
Fotó: Facebook/Start Up Nation
Nem az érkezési sorrend, hanem az elért pontszám alapján ítélik oda az állami támogatást a kedden rajtoló Start-Up Nation program keretében. A Krónikának nyilatkozó pályázati tanácsadó szerint annak éri meg pályázni, akinek megvan az ötlete, készített egy piackutatást, hogy működőképes lehet a vállalkozás, és induló tőkére, alkalmazottakra van szüksége.
2022. július 18., 16:392022. július 18., 16:39
2022. július 18., 20:042022. július 18., 20:04
Kedden rajtol el a kezdő vállalkozókat támogatni hivatott Start-Up Nation program harmadik kiírása. Daniel Cadariu vállalkozásokért és idegenforgalomért felelős miniszter elmondta, 30 munkanapon át, azaz szeptember elsején 20 óráig várják majd a pályázók jelentkezését.
A program költségvetése 2,2 milliárd lej. Ebből 520 millió lej áll jelenleg rendelkezésre, a fennmaradó 1,7 milliárd lejt a jövő hónapban esedékes költségvetés-kiigazításkor különítik majd el – közölte a tárcavezető. A becslések szerint mintegy 10 ezer üzleti terv finanszírozására lesz elegendő a büdzsé, egy pályázó egy munkahely létrehozása esetén legtöbb 100 ezer, két munkahely létrehozása esetén legtöbb 200 ezer lej támogatást igényelhet.
Emellett a pályázóknak egy digitális csomagot is meg kell vásárolniuk, ennek költségeiből 5000 eurót számolnak el. Idén a diaszpórában élők külön pályázhatnak, nekik bizonyítaniuk kell, hogy a jelentkezést megelőző 12 hónapban az ország határain kívül éltek.
„Nem érkezési sorrendben ítélik meg a támogatást, ezért nem kell feltétlenül arra törekedni, hogy július 19-én az első percekben üljünk a számítógép előtt, és azonnal töltsük fel a pályázatot, az elbírálás a pontszámok alapján történik majd” – mutatott rá megkeresésünkre Parajdi Borbála, a marosvásárhelyi Eurotop Consulting pályázati tanácsadó cég ügyvezető igazgatója.
Kifejtette, a 2020. január elseje után bejegyzett vállalkozások hívhatják le a támogatást, nagyobb eséllyel azok, amelyek tulajdonosának vagy tulajdonosainak nincs és nem is volt más cége, vagy más cégben tulajdonrésze, húzta alá a pályázati tanácsadó. Hozzátette, a programba való részvételhez minimum 5 százalékos önrészt kérnek, ez a jogosultsági kritérium, ám ahhoz, hogy valaki eséllyel pályázzon, elegendő pontszámot szerezzen, be kell vállalni 15 százalékos vagy ennél nagyobb önrészt.
A befektetés legkevesebb 5 százalékát újrahasznosítható energiára, például napelem beszerelésére kell fordítani, illetve a 60 százalékát szakfelszerelésre, gépekre, amivel a cég a tevékenységét végzi. Arra is adnak pontot, ha a cégtulajdonosnak van vállalkozói és digitális kompetenciája, illetve ha nyilatkozattal bevállalja, hogy elvégzi ezeket a képzéseket. Nagyobb eséllyel pályáznak, tehát több pontot kapnak az IT-szektorban tevékenykedő cégek, a tervező-építőipari vállalkozások, a termelőcégek – ezen beül a textilipar, a fém-, és fafeldolgozás, az élelmiszeripar.
„Tíz pluszpontot kapnak azok a cégek, amelyeknek bejegyzett szabadalmuk van, ezt azonban nehéz meglépni, így nem kell elbátortalanítania senkit, ha nem rendelkezik szabadalommal, akinek a százból kilencven pontja megvan, és csak a szabadalomra adott tíz pont hiányzik, bátran pályázhat” – hangsúlyozta Parajdi Borbála.
Fotó: 123RF
A pályázási folyamatot egyszerűsítették, adatokat és a tervezett költségvetést kell feltölteni, fontos, hogy a pályázó vállalkozások szerezzenek árajánlatokat, amivel a büdzsét alátámasztják, javasolja Parajdi Borbála. Arra is kitért, hogy a pályázóknak rendelkezniük kell elektronikus aláírással. Fontos tényező, hogy a program utófinanszírozásos, tehát azoknak, akik megnyerik a pályázatot, állniuk kell a költségeket, majd azt utólag egy összegben kapják meg.
Az új munkahelyeket két évig kell megtartani, ha az alkalmazott felmond, határidőn belül mást kell felvenni. Az eszközöket, felszereléseket három évig kell tartani, a céget nem lehet adni-venni, a program gyakorlatba ültetése alatt és még három évig a pályázónak vagy a pályázóknak kell maradniuk a többségi tulajdonosoknak. Parajdi Borbála arra számít, hogy túljelentkezés lesz, hiszen 2018 decemberében írtak ki legutóbb Start-Up Nation programot, azóta sokan várják a kiírást.
„Annak éri meg pályázni, akinek megvan az ötlete, készített egy piackutatást, hogy működőképes lehet a vállalkozás, induló tőkére és alkalmazottakra van szüksége” – hangsúlyozta egyúttal a pályázati tanácsadó. Mint fogalmazott, csak azért nincs értelme pályázni, hogy valaki lehívja a támogatást, de valójában nincs stratégiája, hogy mit akar kezdeni az összeggel, hiszen csak az alkalmazott után két év alatt befizetett járulék elviszi a finanszírozás egy jelentős részét.
– részletezte Parajdi Borbála.
Hozzátette, a kezdő vállalkozások számára az első év a legnehezebb, a statisztikai adatok szerint az első évet 80 százalék nem éli túl, viszont egy ilyen támogatás növeli az esélyeket. Annál is inkább, hogy megkövetelik a vállalkozói és digitális kompetenciát, nem bízzák ezt a véletlenre, tulajdonképpen „rákényszerítik” a pályázókat, hogy megszerezzék a képesítést, elsajátítsanak olyan üzleti fogásokat, amelyek birtokában jó eséllyel tovább tudják vinni a vállalkozást.

Július 19-én rajtol el a kezdő vállalkozókat támogatni hivatott Start-Up Nation program harmadik kiírása – jelentette be kedden a vállalkozásokért és idegenforgalomért felelős miniszter.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
szóljon hozzá!