelmében, ha annak árfolyama 5/euróra esne.

Ugyancsak aggodalommal szólt a kelet-európai bankok helyzetéről, különös tekintettel néhány, az EU-val szomszédos ország, azaz Ukrajna, Szerbia és Horvátország, valamint az uniós tag Románia pénzintézeteire. Jelezte, hogy Brüsszel kész segíteni ezeknek az államoknak, jóllehet más típusú támogatásra számíthatnak az EU-tagok, mint az Unión kívüliek.

Kitért a biztos arra az osztrák felvetésre is, hogy államok közötti együttműködéssel kellene segíteni a kelet-európai térség bankjait, beleértve azokat is, amelyek nyugati kézben vannak. Leszögezte, hogy hivatalosan ilyen javaslatról nincs szó, mindazonáltal az osztrák aggodalmakat ő is osztja. Elmondta: a bizottság kész arra, hogy tárgyaljon erről a témáról az érintett országok hatóságaival, beleértve az ottani bankok anyaországait is, és segítsen nekik összehangolni erőfeszítéseiket a válság elmélyülésének megelőzésére. Politikai értelemben Brüszszel már foglalkozik ezzel a kérdéssel, hangsúlyozta Almunia.

A közép-kelet-európai bankok magas kockázata miatt a bankpapírok szinte valamennyi régiós tőzsdén gyengültek, de az OTP veszített leginkább értékéből. Vélhetően egy alapkezelő szabadult meg egyszerre 2 millió OTP-részvényétől, így a bankpapír a hétfői gyászos, 10 százalékot meghaladó gyengülés után újabb 12 százalékkal zuhant.

A tőzsdei hangulat általában is borús, a befektetői kedven csak a javuló kilátások segíthetnének, ám az Ifo német gazdaságkutató intézet évente négyszer kiadott, átfogó világgazdasági hangulatmutatója ismét erősen romlott. A jelenlegi helyzetet a 92 ország több mint ezer megkérdezett szakértője olyan rossznak ítélte, mint korábban soha.

A borús kilátásokat a reálgazdaságból érkező negatív hírek támasztják alá, a General Motors (GM) amerikai járműgyártó bejelentette, hogy elbocsát világszerte 47 ezer alkalmazottat, és további 16,6 milliárd dolláros állami segítséget kér. A létszámcsökkentés 26 ezer dolgozót az Egyesült Államokon kívül érintene, legfőképpen az Opel németországi gyáraiban aggódhatnak a munkavállalók.

Ha a konszern nem kapja meg a kormányzati segítséget, akkor március végére fizetésképtelenné válhat. Hétfőtől áll a Volkswagen pozsonyi üzeme is, a gyár szinte valamennyi alkalmazottját február 25-éig kényszerszabadságra küldte.