Ígéret szép szó. A román kormány a helyreállítási tervben vállalta, hogy 2026-ig 250 ezer 15 évesnél idősebb autót von ki forgalomból
Fotó: Haáz Vince
Szeptemberben rajtol el az új roncsautóprogram, amelynek keretében akkor is megkapja a tulajdonos a 3000 lejes támogatást a roncstelepre leadott 15 évesnél idősebb kocsija után, ha nem akar új járművet vásárolni.
2022. augusztus 22., 12:542022. augusztus 22., 12:54
2022. augusztus 22., 14:252022. augusztus 22., 14:25
Mint ismeretes, a környezetvédelmi minisztérium még tavaly bejelentette a helyi önkormányzatokkal közösen tervezett programot, és annak már július elsejétől el kellett volna rajtolnia. A hét végén Laurenţiu Neculaescu, a Környezetvédelmi Alap (AFM) elnöke arról beszélt, hogy
A hivatalos bejelentés szerint a program költségvetése 500 millió lej, és a helyi önkormányzatokkal közösen bonyolítják le. Ha valaki meg akar szabadulni a legalább 15 éves autójától, az 3000 lejt kaphat cserébe – az összeg felét a Környezetvédelmi Alap, a másik felét pedig a helyi önkormányzat büdzséjéből fedezik.
A fő különbség a hagyományos roncsautóprogramokhoz képest, hogy a régi kocsiját roncstelepre leadó személy akkor is megkapja az összeget, ha nem tervez új kocsit venni.
A programban való részvételhez amúgy a településeknek pályázniuk kell, és lakosaik száma határozza meg, hogy egy pályázási ciklus keretében hány roncsautót vonhatnak ki a forgalomból. A bejelentett szabályok szerint egy 1000 lakosnál kevesebbel rendelkező településen a maximális szám 100 autó, 1001 és 5000 lakos között ötszáz, 5001 és 10 000 között ezer, 10 001 és 50 000 között ötezer, 50 001 és 200 000 között 20 ezer, míg 200 001 lakos felett 50 ezer használ autó forgalomból történő kivonása finanszírozható.
Annak ellenére, hogy a román állam „hatalmas erőfeszítést” hozott a roncsautóprogramokkal, az országban még mindig több használt autót írnak forgalomba, mint újat – vallja Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
„Ez a program az országos helyreállítási terv keretében Románia által tett vállalás eredménye, ugyanis vállaltuk, hogy 2026-ig 250 ezer 15 évesnél idősebb autót vonunk ki forgalomból.
– nyilatkozta Laurenţiu Neculaescu, aki szerint a program sikere azon múlik majd, hogy a települések mennyi pénzt tudnak az önrészre fordítani.
„A nagy városok bizonyára kivétel nélkül jelentkezni fognak. A kérdés az, mennyiben fognak jelentkezni a vidéki önkormányzatok, és áll-e a rendelkezésükre elég pénz a program lebonyolítására” – nyilatkozta májusban a szaktárcavezető.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy még vizsgálják annak a lehetőségét, hogy bónuszt biztosítsanak azok számára, akik karbonsemleges mobilitásra váltanak, elektromos kerékpárt vagy rollert vásárolnak.
Szabadulnának a roncsoktól. Nem csak az utakat, a parkolókat is megtisztíthatják a régi autóktól a hasonló programok
Fotó: Gábos Albin
Mint ismeretes, két erdélyi önkormányzat is próbálkozott az elmúlt időszakban helyi roncsautóprogram lebonyolításával, amelyek lényege szintén az volt, hogy eltűnjenek a városok utcáiról a régi autók. Cserébe ők sem kötötték ki feltételként az új autó vásárlását.
első évben már 500-nál több autót adtak be a bontóhoz és kapták meg az érintettek a 3000 lejes támogatást. A városvezetésnek az volt a célja, hogy megszabadítsa a közterületeket, de a magánudvarokat is, a régi, egyre ritkábban vagy egyáltalán nem használt személyautóktól. A támogatottaknak azt kellett vállalniuk, hogy 3 éven belül nem vesznek 5 évnél régebbi személyautót. Sepsiszentgyörgyön a program idén is folytatódik.
Elrajtolt pénteken a Roncsautó- és a Roncsautó Plusz program újabb kiírása; most először külön költségvetést szabtak meg közintézmények számára.
A cél az volt, hogy a 10 évnél régebbi, Marosvásárhelyre beíratott autókat leadhatják a marosvásárhelyi lakhellyel vagy székhellyel rendelkező magánszemélyek és cégek, és cserében 3000 lejes támogatást kapnak, amiért szintén vállalniuk kell, hogy 3 éven belül nem vesznek 5 évnél idősebb autót. A tervezet idénre 1,5 millió lejt irányzott elő erre a programra, ami azt jelenti, hogy ötszáz régi autótól szabadítanák meg a várost és a tulajdonosokat.
Augusztus első felében derült ki azonban, hogy túlzott volt a marosvásárhelyi városháza év eleji derűlátása: végül a helyi tanácsosok a 2022-es költségvetésben 300 ezer lejes keretet hagytak jóvá a helyi roncsprogram finanszírozására, amit később 1 200 000 lejjel lehet bővíteni.
„A jelenlegi gazdasági helyzetben úgy látom, hogy nem tudunk beazonosítani erre a célra újabb pénzügyi forrásokat, hiszen arra kell összpontosítsunk, hogy a télen a megemelkedett energiaszámlák kifizetését biztosítani tudjuk. Ha nem találunk újabb forrásokat, akkor azt jelenti, hogy száz jóváhagyott kérés esetében tudjunk a 3000 lejt kifizetni, a többit el kell halasztanunk” – nyilatkozta nemrég lapcsaládunknak a program egyik kezdeményezője, Portik Vilmos alpolgármester.
Túlzott volt a marosvásárhelyi városháza év eleji derűlátása: a polgármesteri hivatal és az önkormányzat a költségvetés elfogadásakor még abban reménykedett, hogy idén másfél millió lejt tudnak fordítani a helyi roncsautóprogramra.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!