2011. november 25., 10:052011. november 25., 10:05
Az európai bankok „óriási profitot” értek el Romániában, ezért a fair play hiányát jelentené, ha arra készülnének, hogy finanszírozás nélkül hagyják az országot a válság idején – jelentette ki Traian Băsescu államfő csütörtökön Bukarestben. Az elnök aggodalmának adott hangot egyes bankok lehetséges viselkedése kapcsán.
„Szeretném azt hinni, hogy az osztrák központi bank bejelentése, miszerint csökkentenék a tőkeáramlást az eurózónán kívüli államokba, csupán tévedés volt” – hangoztatta Băsescu. „Nem szeretném, ha olyan helyzet állna elő, hogy emlékeztetnünk kelljen európai barátainkat: Románia EU-csatlakozásához a bankrendszer privatizációját szabták feltételként. Szeretném azt hinni, hogy ez nem következik be, hogy nem velünk, később érkezett országokkal fizettetik meg a bankrendszer falánkságát, azon időszak falánkságát, óvatlanságát és felelőtlenségét, amikor csupán személyi igazolvány felmutatásával biztosítottak hitelt. Létrejöttek a bankok feltőkésítését szolgáló európai mechanizmusok, ezért azt kérem, forduljanak ezekhez, ahelyett hogy megfojtanák a román gazdaságot az államkassza és a magánszféra működéséhez szükséges tőke csökkentése helyett” – hangsúlyozta az államfő.
Băsescu mindezt arra reagálva mondta, hogy a hét elején az osztrák jegybank olyan intézkedéstervezettel állt elő, amelynek értelmében az osztrák pénzintézetek – az UniCredit Bank Austria, az Erste és a Raiffeisen Bank International – kelet-európai leánybankjai számára csak akkor biztosítják a hitelkeret növelését, ha adott a fenntartható helyi refinanszírozás lehetősége.
Az államfő az Economist Conferences Bucharest Summit nevű gazdasági konferencián felszólalva más gazdasági térmákról is beszélt. Megismételte korábbi kijelentését, miszerint Románia 2015-ben szeretne az eurózónához csatlakozni, és megjegyezte, hogy „senkinek sem árt, ha ambiciózus célokat tűz ki maga elé”. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése – a 3 százalék alatti deficit és infláció, illetve a GDP 60 százaléka alatti küladósság – önmagában mit sem ér a versenyképes gazdaság nélkül. Ezért jelent prioritást az állami cégek szerkezetének átalakítása, közülük számos vállalat élére a magánszférából érkező menedzsment kinevezése, valamint egyes cégek magánkézbe adása.
A további célok kapcsán elmondta: 2012 végéig 1,1 millióra csökkentik a közalkalmazottak létszámát a jelenlegi 1,3 millióról. Emellett még egy ambiciózus célról szólt: mint elmondta, 2012-ben hatmilliárd eurónyi strukturális alapot szeretne lehívni az ország az Európai Uniótól. Ezt a költségvetésben is rögzítenék. Emellett csökkentenék az állam működési költségeit, többek között a szavazatszerzési megfontolásból biztosított indokolatlan szociális juttatások csökkentése révén. Emellett növelni szeretnék az államilag finanszírozott beruházások arányát.
A szociális juttatások csökkentése kapcsán elmondta: a héten elfogadott szociális törvény révén az eddigi, 19 milliárd lejbe kerülő 54 állami szociális program helyett csak kilenc marad, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a valóban rászorulók számára biztosítsák a szociális juttatásokat. (Az ellenzék egyébként épp csütörtökön jelezte, hogy alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt.) Băsescu ennek kapcsán úgy vélekedett: Románia csupán az utóbbi öt évben fedezte fel, hogy a választópolgárok megvesztegetése érdekében újabb és újabb szociális juttatásokat biztosítson, miközben Európa más részein ez már régóta dívik.
Az államfő a turizmus gazdasági fontosságát is hangsúlyozta, köszönetet mondva Károly brit trónörökösnek, amiért az az elmúlt években személyesen is népszerűsítette Románia idegenforgalmi értékeit. Băsescu egyébként a konferencia végén még egyszer bizonyságot adott töretlen derűlátásáról: arra a kérdésre, hogyan látja Romániát 2030-ban, úgy válaszolt: mezőgazdasági potenciálja nyomán rengeteg élelmiszert exportál, és virágzani fog az idegenforgalom. A társadalom addigra prognosztizált elöregedését a gyermekvállalási kedv növelésével szeretné ellensúlyozni, az ország infrastrukturális fejlettsége kapcsán pedig azt vetítette előre, hogy akkor már Konstancából is el lehet majd jutni Londonba a francia TGV gyorsvasúttal.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.