A nagy bankok az elmúlt időszakban úgy módosították a valutában kínált hiteleik kamatlábát, hogy a devizahitel ne legyen vonzóbb a lejben kínáltnál. Ám ez a tendencia csupán a fogyasztási kölcsönökre érvényes, a jelzáloghiteleket változatlanul valutában érdemes igényelni. A főként lakásvásárlásra felvett, garanciával biztosított kölcsönök törlesztési ideje ugyanis jóval hosszabb ideig tart, és szem előtt tartva, hogy Románia várhatóan 2014-ben csatlakozik az euróövezethez, a valutaárfolyam-ingadozás is csupán kis mértékben hat majd ki a törlesztés végösszegére.
A Romániai Hitelbrókerek Szövetségének (ARBC) tavalyi évre vonatkozó statisztikája szerint a hitelbrókerek által közvetített kölcsönök 90 százalékát valamilyen valutában vették föl. A kölcsönök 59 százalékát igényelték euróban, 31 százalékot svájci frankban, s mindössze 10 százalékot tesz ki a lejben felvett kölcsönök összértéke. A hitelbrókerek szerint ez a tendencia azzal magyarázható, hogy a devizahitelek kamatai jóval alacsonyabb szinten mozognak, mint a lejben kínált kölcsöné. „Amikor a romániai infláció 5 százalék alá csökken, a lejben kínált hitelek kamatja megközelíti majd az euróban vagy svájci frankban igényelhetőét” – fogalmazott Daniel Barbu, a hitelbróker-szövetség alelnöke. A devizahitelek sokat hangoztatott kockázata kapcsán pedig Anca Bidian ARBC-elnök leszögezte, a piac alakulása függvényében bármikor át lehet térni egyik fizetési eszközről a másikra.
Igen kevesen hitelképesek
„Sajnos, a hitelért folyamodó ügyfeleink elég nagy hányadát vagyunk kénytelenek elutasítani – vázolta a helyzetet Camelia Pacz, az OTP Bank Szatmárnémeti kirendeltségének igazgatója. – Ennek egyik oka az, hogy nagyon sokan élnek minimálbérből, másrészt pedig az, hogy az emberek már nagymértékben eladósodtak.” Hozzátette: itt többnyire kisebb összegű – például televízióra vagy háztartási gépekre, esetleg autóra felvett – fogyasztási hitelekről van szó, ez azonban sok esetben akadálya lehet egy nagyobb kölcsön odaítélésének. „Változatlanul a valutában folyósított kölcsönök iránt a legnagyobb az érdeklődés, ugyanis a legtöbben úgy ítélik meg, hogy a devizahitelek kamatai előnyösebbek” – fogalmazott Camelia Pacz. Mint elmondta, a kölcsönért folyamodók a hosszabb lejáratú hiteleket részesítik előnyben. Az igazgató szerint a törlesztési határidő akár a 30 évet is elérheti, amennyiben a kérvényező biztos garanciát nyújt. A fogyasztási és a jelzáloghitelek aránya kiegyensúlyozottnak mondható, egyaránt keresettek az ügyfelek körében. Az igényelt kölcsönök skálája változatos, az összeg nagysága – például lakásvásárlásra felvett hitel esetén – függ egyrészt az áraktól, másrészt a kérvényező jövedelmétől, illetve a vállalt garanciától is.
Szintén a minimálbéren élők nagy száma az oka annak is, hogy a Kovászna megyei lakosság 60 százaléka nem hitelképes. Benedek Levente, a Volksbank sepsiszentgyörgyi fiókjának igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta, a háromszéki és azon belül a sepsiszentgyörgyi helyzet teljesen elüt az ország más megyéitől. A bankok ugyanis az országos átlagra alapoznak, viszont Kovászna megye hátrányban van a többi megyével szemben, mert nagyon alacsony az átlagbér. A bankigazgató szerint Kovászna megye lakóinak 60 százaléka minimálbért kap, ezért ez a szegmens nem is jöhet számításba potenciális ügyfélként. A minimálbér ugyanis a létszükséglet fenntartására van meghatározva, és abból nem lehet hitelt visszafizetni, mondta Benedek Levente. Hozzátette: Háromszéken a lakosság maradék 40 százalékán 12 bank osztozik, ezért az történik, hogy a Volksbank ügyfeleinek javarésze más megyékből származik, olyan személyektől, akik felvásárolják az itteni ingatlanokat. Egy másik hiteligénylő réteget olyan személyek alkotnak, akik Amerikában élnek, vagy ott dolgoznak, mivel az amerikai ingatlanpiac összeomlása után, több kettős állampolgár inkább itthon fekteti ingatlanba pénzét. Benedek Levente a Krónika érdeklődésére elmondta: még mindig hatalmas a nem igazolható jövedelem volumene, ezért az a tapasztalat, hogy akinek alacsonyabb az igazolható jövedelme, az általában valutában kéri a kölcsönt. Így a kamat alacsonyabb, ezért nagyobb összeghez juthatnak, és inkább vállalják az árfolyam ingadozás kockázatát. Emellett népszerűek az „exotikus valuták”, a svájci frank és az országban nemrég bevezetett japán jen alapú hitelek, tájékoztatott a sepsiszentgyörgyi Volksbank igazgatója. Hozzátette: Sepsiszentgyörgyön 2000 óta népszerűek a lakásvásárlásra felvett hitelek, de hatalmas méreteket öltött a lakások felújítására felvett kölcsönök száma, így sokan hőközpontot, hőszigetelő nyílászárókat vásárolnak, vagy lakásuk falait szigeteltetik hitelből. Fekete Anna-Mária, a sepsiszentgyörgyi Volksbank hitelszakértője elmondta: átlagban 100 ezer lejes hiteleket adnak, ami egy garzonlakás árát teszi ki. Hozzátette: ez az átlag a végletekből jön ki, mivel nagyon sok a 20 ezres és a 200 ezer lejes igénylés. A hiteligénylők átlag 30–40 éves korosztályból kerülnek ki. A Volksbank óvatosabb feltételekkel dolgozik, mint a többi, így a garancia nélküli hiteleknél legkevesebb 200 eurós havi jövedelmet igényelnek, viszont ez esetben az érdeklődők 80 százalékát kénytelenek elutasítani. A jelzáloghitelek esetében a kérelmezők többségét ki tudják szolgálni, de az érdeklődők 20–30 százalékát kirostálják. Fekete Anna-Mária szerint a bank ügyfeleinek többsége előre tájékozódik. A városban kapható legjobb hitellehetőségek leginkább szájról szájra terjednek, mondta a hitelszakértő, aki szerint ha valaki nem hitelképes, már be se megy a bankokba.
Körültekintőbb polgárok
Gedő István, az egyik marosvásárhelyi kereskedelmi bankfiók igazgatója szerint a kölcsönért folyamodó ügyfelek manapság sokkal körültekintőbbek, mint az elmúlt években. „Nem ugranak be az első vagy második, látszólag kedvezőnek tűnő kölcsönbe. Több bank ajánlatát tanulmányozzák, és nemcsak a kamat nagyságára, hanem a járulékos költségekre is odafigyelnek” – állapította meg a fiatal bankszakértő. Mint hozzátette, a kliensek nagy részét valamikor csak az alacsony kamat vonzotta egyik vagy másik pénzintézethez, figyelmen kívül hagyva a kezelési költségek nagyságrendjét. „Létezik egy olyan réteg is, mely eltekint az egy-két százalékos kamatnagyságrendtől, inkább az ügyfélszolgálat minősége alapján választja meg a bankot” – mondta el Gedő. Az általa vezetett bankfiókhoz többnyire aránylag jó fizetéssel rendelkező fiatal párok fordulnak, akik lakásvásárlás céljából a maximálisan igényelhető összeget próbálják felvenni. „A nyugati államokhoz viszonyítva, Romániában az emberek még mindig nagy hangsúlyt helyeznek az ingatlan megvásárlására, csak végső esetben hajlandók bérelt lakásba költözni” – vélekedett az igazgató. Szerinte a tulajdon megbecsülése is az egyik magyarázata annak, hogy mindenki igyekszik időben törleszteni a részleteit, és nem kockáztatja elzálogosított ingatlanját. Gedő István továbbá elmondta, hogy az ügyfeleik között megjelent az a kategória is, mely telekvásárlás céljából vesz fel kölcsönt, egy előzően megszerzett ingatlannal garantálva.
Több bank ajánlatának alapos áttanulmányozását követően döntött Dudás József nagyváradi lakos is. „Egyéni vállalkozóként nem volt könnyű hitelt felvennem, de végül mégis sikerült – mesélte lapunknak Dudás József. – Lakásvásárláshoz kerestem jelzáloghitelt, és szinte valamennyi bankban érdeklődtem a lehetőségekről. Ám csak egyetlen pénzintézet, a Volksbank nem kötötte lehetetlen feltételekhez a hitelt, ők a legutóbbi hat hónap eredményeit kérték tőlem, ez alapján számították, mekkora öszszeg felvételére van lehetőségem. Minden más banknál a pénzügyi felügyelőség által kibocsátott vagyonigazolást kértek, ám mivel egyéni vállalkozóként éves könyvelést végzek, tavasszal a fináncok legfeljebb csak a 2006-os jövedelemalakulásomról adhattak volna igazolást. A bankügynökök hiába ismerték el, hogy ez nem lehet releváns 2008-ban, csak vonogatták a vállukat, hogy a belső szabályzat erre kötelezi őket. Így, bár kamat szempontjából voltak kedvezőbb ajánlatok, csakis a Volksbankkal tudtam szerződést kötni, hiszen csak ez a bank tudott hitelt nyújtani nekem.” Dudás József svájci frank alapú kölcsönt vett fel, mint mondta, ez tűnt a legkedvezőbb megoldásnak. „Mindegyik konstrukciónak megvan a kockázata, az idő majd eldönti, hogy helyesen cselekedtem-e” – tette hozzá.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.