Uniós alapokat kezelő állami bankkal bővülhet a romániai piac
Fotó: Gábos Albin
Érvek és ellenérvek is szólnak a bukaresti kormány által tervezett Nemzeti Fejlesztési Bank létrehozása mellett, ám ezekre a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint csak a pénzintézet megalapítása és működése után lehetne egyértelmű válaszokat adni.
Nemzeti Fejlesztési Bank (Banca Națională de Dezvoltare – BND) néven új, állami kézben levő pénzintézetet tervez létrehozni a nemzeti liberális párti (PNL) kormány. Mint ismeretes, jelenleg a román állam tulajdonában van az egykori Országos Takarék- és Letéti Pénztár, a CEC Bank, valamint az Eximbank. Az Orban-kabinet viszont most azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy
Egyelőre azonban túl sok konkrétumot nem tudni arról, hogy mikor indulhat a tevékenység.
A Hotnews.ro hírportál értesülései szerint egyelőre még a Román Nemzeti Banktól (BNR) sem kértek engedélyt az új bank létrehozására. Amit biztosan tudni lehet: a másik két állami bankhoz hasonlóan a pénzügyminisztérium felügyeletébe tartozna, 37 alkalmazottal kezdené meg elméletileg valamikor 2021-ben a működését, 2026-ban pedig már 193-an dolgoznának a BND-nél.
„Zajlik a vita politikai színtéren, hogy van-e szükség egy harmadik állami bankra. Érvek és ellenérvek is szólnak a kormány által tervezett Nemzeti Fejlesztési Bank létrehozása mellett, ám ezekre csak annak megalapítása és működése után lehetne egyértelmű válaszokat adni” – szögezte le megkeresésünkre Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója.
Rámutatott, a kezdeményezők abból indulnak ki, létezik jogi lehetőség arra, hogy az uniós strukturális és beruházási alapokat egy száz százalékban állami tulajdonban levő pénzintézet kezelje. Ezzel elmondása szerint tulajdonképpen megindokolható egy harmadik állami tulajdonú bank létrehozása, amely ezeket az alapokat és más forrásokat kezeli, de a lakosságnak nem szolgáltat.
– ecsetelte a szakértő.
Hozzátette: az új bankot az infrastruktúra-fejlesztési projektek, nagy beruházások finanszírozására, az uniós alapok közvetítésére szeretnék létrehozni jövőre 37 alkalmazottal és hozzávetőleg 220 millió eurós, tehát egymilliárd lejes alaptőkével, ezt pedig az elképzelések szerint folyamatosan növelnék. Amire az alkalmazottak száma 2026-ra megközelítené a kétszázat, az alaptőke elérné a 2,1 milliárd lejt, vagyis mintegy 450 millió eurót.
Králik elmondása szerint a közzétett vázlat értelmében
A pénzügyminisztérium ugyanakkor további forrásokat biztosíthat, intézményi befektetőknek kölcsönözhet kötvények kibocsátásával.
„Fontos szempont, hogy nem lesz versenytársa a többi kereskedelmi banknak, hiszen nem működtet lakossági részleget” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy ez a bank kezeli majd a Szuverén Állami Befektetési Alapot, amit ezzel párhuzamosan hoznak létre. Králik Lóránd emlékeztetett, hogy a befektetési alapot az előző, szociáldemokrata kormány is létre akarta hozni, és akkor ezért sok támadás érte őket, ám most „átkozmetikázva” újra megjelent az ötlet.
– fogalmazta meg a PKE oktatója.
Mint ismeretes, ezeket a feladatokat jelenleg a Marcel Boloş által vezetett, európai uniós alapokért felelős minisztérium és különböző kormányzati hatóságok látják el. „Tény, hogy a jelenlegi intézményrendszer nem működik túl hatékonyan, túlbürokratizált, ám ez még nem azt jelenti, hogy ha az uniós alapkezelést bank formájában kihelyezik, jobb lesz, de van rá esély. A puding próbája az evés” – összegezte a szakértő.
A bírálatokról szólva kifejtette, már megszokott, hogy ha van két lehetőség, az ellenzék mindig a kormány által javasolt megoldás alternatívája mellett kardoskodik, tehát ez esetben a jelenlegi intézményrendszer fenntartása mellett. „Egy új bank megalakításának lehet politikai haszna is, ha az új struktúra mellett többé-kevésbé a régit is fenntartják” – mondta Králik Lóránd, aki szerint az átszervezés mindenképp csak a parlamenti választások után kezdődhet el, és leghamarabb a jövő év végére körvonalazódik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás