Fotó: Facebook/Start Up Nation
Nem az érkezési sorrend, hanem az elért pontszám alapján ítélik oda az állami támogatást a kedden rajtoló Start-Up Nation program keretében. A Krónikának nyilatkozó pályázati tanácsadó szerint annak éri meg pályázni, akinek megvan az ötlete, készített egy piackutatást, hogy működőképes lehet a vállalkozás, és induló tőkére, alkalmazottakra van szüksége.
2022. július 18., 16:392022. július 18., 16:39
2022. július 18., 20:042022. július 18., 20:04
Kedden rajtol el a kezdő vállalkozókat támogatni hivatott Start-Up Nation program harmadik kiírása. Daniel Cadariu vállalkozásokért és idegenforgalomért felelős miniszter elmondta, 30 munkanapon át, azaz szeptember elsején 20 óráig várják majd a pályázók jelentkezését.
A program költségvetése 2,2 milliárd lej. Ebből 520 millió lej áll jelenleg rendelkezésre, a fennmaradó 1,7 milliárd lejt a jövő hónapban esedékes költségvetés-kiigazításkor különítik majd el – közölte a tárcavezető. A becslések szerint mintegy 10 ezer üzleti terv finanszírozására lesz elegendő a büdzsé, egy pályázó egy munkahely létrehozása esetén legtöbb 100 ezer, két munkahely létrehozása esetén legtöbb 200 ezer lej támogatást igényelhet.
Emellett a pályázóknak egy digitális csomagot is meg kell vásárolniuk, ennek költségeiből 5000 eurót számolnak el. Idén a diaszpórában élők külön pályázhatnak, nekik bizonyítaniuk kell, hogy a jelentkezést megelőző 12 hónapban az ország határain kívül éltek.
„Nem érkezési sorrendben ítélik meg a támogatást, ezért nem kell feltétlenül arra törekedni, hogy július 19-én az első percekben üljünk a számítógép előtt, és azonnal töltsük fel a pályázatot, az elbírálás a pontszámok alapján történik majd” – mutatott rá megkeresésünkre Parajdi Borbála, a marosvásárhelyi Eurotop Consulting pályázati tanácsadó cég ügyvezető igazgatója.
Kifejtette, a 2020. január elseje után bejegyzett vállalkozások hívhatják le a támogatást, nagyobb eséllyel azok, amelyek tulajdonosának vagy tulajdonosainak nincs és nem is volt más cége, vagy más cégben tulajdonrésze, húzta alá a pályázati tanácsadó. Hozzátette, a programba való részvételhez minimum 5 százalékos önrészt kérnek, ez a jogosultsági kritérium, ám ahhoz, hogy valaki eséllyel pályázzon, elegendő pontszámot szerezzen, be kell vállalni 15 százalékos vagy ennél nagyobb önrészt.
A befektetés legkevesebb 5 százalékát újrahasznosítható energiára, például napelem beszerelésére kell fordítani, illetve a 60 százalékát szakfelszerelésre, gépekre, amivel a cég a tevékenységét végzi. Arra is adnak pontot, ha a cégtulajdonosnak van vállalkozói és digitális kompetenciája, illetve ha nyilatkozattal bevállalja, hogy elvégzi ezeket a képzéseket. Nagyobb eséllyel pályáznak, tehát több pontot kapnak az IT-szektorban tevékenykedő cégek, a tervező-építőipari vállalkozások, a termelőcégek – ezen beül a textilipar, a fém-, és fafeldolgozás, az élelmiszeripar.
„Tíz pluszpontot kapnak azok a cégek, amelyeknek bejegyzett szabadalmuk van, ezt azonban nehéz meglépni, így nem kell elbátortalanítania senkit, ha nem rendelkezik szabadalommal, akinek a százból kilencven pontja megvan, és csak a szabadalomra adott tíz pont hiányzik, bátran pályázhat” – hangsúlyozta Parajdi Borbála.
Fotó: 123RF
A pályázási folyamatot egyszerűsítették, adatokat és a tervezett költségvetést kell feltölteni, fontos, hogy a pályázó vállalkozások szerezzenek árajánlatokat, amivel a büdzsét alátámasztják, javasolja Parajdi Borbála. Arra is kitért, hogy a pályázóknak rendelkezniük kell elektronikus aláírással. Fontos tényező, hogy a program utófinanszírozásos, tehát azoknak, akik megnyerik a pályázatot, állniuk kell a költségeket, majd azt utólag egy összegben kapják meg.
Az új munkahelyeket két évig kell megtartani, ha az alkalmazott felmond, határidőn belül mást kell felvenni. Az eszközöket, felszereléseket három évig kell tartani, a céget nem lehet adni-venni, a program gyakorlatba ültetése alatt és még három évig a pályázónak vagy a pályázóknak kell maradniuk a többségi tulajdonosoknak. Parajdi Borbála arra számít, hogy túljelentkezés lesz, hiszen 2018 decemberében írtak ki legutóbb Start-Up Nation programot, azóta sokan várják a kiírást.
„Annak éri meg pályázni, akinek megvan az ötlete, készített egy piackutatást, hogy működőképes lehet a vállalkozás, induló tőkére és alkalmazottakra van szüksége” – hangsúlyozta egyúttal a pályázati tanácsadó. Mint fogalmazott, csak azért nincs értelme pályázni, hogy valaki lehívja a támogatást, de valójában nincs stratégiája, hogy mit akar kezdeni az összeggel, hiszen csak az alkalmazott után két év alatt befizetett járulék elviszi a finanszírozás egy jelentős részét.
– részletezte Parajdi Borbála.
Hozzátette, a kezdő vállalkozások számára az első év a legnehezebb, a statisztikai adatok szerint az első évet 80 százalék nem éli túl, viszont egy ilyen támogatás növeli az esélyeket. Annál is inkább, hogy megkövetelik a vállalkozói és digitális kompetenciát, nem bízzák ezt a véletlenre, tulajdonképpen „rákényszerítik” a pályázókat, hogy megszerezzék a képesítést, elsajátítsanak olyan üzleti fogásokat, amelyek birtokában jó eséllyel tovább tudják vinni a vállalkozást.
Július 19-én rajtol el a kezdő vállalkozókat támogatni hivatott Start-Up Nation program harmadik kiírása – jelentette be kedden a vállalkozásokért és idegenforgalomért felelős miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!