2011. november 25., 10:052011. november 25., 10:05
Az európai bankok „óriási profitot” értek el Romániában, ezért a fair play hiányát jelentené, ha arra készülnének, hogy finanszírozás nélkül hagyják az országot a válság idején – jelentette ki Traian Băsescu államfő csütörtökön Bukarestben. Az elnök aggodalmának adott hangot egyes bankok lehetséges viselkedése kapcsán.
„Szeretném azt hinni, hogy az osztrák központi bank bejelentése, miszerint csökkentenék a tőkeáramlást az eurózónán kívüli államokba, csupán tévedés volt” – hangoztatta Băsescu. „Nem szeretném, ha olyan helyzet állna elő, hogy emlékeztetnünk kelljen európai barátainkat: Románia EU-csatlakozásához a bankrendszer privatizációját szabták feltételként. Szeretném azt hinni, hogy ez nem következik be, hogy nem velünk, később érkezett országokkal fizettetik meg a bankrendszer falánkságát, azon időszak falánkságát, óvatlanságát és felelőtlenségét, amikor csupán személyi igazolvány felmutatásával biztosítottak hitelt. Létrejöttek a bankok feltőkésítését szolgáló európai mechanizmusok, ezért azt kérem, forduljanak ezekhez, ahelyett hogy megfojtanák a román gazdaságot az államkassza és a magánszféra működéséhez szükséges tőke csökkentése helyett” – hangsúlyozta az államfő.
Băsescu mindezt arra reagálva mondta, hogy a hét elején az osztrák jegybank olyan intézkedéstervezettel állt elő, amelynek értelmében az osztrák pénzintézetek – az UniCredit Bank Austria, az Erste és a Raiffeisen Bank International – kelet-európai leánybankjai számára csak akkor biztosítják a hitelkeret növelését, ha adott a fenntartható helyi refinanszírozás lehetősége.
Az államfő az Economist Conferences Bucharest Summit nevű gazdasági konferencián felszólalva más gazdasági térmákról is beszélt. Megismételte korábbi kijelentését, miszerint Románia 2015-ben szeretne az eurózónához csatlakozni, és megjegyezte, hogy „senkinek sem árt, ha ambiciózus célokat tűz ki maga elé”. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése – a 3 százalék alatti deficit és infláció, illetve a GDP 60 százaléka alatti küladósság – önmagában mit sem ér a versenyképes gazdaság nélkül. Ezért jelent prioritást az állami cégek szerkezetének átalakítása, közülük számos vállalat élére a magánszférából érkező menedzsment kinevezése, valamint egyes cégek magánkézbe adása.
A további célok kapcsán elmondta: 2012 végéig 1,1 millióra csökkentik a közalkalmazottak létszámát a jelenlegi 1,3 millióról. Emellett még egy ambiciózus célról szólt: mint elmondta, 2012-ben hatmilliárd eurónyi strukturális alapot szeretne lehívni az ország az Európai Uniótól. Ezt a költségvetésben is rögzítenék. Emellett csökkentenék az állam működési költségeit, többek között a szavazatszerzési megfontolásból biztosított indokolatlan szociális juttatások csökkentése révén. Emellett növelni szeretnék az államilag finanszírozott beruházások arányát.
A szociális juttatások csökkentése kapcsán elmondta: a héten elfogadott szociális törvény révén az eddigi, 19 milliárd lejbe kerülő 54 állami szociális program helyett csak kilenc marad, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a valóban rászorulók számára biztosítsák a szociális juttatásokat. (Az ellenzék egyébként épp csütörtökön jelezte, hogy alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt.) Băsescu ennek kapcsán úgy vélekedett: Románia csupán az utóbbi öt évben fedezte fel, hogy a választópolgárok megvesztegetése érdekében újabb és újabb szociális juttatásokat biztosítson, miközben Európa más részein ez már régóta dívik.
Az államfő a turizmus gazdasági fontosságát is hangsúlyozta, köszönetet mondva Károly brit trónörökösnek, amiért az az elmúlt években személyesen is népszerűsítette Románia idegenforgalmi értékeit. Băsescu egyébként a konferencia végén még egyszer bizonyságot adott töretlen derűlátásáról: arra a kérdésre, hogyan látja Romániát 2030-ban, úgy válaszolt: mezőgazdasági potenciálja nyomán rengeteg élelmiszert exportál, és virágzani fog az idegenforgalom. A társadalom addigra prognosztizált elöregedését a gyermekvállalási kedv növelésével szeretné ellensúlyozni, az ország infrastrukturális fejlettsége kapcsán pedig azt vetítette előre, hogy akkor már Konstancából is el lehet majd jutni Londonba a francia TGV gyorsvasúttal.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.