Uniós alapokat kezelő állami bankkal bővülhet a romániai piac
Fotó: Gábos Albin
Érvek és ellenérvek is szólnak a bukaresti kormány által tervezett Nemzeti Fejlesztési Bank létrehozása mellett, ám ezekre a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint csak a pénzintézet megalapítása és működése után lehetne egyértelmű válaszokat adni.
Nemzeti Fejlesztési Bank (Banca Națională de Dezvoltare – BND) néven új, állami kézben levő pénzintézetet tervez létrehozni a nemzeti liberális párti (PNL) kormány. Mint ismeretes, jelenleg a román állam tulajdonában van az egykori Országos Takarék- és Letéti Pénztár, a CEC Bank, valamint az Eximbank. Az Orban-kabinet viszont most azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy
Egyelőre azonban túl sok konkrétumot nem tudni arról, hogy mikor indulhat a tevékenység.
A Hotnews.ro hírportál értesülései szerint egyelőre még a Román Nemzeti Banktól (BNR) sem kértek engedélyt az új bank létrehozására. Amit biztosan tudni lehet: a másik két állami bankhoz hasonlóan a pénzügyminisztérium felügyeletébe tartozna, 37 alkalmazottal kezdené meg elméletileg valamikor 2021-ben a működését, 2026-ban pedig már 193-an dolgoznának a BND-nél.
„Zajlik a vita politikai színtéren, hogy van-e szükség egy harmadik állami bankra. Érvek és ellenérvek is szólnak a kormány által tervezett Nemzeti Fejlesztési Bank létrehozása mellett, ám ezekre csak annak megalapítása és működése után lehetne egyértelmű válaszokat adni” – szögezte le megkeresésünkre Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója.
Rámutatott, a kezdeményezők abból indulnak ki, létezik jogi lehetőség arra, hogy az uniós strukturális és beruházási alapokat egy száz százalékban állami tulajdonban levő pénzintézet kezelje. Ezzel elmondása szerint tulajdonképpen megindokolható egy harmadik állami tulajdonú bank létrehozása, amely ezeket az alapokat és más forrásokat kezeli, de a lakosságnak nem szolgáltat.
– ecsetelte a szakértő.
Hozzátette: az új bankot az infrastruktúra-fejlesztési projektek, nagy beruházások finanszírozására, az uniós alapok közvetítésére szeretnék létrehozni jövőre 37 alkalmazottal és hozzávetőleg 220 millió eurós, tehát egymilliárd lejes alaptőkével, ezt pedig az elképzelések szerint folyamatosan növelnék. Amire az alkalmazottak száma 2026-ra megközelítené a kétszázat, az alaptőke elérné a 2,1 milliárd lejt, vagyis mintegy 450 millió eurót.
Králik elmondása szerint a közzétett vázlat értelmében
A pénzügyminisztérium ugyanakkor további forrásokat biztosíthat, intézményi befektetőknek kölcsönözhet kötvények kibocsátásával.
„Fontos szempont, hogy nem lesz versenytársa a többi kereskedelmi banknak, hiszen nem működtet lakossági részleget” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy ez a bank kezeli majd a Szuverén Állami Befektetési Alapot, amit ezzel párhuzamosan hoznak létre. Králik Lóránd emlékeztetett, hogy a befektetési alapot az előző, szociáldemokrata kormány is létre akarta hozni, és akkor ezért sok támadás érte őket, ám most „átkozmetikázva” újra megjelent az ötlet.
– fogalmazta meg a PKE oktatója.
Mint ismeretes, ezeket a feladatokat jelenleg a Marcel Boloş által vezetett, európai uniós alapokért felelős minisztérium és különböző kormányzati hatóságok látják el. „Tény, hogy a jelenlegi intézményrendszer nem működik túl hatékonyan, túlbürokratizált, ám ez még nem azt jelenti, hogy ha az uniós alapkezelést bank formájában kihelyezik, jobb lesz, de van rá esély. A puding próbája az evés” – összegezte a szakértő.
A bírálatokról szólva kifejtette, már megszokott, hogy ha van két lehetőség, az ellenzék mindig a kormány által javasolt megoldás alternatívája mellett kardoskodik, tehát ez esetben a jelenlegi intézményrendszer fenntartása mellett. „Egy új bank megalakításának lehet politikai haszna is, ha az új struktúra mellett többé-kevésbé a régit is fenntartják” – mondta Králik Lóránd, aki szerint az átszervezés mindenképp csak a parlamenti választások után kezdődhet el, és leghamarabb a jövő év végére körvonalazódik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás