Sokba kerül. Arányosan a romániai lakosság költ a legtöbbet élelmiszerekre, italokra
Fotó: Pál Árpád
Újabb mutató illusztrálja, hogy alacsony a romániai életszínvonal: a lakosság kiadásai legnagyobb részét élelmiszerekre és nem szeszes italokra fordítja. Márpedig minél alacsonyabb ez az arány, az emberek annál jobban élnek.
2019. július 26., 17:052019. július 26., 17:05
2019. július 26., 18:202019. július 26., 18:20
A romániai lakossági kiadások 28 százaléka élelmiszerekre és nem szeszes italokra megy el – ez az európai uniós átlag 2,5-szörösét jelenti, és nincs még egy ország az EU-ban, ahol ilyen magas lenne. A Szociális Monitor című, a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia által készített infografika szerint
Húsz százalék feletti arányt találunk még Litvániában (21,6 százalék) és Észtországban (20,3 százalék), majd Bulgária (19,2 százalék) és Magyarország (18,2 százalék) következik.
Romániában további 22,5 százalék megy a lakás fenntartására, közműszámlákra és üzemanyagokra (az uniós átlag 24,2 százalék). Lakberendezésre és a lakás karbantartására 15,3 százalék jut (az EU-átlag 15,5 százalék), szeszes italra és cigarettára 5,7 százalékot (EU-átalg 3,8 százalék) költünk. Kultúrára és szórakozásra a kiadásai 5,8 százalékát fordítja a romániai lakosság a 8,5 százalékos uniós átlaggal szemben, vendéglőbe, kávézóba járásra pedig 3,7 százalék jut az EU-s 11,4 százalékkal szemben. Oktatásra eközben 2,1 százalék megy az uniós 1,1 százalékhoz viszonyítva.
– mutat rá az EU statisztikai hivatala, az Eurostat 2017-es adatait alapul vevő elemzés. Miután Romániában a kiadások több mint fele élelemre és a lakásra megy el, kevesebb jut a többi fogyasztási kategóriára, főként kulturális tevékenységekre, szórakozásra, vendéglőbe járásra, pénzügyi befektetésekre jut nagyon kevés.
Amint arról beszámoltunk, az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatsorai szerint 2019 első negyedévében
A kiadások 61,2 százaléka fogyasztásra ment el, 33,4 százalék pedig adókra. Beruházásra alig 0,4 százalék jut. A fogyasztásra fordított összegek közül 33,2 százalék élelmiszerre és nem szeszes italokra ment el, 8,1 százalék jutott szállodára vagy kávézóra, 6,9 százalék közlekedésre, 5,6 százalék pedig lakberendezési beruházásokra.
Az adatsorokból ugyanakkor arra is fény derült, hatalmas a különbség a vidéki és a városi lakosság bevételei között: amíg vidéken egy személy átlagosan 1295,64 lejt keres, addig ez az összeg városon eléri a 2144,38 lejt. Városi viszonylatban az egy főre eső kiadások az első negyedévben 1789,26 lejt tettek ki, vidéken pedig 1117,99 lejre rúgtak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!