2007. április 20., 00:002007. április 20., 00:00
A hitelminősítő szerint ezekben az országokban „példátlan” a hitelkiáramlásnak és a külső fizetési pozíció romlásának mértéke és üteme. Ennek következtében fennáll az a veszély, hogy „a túlhevülők” nagyarányú befektetések előnyei ellenére is túlterjeszkednek jövőbeni lehetőségeiken. A Standard&Poor’s szerint minél tartósabb ez a helyzet, annál keményebb lesz a landolás. A legkeményebb landolás pedig azokban a gazdaságokban valószínű, amelyekben az exportgeneráló kapacitáshoz mért külső egyensúlytalanság a legnagyobb; ez jelenleg Lettország és Románia. Az S&P éppen április elején rontotta vissza Románia „BBB mínusz/A-3” szintű hoszszú és rövid futamú devizaadósi osztályzatainak, illetve a helyi valutában kiadott szuverén adósság „BBB/A-3” besorolásainak kilátását az addigi pozitívról stabilra, azzal az indokkal, hogy 2007 eleje óta „nincs politikai átláthatóság” az országban. A hitelminősítő szerint ez olyan időszakban következett be, amikor Romániának változatlanul jelentős gazdaságpolitikai kihívások elé kell néznie. Ezek közé tartoznak az EU-tagság minél jobb hasznosításához szükséges szerkezeti reformok, valamint a kereslet hajtotta, egyre növekvő külső egyensúlytalanságok.
Hírösszefoglaló
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.