Újabb világválsággal riogatnak: a szakértő szerint rengeteg kiváltó oka lehet egy újabb gazdasági krízisnek

Egy frissen nyilvánosságra hozott felmérés szerint a világ leggazdagabb embereinek több mint a fele készül máris válságra. 360 olyan családban készült a Ziraul Financiar pénzügyi és üzleti napilap által idézett közvélemény-kutatás, melyek átlagos vagyona 1,2 milliárd dollár. A válaszadók 55 százaléka mondta azt, hogy 2020-ban recesszió várható, 45 százalékuk máris tesz azért, hogy őket a lehető legkevésbé károsítsa meg egy krízisállapot, ennek jegyében pedig kötvényekbe és ingatlanokba menekítik vagyonukat, 42 százalék pedig a pénztartalékait növeli.

Sok romániai elemző felhívta erre a figyelmet, és arra emlékeztettek, hogy

rámutattak, hogy az ország gazdasága sem áll túl fényesen.

Ugyanakkor a bő tíz évvel ezelőtti válság előjelei megismétlődni látszanak, egyebek mellett újfent az egekbe szöktek az ingatlanárak, rekordot döntött tavaly az import, és idén is tovább mélyül a külkereskedelmi mérleg hiánya. Aggasztó a szakemberek szerint az is, hogy visszaesőben vannak mind az állami, mind a magánberuházások, a gazdasági növekedés továbbra is a fogyasztásnak köszönthető. Emellett

Az arany árának növekedése is aggasztó jel lehet amúgy, hiszen amikor megérzik a válság szelét, sokan menekítik nemesfémbe tartalékaikat.

Hasonló pályán a térség valutái

Nem tragédia a lej gyengülése, hiszen a térvesztés a térség minden valutájára jellemző – jelentette ki hétfőn a Krónika megkeresésére Králik Lóránd István egyetemi adjunktus, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Kifejtette, ezek a mozgások még beilleszthetők a természetes gazdasági folyamatokba, jelenleg az árfolyam nem mozdult ki az elmúlt egy évben megtapasztalt sávból, jelentős kilengés nem volt, hiszen a tavasz folyamán például a lej-euró árfolyam a jelenleginél magasabb szinten volt. Viszont a természetes folyamatok súlyosbodhatnak, válság okozói is lehetnek, hiszen a kisebb országok, gazdaságok sérülékenyebbek, jobban reagálnak a világgazdaság kockázataira.

Králik hangsúlyozta, nem csupán a lej veszített teret, hiszen a román valuta azonos szinten mozog, mint a lengyel złoty és a cseh korona, viszont például a magyar forinthoz viszonyítva erősödött, mert a forint gyengülése lényegesen nagyobb volt. Rámutatott,

az euróhoz képest viszont csak 0,39 százalékos volt az elmozdulás, s az elmúlt harminc napra számolva a svájci frankhoz képest is csak 0,76 százalékos volt a román valuta gyengülése. Ezzel szemben például a japán jenhez képest, amelyet szintén „menekülő valutának” tekintenek, az egy hónapos árfolyamban hasonló pályán maradt a lej, nem volt elmozdulás, a forinthoz képest pedig 1,79 százalékkal erősödött a lej.

Bőven akadnak kockázatok

A gazdasági szakember egyúttal hangsúlyozta, a napi mozgásokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, annál is inkább, hogy a térség valutái hasonló pályán mozognak, a kelet-európai valuták egyformán gyengülnek. A közgazdász szerint ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a világgazdasági kockázatok nőnek, és ez általában a kisebb gazdaságokat érzékenyebben érinti, hiszen

Králik is kiemelte ugyanakkor, hogy a világgazdasági kockázatokat emeli az amerikai–kínai vámháború, a szaúd-arábiai helyzet és ennek folyományaként az olajár növekedése, ami növeli az inflációs kockázatokat, illetve nem elhanyagolható módon a Brexit. Ehhez hozzátevődnek az amerikai jegybank, az Európai Központi Bank, valamint a térség jegybankjainak kamatpolitikájával kapcsolatos viták, kérdőjelek, hogy éppen kamatemelésre vagy csökkentésre lenne szükség. Ezt az is jelzi, hogy a napokban váratlanul lemondott az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsi tagságáról Németország képviselője, mert nem ért egyet a folyamatos kamatcsökkentéssel, szerinte és sok más közgazdász szerint is ennek a politikának már nincs gazdaságösztönző hatása – részletezte a szakértő. Hozzátette, mindezt a térség kisebb országai jobban megérzik. Bulgária kivétel, mert közvetlenül az euróhoz köti a leva árfolyamát, de a „szabadon lebegtetett”, a piaci hatásoknak kitett valuták gyakorlatilag együtt mozognak. A kelet-európai saját valutával rendelkező országok „sormintájába” csak a magyar forint nem illeszkedik, amely esetében lényegesen nagyobb a gyengülés.

Válság lesz, de megjósolhatatlan mikor

„Ezek a folyamatok még beilleszthetők a természetes gazdasági mozgásokba, de ezek is súlyosbodhatnak, és válság okozói lehetnek” – fogalmazta meg kérdésünkre Králik Lóránd. Hangsúlyozta, a válság a gazdaság ciklikusságából adódóan valamikor be fog következni, de lehetetlen még hozzávetőlegesen is megjósolni, hogy pontosan mikor, ez

Magyarországon elhangzottak olyan nyilatkozatok, hogy szeptember–októberre várható a gazdasági válság, ám ez most már egyértelmű, hogy nem következett be – részletezte az egyetemi oktató. Hozzátette, azt sem lehet megmondani, mi lesz a válság gyújtózsinórja, hiszen ez lehet a Brexit, a vámháború, egy fegyveres konfliktus, amit a Szaúd-Arábia és Irán közötti feszültség robbant ki. „Rengeteg kiváltó oka lehet egy gazdasági válságnak, egy vagy egyszerre több ok is generálhatja. Tény, hogy a gazdasági válság előfeltételei megvannak, hiszen általában akkor szokott bekövetkezni, amikor mint jelenleg is, a pénzügyi eszközök, a részvények túlárazott kategóriába kerülnek” – összegzett Králik Lóránd István.