Nem áll túl fényesen a román valuta. Az elemzők növekvő inflációra számítanak
Fotó: Pixabay.com
Miközben egyre több elemző, illetve az üzleti élet szereplői is kongatják a vészharangot, hogy nyakunkon egy újabb világválság, a román deviza fokozatosan teret veszít a főbb fizetőeszközökhöz képest. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint a lej gyengülése nem „tragédia”, válság pedig biztosan lesz, de az egyelőre megjósolhatatlan, hogy mikor.
Nyakunkon egy újabb gazdasági világválság, és Romániában is egyértelmű jelek utalnak a krízis közeledtére – kongatják immár néhány hónapja a vészharangot nemzetközi és romániai elemzők, valamint az üzleti szféra képviselői egyaránt. A Brexit, az Amerikai Egyesült Államok és Kína között dúló kereskedelmi háború felerősödése mind-mind lehetnek egy újabb válság okozói, a befektetők és közgazdászok pedig arra figyelmeztetnek, hogy
Egy frissen nyilvánosságra hozott felmérés szerint a világ leggazdagabb embereinek több mint a fele készül máris válságra. 360 olyan családban készült a Ziraul Financiar pénzügyi és üzleti napilap által idézett közvélemény-kutatás, melyek átlagos vagyona 1,2 milliárd dollár. A válaszadók 55 százaléka mondta azt, hogy 2020-ban recesszió várható, 45 százalékuk máris tesz azért, hogy őket a lehető legkevésbé károsítsa meg egy krízisállapot, ennek jegyében pedig kötvényekbe és ingatlanokba menekítik vagyonukat, 42 százalék pedig a pénztartalékait növeli.
Sok romániai elemző felhívta erre a figyelmet, és arra emlékeztettek, hogy
rámutattak, hogy az ország gazdasága sem áll túl fényesen.
Ugyanakkor a bő tíz évvel ezelőtti válság előjelei megismétlődni látszanak, egyebek mellett újfent az egekbe szöktek az ingatlanárak, rekordot döntött tavaly az import, és idén is tovább mélyül a külkereskedelmi mérleg hiánya. Aggasztó a szakemberek szerint az is, hogy visszaesőben vannak mind az állami, mind a magánberuházások, a gazdasági növekedés továbbra is a fogyasztásnak köszönthető. Emellett
Az arany árának növekedése is aggasztó jel lehet amúgy, hiszen amikor megérzik a válság szelét, sokan menekítik nemesfémbe tartalékaikat.
Nem tragédia a lej gyengülése, hiszen a térvesztés a térség minden valutájára jellemző – jelentette ki hétfőn a Krónika megkeresésére Králik Lóránd István egyetemi adjunktus, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Kifejtette, ezek a mozgások még beilleszthetők a természetes gazdasági folyamatokba, jelenleg az árfolyam nem mozdult ki az elmúlt egy évben megtapasztalt sávból, jelentős kilengés nem volt, hiszen a tavasz folyamán például a lej-euró árfolyam a jelenleginél magasabb szinten volt. Viszont a természetes folyamatok súlyosbodhatnak, válság okozói is lehetnek, hiszen a kisebb országok, gazdaságok sérülékenyebbek, jobban reagálnak a világgazdaság kockázataira.
Králik hangsúlyozta, nem csupán a lej veszített teret, hiszen a román valuta azonos szinten mozog, mint a lengyel złoty és a cseh korona, viszont például a magyar forinthoz viszonyítva erősödött, mert a forint gyengülése lényegesen nagyobb volt. Rámutatott,
az euróhoz képest viszont csak 0,39 százalékos volt az elmozdulás, s az elmúlt harminc napra számolva a svájci frankhoz képest is csak 0,76 százalékos volt a román valuta gyengülése. Ezzel szemben például a japán jenhez képest, amelyet szintén „menekülő valutának” tekintenek, az egy hónapos árfolyamban hasonló pályán maradt a lej, nem volt elmozdulás, a forinthoz képest pedig 1,79 százalékkal erősödött a lej.
A gazdasági szakember egyúttal hangsúlyozta, a napi mozgásokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, annál is inkább, hogy a térség valutái hasonló pályán mozognak, a kelet-európai valuták egyformán gyengülnek. A közgazdász szerint ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a világgazdasági kockázatok nőnek, és ez általában a kisebb gazdaságokat érzékenyebben érinti, hiszen
Králik is kiemelte ugyanakkor, hogy a világgazdasági kockázatokat emeli az amerikai–kínai vámháború, a szaúd-arábiai helyzet és ennek folyományaként az olajár növekedése, ami növeli az inflációs kockázatokat, illetve nem elhanyagolható módon a Brexit. Ehhez hozzátevődnek az amerikai jegybank, az Európai Központi Bank, valamint a térség jegybankjainak kamatpolitikájával kapcsolatos viták, kérdőjelek, hogy éppen kamatemelésre vagy csökkentésre lenne szükség. Ezt az is jelzi, hogy a napokban váratlanul lemondott az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsi tagságáról Németország képviselője, mert nem ért egyet a folyamatos kamatcsökkentéssel, szerinte és sok más közgazdász szerint is ennek a politikának már nincs gazdaságösztönző hatása – részletezte a szakértő. Hozzátette, mindezt a térség kisebb országai jobban megérzik. Bulgária kivétel, mert közvetlenül az euróhoz köti a leva árfolyamát, de a „szabadon lebegtetett”, a piaci hatásoknak kitett valuták gyakorlatilag együtt mozognak. A kelet-európai saját valutával rendelkező országok „sormintájába” csak a magyar forint nem illeszkedik, amely esetében lényegesen nagyobb a gyengülés.
„Ezek a folyamatok még beilleszthetők a természetes gazdasági mozgásokba, de ezek is súlyosbodhatnak, és válság okozói lehetnek” – fogalmazta meg kérdésünkre Králik Lóránd. Hangsúlyozta, a válság a gazdaság ciklikusságából adódóan valamikor be fog következni, de lehetetlen még hozzávetőlegesen is megjósolni, hogy pontosan mikor, ez
Magyarországon elhangzottak olyan nyilatkozatok, hogy szeptember–októberre várható a gazdasági válság, ám ez most már egyértelmű, hogy nem következett be – részletezte az egyetemi oktató. Hozzátette, azt sem lehet megmondani, mi lesz a válság gyújtózsinórja, hiszen ez lehet a Brexit, a vámháború, egy fegyveres konfliktus, amit a Szaúd-Arábia és Irán közötti feszültség robbant ki. „Rengeteg kiváltó oka lehet egy gazdasági válságnak, egy vagy egyszerre több ok is generálhatja. Tény, hogy a gazdasági válság előfeltételei megvannak, hiszen általában akkor szokott bekövetkezni, amikor mint jelenleg is, a pénzügyi eszközök, a részvények túlárazott kategóriába kerülnek” – összegzett Králik Lóránd István.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!