2009. február 20., 09:002009. február 20., 09:00
Joaquín Almunia, a testület pénzügyi felelőse aggodalmát fejezte ki az árfolyamok változékonysága miatt a lebegő árfolyamrendszerrel rendelkező EU-tagországokban, és hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy a hatóságok olyan kijelentéseket tegyenek, amelyek fokozhatják e problémákat az eleve ideges piacokon. Mint mondta, nyugtalanságát növeli, hogy „egyes nyilvános megnyilatkozások” felgyorsíthatják e folyamatot.
Sajtóinformációk szerint egyebek között Donald Tusk lengyel miniszterelnök azon kijelentésére célzott, hogy Varsó kész beavatkozni a zlotyi védelmében, ha annak árfolyama 5/euróra esne.
Ugyancsak aggodalommal szólt a kelet-európai bankok helyzetéről, különös tekintettel néhány, az EU-val szomszédos ország, azaz Ukrajna, Szerbia és Horvátország, valamint az uniós tag Románia pénzintézeteire. Jelezte, hogy Brüsszel kész segíteni ezeknek az államoknak, jóllehet más típusú támogatásra számíthatnak az EU-tagok, mint az Unión kívüliek.
Kitért a biztos arra az osztrák felvetésre is, hogy államok közötti együttműködéssel kellene segíteni a kelet-európai térség bankjait, beleértve azokat is, amelyek nyugati kézben vannak. Leszögezte, hogy hivatalosan ilyen javaslatról nincs szó, mindazonáltal az osztrák aggodalmakat ő is osztja. Elmondta: a bizottság kész arra, hogy tárgyaljon erről a témáról az érintett országok hatóságaival, beleértve az ottani bankok anyaországait is, és segítsen nekik összehangolni erőfeszítéseiket a válság elmélyülésének megelőzésére. Politikai értelemben Brüszszel már foglalkozik ezzel a kérdéssel, hangsúlyozta Almunia.
A közép-kelet-európai bankok magas kockázata miatt a bankpapírok szinte valamennyi régiós tőzsdén gyengültek, de az OTP veszített leginkább értékéből. Vélhetően egy alapkezelő szabadult meg egyszerre 2 millió OTP-részvényétől, így a bankpapír a hétfői gyászos, 10 százalékot meghaladó gyengülés után újabb 12 százalékkal zuhant.
A tőzsdei hangulat általában is borús, a befektetői kedven csak a javuló kilátások segíthetnének, ám az Ifo német gazdaságkutató intézet évente négyszer kiadott, átfogó világgazdasági hangulatmutatója ismét erősen romlott. A jelenlegi helyzetet a 92 ország több mint ezer megkérdezett szakértője olyan rossznak ítélte, mint korábban soha.
A borús kilátásokat a reálgazdaságból érkező negatív hírek támasztják alá, a General Motors (GM) amerikai járműgyártó bejelentette, hogy elbocsát világszerte 47 ezer alkalmazottat, és további 16,6 milliárd dolláros állami segítséget kér. A létszámcsökkentés 26 ezer dolgozót az Egyesült Államokon kívül érintene, legfőképpen az Opel németországi gyáraiban aggódhatnak a munkavállalók.
Ha a konszern nem kapja meg a kormányzati segítséget, akkor március végére fizetésképtelenné válhat. Hétfőtől áll a Volkswagen pozsonyi üzeme is, a gyár szinte valamennyi alkalmazottját február 25-éig kényszerszabadságra küldte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok