Mélyponton a lej. Az elemzők szerint egyelőre nem áll meg a román deviza értékvesztése
Fotó: Rostás Szabolcs
A Román Nemzeti Bank (BNR) illetékesei szerint kisebb mértékben a politikai tényező és nagyobb súlyban a külkereskedelmi mérleg hiánya okozza a lej térvesztését. Kedden újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró árfolyam, egyre közelebb a 4,8 lej/eurós szint.
2019. november 19., 19:322019. november 19., 19:32
Hétfőt követően kedden is történelmi mélységbe süllyedt a román deviza az egységes európai fizetőeszközhöz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) által közölt referencia-árfolyam 4,7759 lej/euró az előző napi 4,7729-es szint után. Legutóbb csütörtökön, november 14-én hágott történelmi csúcsra az árfolyam, akkor a hivatalos árfolyam 4,7669 lej/euró volt, pénteken pedig enyhe csökkenésnek voltunk tanúi, a BNR-kurzus a múlt hét utolsó napján 4,7667 lej/euró volt. Amint arról korábban írtunk,
A román deviza ezt követően valamelyest magához tért, ám két és fél hónapja, szeptemberben lejtmenetnek indult, azóta mintegy 5 banis a gyengülés. A Román Nemzeti Bank (BNR) illetékesei szerint a politikai tényező és a külkereskedelmi mérleg hiánya okozza a lej térvesztését.
Adrian Vasilescu, a jegybank elnöki tanácsadója a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva leszögezte,
A szakember ugyanakkor úgy tűnik, nem tartja aggasztónak az árfolyam alakulását. „Ha abból indulok ki, amiről a sajtó szól a napokban: történelmi csúcsok, fejére állt árfolyam, jó dolog, hogy ezek a történelmi csúcsok alacsonyak. A hétfői értékvesztés fél bani, és ha október végéhez viszonyítunk, akkor az értékvesztés összesen 1,53 bani” – fogalmazott a jegybanki illetékes, azonban a jövőre vonatkozó becslésekbe nem kívánt bocsátkozni. Mint hangsúlyozta,
„Vannak helyzetek, amikor beavatkozik, máskor meg nem. A beavatkozás során a BNR-nek sok eszköz áll a rendelkezésére, sokszor a beavatkozás morális, a valutatartalék megcsörgetése, ami lenyűgöző” – mutatott rá Vasilescu. A 4,82 lejes euróárfolyamot firtató újabb kérdésre is mindössze annyit jegyzett meg, hogy „a csillagokból olvasók száma idén sem csökkent”. „Ez a harmadik őszi hónap, jön a tél, ilyenkor a lej mindig hajlamos veszíteni értékéből, és nem csak a lej. Nézzék a cseheket, a magyarokat. Ott is értékvesztés van. Az importot valutában kell kifizetni. Ezt teszik az importőrök, kimennek, vásárolnak, és ez meglátszik a külkereskedelmi mérleg hiányán és a valutapiacon” – magyarázta Vasilescu.
Arra a kérdésre, hogy mennyire számítanak az árfolyam alakulása esetében a politikai nyilatkozatok, a jegybanki illetékes így felelt: „devizapiacunknak van egy sajátossága: odafigyel a politikai nyilatkozatokra, de nem nagymértékben”.
Amint arról korábban beszámoltunk,
elmondása szerint a lej 4,72 és 4,76 euró közötti árfolyam-ingadozása mindössze kis kilengésnek számít például a magyar forinthoz vagy a lengyel zlotyhoz viszonyítva, amelyek sokkal nagyobb mezőben ingadoztak.
Közben a pénzpiaci elemzők úgy látják, hogy a lej értékvesztése nem áll meg a mostani szinten, jövőre pedig a 4,82 lej/eurós szintet is meghaladhatja az árfolyam. A BT Capital Partners elemzői is egy, a befektetőknek október 29-én kiküldött elemzésben úgy értékelték, hogy marad a nyomás a lejen, az árfolyam eléri a 4,77-et is, majd a lejtmenet rövid-/közepes távon folytatódhat, az árfolyam pedig felmehet 4,8-ig is.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
szóljon hozzá!