Nem áll túl fényesen a román valuta. Az elemzők növekvő inflációra számítanak
Fotó: Pixabay.com
Miközben egyre több elemző, illetve az üzleti élet szereplői is kongatják a vészharangot, hogy nyakunkon egy újabb világválság, a román deviza fokozatosan teret veszít a főbb fizetőeszközökhöz képest. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint a lej gyengülése nem „tragédia”, válság pedig biztosan lesz, de az egyelőre megjósolhatatlan, hogy mikor.
Nyakunkon egy újabb gazdasági világválság, és Romániában is egyértelmű jelek utalnak a krízis közeledtére – kongatják immár néhány hónapja a vészharangot nemzetközi és romániai elemzők, valamint az üzleti szféra képviselői egyaránt. A Brexit, az Amerikai Egyesült Államok és Kína között dúló kereskedelmi háború felerősödése mind-mind lehetnek egy újabb válság okozói, a befektetők és közgazdászok pedig arra figyelmeztetnek, hogy
Egy frissen nyilvánosságra hozott felmérés szerint a világ leggazdagabb embereinek több mint a fele készül máris válságra. 360 olyan családban készült a Ziraul Financiar pénzügyi és üzleti napilap által idézett közvélemény-kutatás, melyek átlagos vagyona 1,2 milliárd dollár. A válaszadók 55 százaléka mondta azt, hogy 2020-ban recesszió várható, 45 százalékuk máris tesz azért, hogy őket a lehető legkevésbé károsítsa meg egy krízisállapot, ennek jegyében pedig kötvényekbe és ingatlanokba menekítik vagyonukat, 42 százalék pedig a pénztartalékait növeli.
Sok romániai elemző felhívta erre a figyelmet, és arra emlékeztettek, hogy
rámutattak, hogy az ország gazdasága sem áll túl fényesen.
Ugyanakkor a bő tíz évvel ezelőtti válság előjelei megismétlődni látszanak, egyebek mellett újfent az egekbe szöktek az ingatlanárak, rekordot döntött tavaly az import, és idén is tovább mélyül a külkereskedelmi mérleg hiánya. Aggasztó a szakemberek szerint az is, hogy visszaesőben vannak mind az állami, mind a magánberuházások, a gazdasági növekedés továbbra is a fogyasztásnak köszönthető. Emellett
Az arany árának növekedése is aggasztó jel lehet amúgy, hiszen amikor megérzik a válság szelét, sokan menekítik nemesfémbe tartalékaikat.
Nem tragédia a lej gyengülése, hiszen a térvesztés a térség minden valutájára jellemző – jelentette ki hétfőn a Krónika megkeresésére Králik Lóránd István egyetemi adjunktus, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Kifejtette, ezek a mozgások még beilleszthetők a természetes gazdasági folyamatokba, jelenleg az árfolyam nem mozdult ki az elmúlt egy évben megtapasztalt sávból, jelentős kilengés nem volt, hiszen a tavasz folyamán például a lej-euró árfolyam a jelenleginél magasabb szinten volt. Viszont a természetes folyamatok súlyosbodhatnak, válság okozói is lehetnek, hiszen a kisebb országok, gazdaságok sérülékenyebbek, jobban reagálnak a világgazdaság kockázataira.
Králik hangsúlyozta, nem csupán a lej veszített teret, hiszen a román valuta azonos szinten mozog, mint a lengyel złoty és a cseh korona, viszont például a magyar forinthoz viszonyítva erősödött, mert a forint gyengülése lényegesen nagyobb volt. Rámutatott,
az euróhoz képest viszont csak 0,39 százalékos volt az elmozdulás, s az elmúlt harminc napra számolva a svájci frankhoz képest is csak 0,76 százalékos volt a román valuta gyengülése. Ezzel szemben például a japán jenhez képest, amelyet szintén „menekülő valutának” tekintenek, az egy hónapos árfolyamban hasonló pályán maradt a lej, nem volt elmozdulás, a forinthoz képest pedig 1,79 százalékkal erősödött a lej.
A gazdasági szakember egyúttal hangsúlyozta, a napi mozgásokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, annál is inkább, hogy a térség valutái hasonló pályán mozognak, a kelet-európai valuták egyformán gyengülnek. A közgazdász szerint ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a világgazdasági kockázatok nőnek, és ez általában a kisebb gazdaságokat érzékenyebben érinti, hiszen
Králik is kiemelte ugyanakkor, hogy a világgazdasági kockázatokat emeli az amerikai–kínai vámháború, a szaúd-arábiai helyzet és ennek folyományaként az olajár növekedése, ami növeli az inflációs kockázatokat, illetve nem elhanyagolható módon a Brexit. Ehhez hozzátevődnek az amerikai jegybank, az Európai Központi Bank, valamint a térség jegybankjainak kamatpolitikájával kapcsolatos viták, kérdőjelek, hogy éppen kamatemelésre vagy csökkentésre lenne szükség. Ezt az is jelzi, hogy a napokban váratlanul lemondott az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsi tagságáról Németország képviselője, mert nem ért egyet a folyamatos kamatcsökkentéssel, szerinte és sok más közgazdász szerint is ennek a politikának már nincs gazdaságösztönző hatása – részletezte a szakértő. Hozzátette, mindezt a térség kisebb országai jobban megérzik. Bulgária kivétel, mert közvetlenül az euróhoz köti a leva árfolyamát, de a „szabadon lebegtetett”, a piaci hatásoknak kitett valuták gyakorlatilag együtt mozognak. A kelet-európai saját valutával rendelkező országok „sormintájába” csak a magyar forint nem illeszkedik, amely esetében lényegesen nagyobb a gyengülés.
„Ezek a folyamatok még beilleszthetők a természetes gazdasági mozgásokba, de ezek is súlyosbodhatnak, és válság okozói lehetnek” – fogalmazta meg kérdésünkre Králik Lóránd. Hangsúlyozta, a válság a gazdaság ciklikusságából adódóan valamikor be fog következni, de lehetetlen még hozzávetőlegesen is megjósolni, hogy pontosan mikor, ez
Magyarországon elhangzottak olyan nyilatkozatok, hogy szeptember–októberre várható a gazdasági válság, ám ez most már egyértelmű, hogy nem következett be – részletezte az egyetemi oktató. Hozzátette, azt sem lehet megmondani, mi lesz a válság gyújtózsinórja, hiszen ez lehet a Brexit, a vámháború, egy fegyveres konfliktus, amit a Szaúd-Arábia és Irán közötti feszültség robbant ki. „Rengeteg kiváltó oka lehet egy gazdasági válságnak, egy vagy egyszerre több ok is generálhatja. Tény, hogy a gazdasági válság előfeltételei megvannak, hiszen általában akkor szokott bekövetkezni, amikor mint jelenleg is, a pénzügyi eszközök, a részvények túlárazott kategóriába kerülnek” – összegzett Králik Lóránd István.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb akadály hárult el annak útjából, hogy a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzem a román állam tulajdonában levő Romgaz földgázkitermelő- és szolgáltató tulajdonába kerüljön.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok telepítésének költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a kormányfő ellenőrző testületének jelentéséből.
Még legalább három évet várni kell jelen állás szerint a harmadik gyorsforgalmi összeköttetésre Magyarország és Románia között, ami ötéves csúszást jelent a kezdetekkor lelkesen, vagy inkább vakmerően kitűzött célokhoz képest.
Júniushoz képest júliusban 86 lejjel (1,5 százalékkal) 5820 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken közzétett adatsorokból.
A júliusi 8,16 százalékról augusztusban 6,17 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Pénteken is rekordot döntött a benzin ára Romániában, és egyre közelebb kerül a tízlejes lélektani határhoz, miközben a közel-keleti konfliktus miatt folyamatosan nő az olaj világpiaci ára.
Sok szempontból nyertek az áramtermelő-fogyasztók, de a vaskos önrésztől nem szabadulnak meg a valós eséllyel pályázni kívánó prosumerek a napelemes akkumulátorok beszerzését támogató Zöld ház program véglegesített útmutatója szerint.
Az eJobson év eleje óta meghirdetett közel 150 ezer állásból 71 ezer – vagyis csaknem minden második – Bukarestben volt elérhető – derül ki az állásközvetítő platform elemzéséből.
Romániában nyitott regionális szervízközpontot a brit globális energetikai vállalat, az Aggreko – írja az Economica.net gazdasági szakportál a vállalat közleménye alapján.
Az állattenyésztés finanszírozását, a gazdák versenyképességének megőrzését és az állatbetegségek miatt elrendelt uniós korlátozások rugalmasabbá tételét sürgette Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter Dub
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!