
Fotó: Jakab Mónika
Megértik a vendéglátásban dolgozók és vállalkozók, hogy a világ számos más országához hasonlóan Romániában is szabályozni kellett a borravaló rendszerét, ám úgy vélik, fokozatosan kellett volna bevezetni a változást. A pincérek attól tartanak, a vendég lemond arról, hogy borravalót adjon, ha számolgatnia kell, hiszen jelenleg a legterjedtebb módja, hogy a számla összegét egyszerűen felkerekítik, amikor a fizetésre kerül sor, utolsó pillanatban döntik el, hogy 100 lejből nem kérnek visszajárót, ha 87 lej a végösszeg.
2022. december 27., 09:042022. december 27., 09:04
Túl drasztikusnak tartják a Krónika által megkérdezett érintettek, hogy szinte egyik napról a másikra bevezeti a román kormány a borravaló megadózását. Szerintük jobb lett volna, ha az első időszakban csak fel kellene tüntetni a nyugtán a borravaló értékét, majd amikor már a pincérek és a vendégek is hozzászoktak, megadózni az így befolyt összegeket.
Amint arról beszámoltunk, december 13-án döntéshozó testületként fogadta el a képviselőház a jogszabályjavaslatot, amely szerint jövő évtől a vendéglátó-ipari egységekben kiállított nyugtának tartalmaznia kell a vendég által önkéntesen adott borravaló értékét, a pincérek, pultosok pedig az összeg után adót fognak fizetni.
akinek több módosítójavaslatát is tartalmazza az elfogadott jogszabály.
Kap borravalót vagy sem? Januártól már kártyáról is lehet jattolni, viszont egyre kevesebben honorálják a pincér kedvességét
Fotó: Jakab Mónika
Az RMDSZ pénzügyi szakpolitikusa emlékeztetett, többpárti célkitűzés volt a borravaló rendszerének törvényes szabályozása, azonban a gyakorlati kivitelezést a szövetség módosító javaslata értelmében fogadták el. A jogszabály tisztázza a borravaló törvényes fogalmát, mely szerint csak az a pénzösszeg nevezhető borravalónak, amelyet a vendég a nyugtán szereplő összegen kívül önszántából ad a kiszolgálásért. Azonban továbbra is tilos bármilyen szolgáltatást borravalóhoz kötni, a borravaló ezentúl is opcionális lesz.
Az alkalmazottak borravalóból származó jövedelme fizetésen kívüli jövedelemnek számít, ezért jövedelemadó-köteles lesz, azonban kevesebb adóterhet vetnek ki rá, csak a 10 százalékos személyi jövedelemadó befizetésére kötelesek. A kapott borravalók értékét kötelező lesz szétosztani az alkalmazottak között, a szétosztás módszertanát a vendéglátó belső szabályzatának kell rögzítenie.
Nincs kultúrája? Évről évre csökken a borravaló összege
Fotó: Pixabay.com
A pincérek tartanak attól, miként lehet alkalmazni a gyakorlatban az új szabályozást, hogy ne is tántorítsák el a vendéget, aki plusz összeggel jutalmazná a kiszolgálást – mondta el lapunknak egy neve elhallgatását kérő teremfőnök, aki korábban évtizedekig dolgozott pincérként.
„Nehéz lesz, amíg a pincérek és a vendégek is megszokják, hogy még a számla végösszegének pontos ismerete előtt számolják rá a borravalót, hiszen jelenleg az elterjedt szokás, felkerekítenek egy-két lejt, akár többet, vagy betesznek tíz lejt pluszba a számlatartóba. Nem biztos, hogy bajlódnak azzal, hogy ráírják a számlára a plusz összeget” – véli a teremfőnök.
Meglátása szerint abból is lehetnek gondok, hogy a borravalót el kell osztani, félő ugyanis, hogy kiskapukat keresnek majd, bár lebukás esetén hatalmas bírságot kockáztat a vállalkozás. „A borravaló nem csak a pincéren múlik, függ attól, hogy milyen a felszolgált étel minősége, a környezet, de a pincér egy kis odafigyeléssel, mértéket tartó, tiszteletteljes kedvességgel növelheti az összeget.
– mondta a teremfőnök.
Fotó: 123RF
„A vendéglátóiparban vállalkozóknak egy újabb pluszfeladat, módosítani kell a könyvelést, a kasszagépet” – mutatott rá megkeresésünkre Kovács István, a sepsiszentgyörgyi Park hotel és vendéglő tulajdonosa. Mint mondta, egyre több az adminisztratív feladat, például az évszakonként cserélődő étlapon fel kell tüntetni az allergéneket, a kalóriákat. Ugyanakkor meglátása szerint lépést kell tartani a nagyvilággal, az új időkkel, hiszen számos országban szabályozott a borravaló, szerepel a nyugtán.
„Ebben esetben még viszonyítási alap is lett volna, mert feltűnő, ha az adózás bevezetése után nagyon lecsökken az addig is hivatalosan feltüntetett borravaló összege. Betartjuk a rendelkezést, de újra csak több lesz a papírmunka, az ellenőrzés” – fogalmazta meg Kovács István.
Fotó: Pixabay.com
„A borravaló egyidős a vendéglátással, a vendég akkor adja, ha elégedett a szolgáltatással” – foglalta össze megkeresésünkre Kovács Zsolt, a kolozsvári Mikó étterem tulajdonosa.
Éppen ezért az étterem-tulajdonos szerint kínos lesz, ha meg kell kérdezni a vendéget, feltüntessenek-e borravalót a nyugtán.
Kovács Zsolt szerint különben várható volt, hogy szabályozzák majd a rendszert, de úgy véli, az államnak a nagyobb hangsúlyt a nagymértékű adócsalás visszaszorítására kellene fektetnie. Az viszont könnyítés, hogy a szabályozás bevezetése után bankkártyával is lehet borravalót adni, erre eddig nem volt lehetőség, holott a vendégek 80 százaléka így fizet. A vállalkozókat is segíti abba, hogy pontosan átlátják, mennyi pluszjövedelemre tesz szert az alkalmazott.
A jó pincéreknek megvan a taktikájuk arra, miként »nyissák meg a vendég pénztárcáját«, ám gyakran előfordul, hogy az elégedett vendég sem fizet pluszba. A külföldiek esetében tapasztalták, hogy nem adnak borravalót, ők úgy tudják, annak az összegét eleve tartalmazza a számla” – osztotta meg velünk tapasztalatait Kovács Zsolt.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
1 hozzászólás