Nem elég aláírni. Florin Cîțu pénzügyminiszter szerint mielőbb folytatni kell a sztrádaépítéseket
Fotó: Haáz Vince
Bár a napokban felröppent a hír, hogy Ludovic Orban kormányfő 15 százalékos nyugdíjemelést szorgalmaz, Florin Cîțu pénzügyminiszter kitart amellett, hogy szeptember elsejétől mindössze 10 százalékkal kellene emelni az időskori juttatást. A tárcavezető azt mondja, inkább a beruházásokra kellene összpontosítani. Meglátása szerint amúgy nő a hiány, de Románia nem szorul idén hitelre a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).
2020. július 01., 15:462020. július 01., 15:46
2020. július 01., 15:462020. július 01., 15:46
A beruházásokra kell koncentrálni a második fél évben Florin Cîțu pénzügyminiszter szerint, aki éppen ezért a nyugdíjtörvénykönyvben előírt 40 százalék helyett mindössze 10 százalékos nyugdíjemelést javasol szeptember elsejétől.
– húzta alá a pénzügyi tárca vezetője a Digi 24 hírtelevízió egyik műsorában. Jelezte: ő maga 10 százalékos emelést javasol, amihez az idei év utolsó négy hónapjában 10 milliárd lejes költségvetési erőforrásra lesz szükség. Ami a gyerekpénzként emlegetett gyermeknevelési pótlék emelését illeti, leszögezte: a nyugdíjemeléssel ellentétben erre a célra nem irányoz elő pénzt a 2020-as büdzsé.
Cîțu úgy látja,
„Ha azt akarjuk, hogy legyen pénz a jövőben a kifizetésekre, ma befektetésekre van szükségünk. Nemcsak aláírásokra van szükségünk, hogy majd lesz autópályánk, még idén el kell kezdenünk ezeknek a sztrádáknak és például a regionális kórházaknak a megépítését” – fogalmazott a pénzügyminiszter, aki szerint ezek a befektetések újabb beruházókat – köztük külföldieket is – fognak vonzani.
„A nemzetközi befektetők mindig a lehetőségeket fogják nézni, és Románia ma a haszonélvezője lehet annak, ami globális szinten történik: megváltozik a gyártási folyamat. Mindannyian láttuk, hogy nem volt optimális a Kínától való függőség. És akkor nagy része annak, amit Kínában gyártottak, máshol fog készülni. Romániának készen kell állnia a lehetőségeket kereső tőke fogadására” – jelentette ki Cîțu.
Az általa vezetett tárca amúgy most úgy számol, hogy az idei évet a román gazdaság 2,2 százalékos visszaeséssel fogja zárni, a költségvetés hiánya pedig a bruttó hazai termék (GDP) 6,7 százalékára rúg majd. A pénzügyminiszter bejelentette egyúttal, hogy a koronavírus-járvány által okozott válságra az év első öt hónapjában 3,1 milliárd lejt fordítottak a román állami költségvetésből, fél év után pedig a pandémia negatív hatása nagyjából 10 milliárd lejre rúg. Mindez azonban Cîțu szerint nem jelenti azt, hogy a legutóbbi, 2008-as gazdasági válsághoz hasonlóan Románia kénytelen lenne idén hitelt igényelni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Azt ő sem tagadja, hogy a hiány finanszírozásához kölcsönre lesz szükség, de azt a nemzetközi piacokról tervezik felvenni, nem pedig a washingtoni székhelyű pénzintézettől.
„Élvezzük a magánfinanszírozók bizalmát. Válság idején a legsikeresebb kötvényértékesítésünk volt 13 milliárd eurós érdeklődéssel, amiből 3,3 milliárd eurót fogadtunk el. Válságban hosszú távú kölcsönt vettünk fel 15-20 évre, és természetesen továbbra is keressük a finanszírozást a belföldi piacról is” – mondta a román kormány illetékese. Bejelentette egyúttal:
Florin Cîțu ugyanakkor kihasználta a televíziós szereplést arra is, hogy támadást intézzen a jelenleg az ellenzékből politizáló szociáldemokraták (PSD) ellen. „Semmi nem volt igaz abból, amit a PSD mondott. Az volt a stratégiájuk, hogy megijesszék az embereket, hogy pánikot keltsenek. Úgy hiszem, hogy ha nem bújtak volna meg a politikai nyilatkozatok mögött, akkor a PSD fele ma börtönben lenne. Nem kelthetsz pánikot az egész országban, hogy ebből politikai tőkét kovácsolj” – szögezte le a pénzügyminiszter, aki szerint ez a „vezényelt és fizetett” kampány a közösségi felületeken nemcsak a polgárokat ijesztette meg, hanem árnyékot vetett a román gazdaságra is. Példaként azt hozta fel, hogy a PSD korábban azzal riogatott, hogy a gazdaság idén 9 százalékkal fog visszaesni, Románia hitelekre vagy áremelésekre fog kényszerülni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!