Hirdetés

Turistataszító gödrök Hargita megyében

Gödör gödör hátán – jellemzik röviden a székelyföldi, főként Hargita megyei utakat az átutazók, turisták. Hogy gond van, azt a megyei tanács projektjei is jelzik, egyre több helyen terveznek útfelújítást a helyi, megyei hatóságok. Amint a Hargita Megyei Tanács sajtóirodájától megtudtuk, a megyében a jelenlegi 360 kilométer aszfaltozott út 500 kilométerre való bővítését tervezik 2012-ig. A munkálatokat évekre lebontva a pénzügyi lehetőségek függvényében végzik el, a megyei útprogram keretében. Az idei évre a megye költségvetéséből 27 millió lejt különítettek el erre a célra.

Krónika

2009. június 24., 09:032009. június 24., 09:03

„Ha valaki tudja, hogy mit jelent gödrös utakon vezetni, hát én tudom. Tizenkét éve járom az utat Maroshévíz és Buzău között. A gödröket már szinte név szerint ismerem, és ha valaha megjavítanák, rendbe tennék a Hargita és Kovászna megyei utakat, szinte rosszul is esne, hogy meg kell válnom régi jó barátaimtól” – nyilatkozta a Krónikának Valeriu Bogdan kamionsofőr, aki hetente három alkalommal szállít deszkát egy kovásznai lerakatnak.
Véleményét osztják azok a turisták is, akiket a napokban a megye két, turisták által leginkább látogatott helyszínén, a Gyilkos- és Szent Anna- tónál faggattunk az utak állapotáról.

„Kár, nagy kár, hogy ilyen állapotban vannak a Székelyföld útjai, mert második Svájc is lehetne. Természeti adottságait figyelembe véve még akár annál több is. Jönnének ide turisták mindenhonnan, de ilyen körülmények között aki egyszer eljön, másodszor már nem biztos, hogy ide kívánkozik, vagy ajánlja a helyeket ismerőseinek” – vélekedett egy  Piatra Neamţ-i turista. „Az út a Szent Anna-tóig katasztrofális. Csak kátyúkból áll. Ezt az utat 1973-ban építették turisztikai célzattal, de egyszerűen járhatatlan” – fejtette ki egy látogató.

Megoldások körvonalazódnak

A probléma súlyosságát a kormány és megyei önkormányzat is belátja. A Traian Băsescu államfő kérésére a Székelyföldre látogató miniszterek is ígéretet tettek, hogy támogatják az infrastrukturális beruházásokat. Amint a Hargita Megyei Tanács sajtóirodájától megtudtuk, a megyében a jelenlegi 360 kilométer aszfaltozott út 500 kilométerre való bővítését tervezik 2012-ig. A munkálatokat évekre lebontva a pénzügyi lehetőségek függvényében végzik el, a Megyei út program keretében.

A megyei önkormányzat költségvetési alapjából idén közel 27 millió lejt különítettek el a megyei utak felújítási és építési programjára. Ebből az összegből 2,6 millió lejt az 1997/577-es számú kormányhatározat révén indított programokból biztosítanak a DJ 174 (650 ezer lej), illetve a DJ 135 és 136A jelzésű megyei utak (1,95 millió lej) karbantartására. Emellett Vasile Blaga vidékfejlesztési miniszter további kilencmillió lejt meghaladó összeget ígért a Hargita megyei utakra. Ezekből az összegekből lényegében elkezdődnek az útjavítási munkálatok, befejezésüket azonban 2012-re időzítették.

Elsőbbség a turizmusnak

Borboly Csaba megyei tanácselnök szerint a javítási munkálatok ütemezése során elsőbbséget élveznek a megyehatárig terjedő utak, illetve ezeknek az utaknak az összekötése a szomszédos megyék útjaival. Ezen belül is elsősorban azokat az útszakaszokat részesítik előnyben, amelyek turisztikai szempontból fontos térségen haladnak át. A megyei önkormányzat elnöke ugyanakkor nehezményezi, hogy több feljavított útszakasz máris megrongálódott, ennek okát az elöljáró a megnövekedett teherforgalomnak tulajdonítja. Mint tájékoztatott, a forgalom visszaszorítására forgalomkorlátozási és közlekedésbiztonsági jelzőtáblákat helyeztek, és helyeznek el. Erre a célra 242 660 lejt különítettek el. Az összegből 166 táblát sikerült elhelyezni Székelyudvarhely térségében és 81-et Csíkszéken, további 350 útjelző táblát rendeltek meg a Gyergyói-medencének.

Minisztériumi pénzt kérnek az infrastruktúra-fejlesztésre

A Hargita megyei önkormányzat prioritási listáján elsők között szerepel a térség idegenforgalmának fellendítése. Ennek érdekében 15 projekt finanszírozását kérik a turisztikai minisztériumtól. A megyei tanács sajtóirodájának tegnapi közleménye rámutat, abban bíznak, hogy a szaktárca mielőbb folyósítja az igényelt pénzösszeget, s így rövidesen hozzá is láthatnak a kivitelezési munkálatokhoz.

A projektek nagy része a hegyi turistaösvények biztonságossá tételét célozza a Hargita-hegységben, a Bálványos–Csomád-térségben. Ugyanakkor külön projekttel pályáznak a Szent Anna-tó felé vezető út rehabilitálására. A Csíkszentimréhez tartozó Büdös-fürdő is szerepel a tanács prioritási listáján, továbbá Borszéken gyógyfürdőközpontot szeretnének kiépíteni. A gyergyóremetei fürdő újjáépítésére is külön programmal pályáznak, s szintén a turisztikai minisztériumtól lehívható pénzösszegeket fordítanák a maroshévízi, illetve a gyergyócsomafalvi turizmus fellendítését célzó projektekre. A csíkmadarasi és a Madicsa-fürdői gyógyfürdők korszerűsített is szerepel továbbá a tervek között. Máréfalván eközben turisztikai tájékoztató központot alakítanának ki.

„Hargita megye középtávú fejlesztési tervével fő célkitűzésünk, az hogy  versenyképes gazdasági és társadalmi környezetet tudjunk kialakítani, amely egyszerre stabil, egészséges és változatos, illetve képes arra, hogy biztosítsa a gazdasági növekedés fenntarthatóságát, a megye lakosságának életminőségét, és csökkentse az ország és az Európai Unió különböző térségei között tátongó színvonalbeli különbségeket” – fogalmazott a projektek kapcsán Borboly Csaba.

A tanácselnök úgy látja, a megye turizmusának alapját a családi vállalkozásoknak, a hagyományoknak és hagyományos termékeknek kell képezniük. „Szálláslehetőségeink vannak, de ez még nem elég. Jellegzetes programokkal kell előrukkolnunk, amelyekkel rá tudjuk venni a turistákat, hogy több mint egy napig időzzenek nálunk. Ehhez úgy látom, együtt kell működniük a megye különböző térségeinek, de a régió megyéinek is, hogy például a Szebenbe érkező turisták jussanak el Brassóba és Hargita megyébe is” – szögezte le a megyei önkormányzat vezetője.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 20., csütörtök

Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit

Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.

Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit
Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit
2025. november 20., csütörtök

Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit

Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Várhatóan halasztódik a helyi adók emelése, az alkotmánybíróság februárra tolta ki a törvény vizsgálatát

Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.

Várhatóan halasztódik a helyi adók emelése, az alkotmánybíróság februárra tolta ki a törvény vizsgálatát
2025. november 19., szerda

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt

Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt
2025. november 19., szerda

Enyhén csökkent, de októberben is Romániában volt a legmagasabb az infláció

Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.

Enyhén csökkent, de októberben is Romániában volt a legmagasabb az infláció
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek

Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek
Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek
2025. november 19., szerda

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek

2025. november 19., szerda

Bolojan: jövőre nem vesznek el több pénzt az oktatástól

Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan: jövőre nem vesznek el több pénzt az oktatástól
2025. november 19., szerda

Különleges nyugdíjak: a nettó fizetés 70 százalékát kapják a bírák és az ügyészek, de nő az átmeneti időszak

A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.

Különleges nyugdíjak: a nettó fizetés 70 százalékát kapják a bírák és az ügyészek, de nő az átmeneti időszak
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Miniszter: a tovább dolgozó orvosok és pedagógusok sem kaphatnak többet a nyugdíjuk 15 százalékánál

A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.

Miniszter: a tovább dolgozó orvosok és pedagógusok sem kaphatnak többet a nyugdíjuk 15 százalékánál
2025. november 18., kedd

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja

A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja
2025. november 18., kedd

Beteges hozzáállás: Románia ad a legkevesebbet lakói egészségére

Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.

Beteges hozzáállás: Románia ad a legkevesebbet lakói egészségére
Hirdetés
Hirdetés