Fotó: Krónika
a komló a négyszeresébe kerül, mint korábban, a maláta ára pedig 35 százalékkal nőtt. A termelők maguk döntik el, mekkora emelést alkalmaznak, de várhatóan legalább 5-6 százalékos áremelkedés várható” – mutatott rá Shaine Shachar, a termelők és importőrök érdekeinek védelmére létrehozott Román Sörkészítők Szövetségének (ABR) elnöke. A drágulás minden egyes gyártó esetében másként mutatkozik majd meg az árképzésben, az értékesítési stratégia függvényében. Könnyen megtörténhet, hogy egyes gyártók már a közeljövőben, még a csúcsidény előtt árat emelnek, ami rendszerint nyár közepére esik. A három nyári hónap során egyébként a sörgyárak az éves profit mintegy felét söprik be, ez az ABR adatai szerint a 90 nap alatt mintegy 500 millió eurót jelent. A termelők ugyanakkor igyekeznek megnyugtatni a fogyasztókat: az áremelés mértéke nem haladja majd meg az éves infláció mértékét, amely az idei év első hónapjaiban valamivel 8 százalék fölött volt.
A gyártók egyébként nem aggódnak a kereslet csökkenése miatt: egyrészt a lakosság megnövekedett vásárlóerejében bíznak, másrészt pedig abban, hogy a jelenleg zajló osztrák–svájci labdarúgó-Európa-bajnokság akkora mértékben megdobja az eladásokat, hogy az áremelések ne legyenek negatív hatással az értékesítés ütemére.
A sör értékesítését egyébként a kinti hőmérséklet is nagymértékben befolyásolja. Amennyiben ugyanis túlságosan heves a kánikula, az csökkentheti az eladásokat. Elviselhető melegben ugyanis a fogyasztók szívesen kiülnek a teraszokra, sörkertekbe, kánikulában inkább otthon isszák meg a sört, mivel a szabadban túlságosan meleg van.
Tavaly egyébként a romániai sörfogyasztás mértéke elérte a lakosonkénti 89 litert, ami 8 literes növekedést jelent 2006-hoz képest. Ezzel ugyanakkor az ország még mindig messze lemarad a hagyományos európai sörnemzetek mögött: Csehországban két évvel ezelőtt az egy főre eső sörfogyasztás mértéke 160 liter volt, Németországban 116, Angliában pedig 92. A Romániában értékesített nedű több mint fele pillepalackos kiszerelésben talál gazdára, a második legnépszerűbb az üveges sör, a dobozos pedig a harmadik helyen áll.
Annak ellenére egyébként, hogy a román állampolgárok egyre több sört isznak, a többségnek nincs kedvenc sörmárkája, amelyhez föltétlenül ragaszkodna. A fogyasztók mintegy 70 százaléka közölte: nincs kedvenc márkája, ezért a pillanatnyi hangulat vagy az árak függvényében választ – derül ki a romániai sörpiac második legjelentősebb szereplője, az Ursus Breweries által a közelmúltban készíttetett felmérésből.
A kutatásokból az is kiderült, hogy amúgy a sör a legkedveltebb alkoholtartalmú ital: a megkérdezettek 54 százaléka nevezte meg kedvenc nedűjeként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Látogatottsági adatok