Uniós alapokat kezelő állami bankkal bővülhet a romániai piac
Fotó: Gábos Albin
Érvek és ellenérvek is szólnak a bukaresti kormány által tervezett Nemzeti Fejlesztési Bank létrehozása mellett, ám ezekre a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint csak a pénzintézet megalapítása és működése után lehetne egyértelmű válaszokat adni.
Nemzeti Fejlesztési Bank (Banca Națională de Dezvoltare – BND) néven új, állami kézben levő pénzintézetet tervez létrehozni a nemzeti liberális párti (PNL) kormány. Mint ismeretes, jelenleg a román állam tulajdonában van az egykori Országos Takarék- és Letéti Pénztár, a CEC Bank, valamint az Eximbank. Az Orban-kabinet viszont most azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy
Egyelőre azonban túl sok konkrétumot nem tudni arról, hogy mikor indulhat a tevékenység.
A Hotnews.ro hírportál értesülései szerint egyelőre még a Román Nemzeti Banktól (BNR) sem kértek engedélyt az új bank létrehozására. Amit biztosan tudni lehet: a másik két állami bankhoz hasonlóan a pénzügyminisztérium felügyeletébe tartozna, 37 alkalmazottal kezdené meg elméletileg valamikor 2021-ben a működését, 2026-ban pedig már 193-an dolgoznának a BND-nél.
„Zajlik a vita politikai színtéren, hogy van-e szükség egy harmadik állami bankra. Érvek és ellenérvek is szólnak a kormány által tervezett Nemzeti Fejlesztési Bank létrehozása mellett, ám ezekre csak annak megalapítása és működése után lehetne egyértelmű válaszokat adni” – szögezte le megkeresésünkre Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója.
Rámutatott, a kezdeményezők abból indulnak ki, létezik jogi lehetőség arra, hogy az uniós strukturális és beruházási alapokat egy száz százalékban állami tulajdonban levő pénzintézet kezelje. Ezzel elmondása szerint tulajdonképpen megindokolható egy harmadik állami tulajdonú bank létrehozása, amely ezeket az alapokat és más forrásokat kezeli, de a lakosságnak nem szolgáltat.
– ecsetelte a szakértő.
Hozzátette: az új bankot az infrastruktúra-fejlesztési projektek, nagy beruházások finanszírozására, az uniós alapok közvetítésére szeretnék létrehozni jövőre 37 alkalmazottal és hozzávetőleg 220 millió eurós, tehát egymilliárd lejes alaptőkével, ezt pedig az elképzelések szerint folyamatosan növelnék. Amire az alkalmazottak száma 2026-ra megközelítené a kétszázat, az alaptőke elérné a 2,1 milliárd lejt, vagyis mintegy 450 millió eurót.
Králik elmondása szerint a közzétett vázlat értelmében
A pénzügyminisztérium ugyanakkor további forrásokat biztosíthat, intézményi befektetőknek kölcsönözhet kötvények kibocsátásával.
„Fontos szempont, hogy nem lesz versenytársa a többi kereskedelmi banknak, hiszen nem működtet lakossági részleget” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy ez a bank kezeli majd a Szuverén Állami Befektetési Alapot, amit ezzel párhuzamosan hoznak létre. Králik Lóránd emlékeztetett, hogy a befektetési alapot az előző, szociáldemokrata kormány is létre akarta hozni, és akkor ezért sok támadás érte őket, ám most „átkozmetikázva” újra megjelent az ötlet.
– fogalmazta meg a PKE oktatója.
Mint ismeretes, ezeket a feladatokat jelenleg a Marcel Boloş által vezetett, európai uniós alapokért felelős minisztérium és különböző kormányzati hatóságok látják el. „Tény, hogy a jelenlegi intézményrendszer nem működik túl hatékonyan, túlbürokratizált, ám ez még nem azt jelenti, hogy ha az uniós alapkezelést bank formájában kihelyezik, jobb lesz, de van rá esély. A puding próbája az evés” – összegezte a szakértő.
A bírálatokról szólva kifejtette, már megszokott, hogy ha van két lehetőség, az ellenzék mindig a kormány által javasolt megoldás alternatívája mellett kardoskodik, tehát ez esetben a jelenlegi intézményrendszer fenntartása mellett. „Egy új bank megalakításának lehet politikai haszna is, ha az új struktúra mellett többé-kevésbé a régit is fenntartják” – mondta Králik Lóránd, aki szerint az átszervezés mindenképp csak a parlamenti választások után kezdődhet el, és leghamarabb a jövő év végére körvonalazódik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás