
Mélyponton a lej. Az elemzők szerint egyelőre nem áll meg a román deviza értékvesztése
Fotó: Rostás Szabolcs
A Román Nemzeti Bank (BNR) illetékesei szerint kisebb mértékben a politikai tényező és nagyobb súlyban a külkereskedelmi mérleg hiánya okozza a lej térvesztését. Kedden újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró árfolyam, egyre közelebb a 4,8 lej/eurós szint.
2019. november 19., 19:322019. november 19., 19:32
Hétfőt követően kedden is történelmi mélységbe süllyedt a román deviza az egységes európai fizetőeszközhöz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) által közölt referencia-árfolyam 4,7759 lej/euró az előző napi 4,7729-es szint után. Legutóbb csütörtökön, november 14-én hágott történelmi csúcsra az árfolyam, akkor a hivatalos árfolyam 4,7669 lej/euró volt, pénteken pedig enyhe csökkenésnek voltunk tanúi, a BNR-kurzus a múlt hét utolsó napján 4,7667 lej/euró volt. Amint arról korábban írtunk,
A román deviza ezt követően valamelyest magához tért, ám két és fél hónapja, szeptemberben lejtmenetnek indult, azóta mintegy 5 banis a gyengülés. A Román Nemzeti Bank (BNR) illetékesei szerint a politikai tényező és a külkereskedelmi mérleg hiánya okozza a lej térvesztését.
Adrian Vasilescu, a jegybank elnöki tanácsadója a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva leszögezte,
A szakember ugyanakkor úgy tűnik, nem tartja aggasztónak az árfolyam alakulását. „Ha abból indulok ki, amiről a sajtó szól a napokban: történelmi csúcsok, fejére állt árfolyam, jó dolog, hogy ezek a történelmi csúcsok alacsonyak. A hétfői értékvesztés fél bani, és ha október végéhez viszonyítunk, akkor az értékvesztés összesen 1,53 bani” – fogalmazott a jegybanki illetékes, azonban a jövőre vonatkozó becslésekbe nem kívánt bocsátkozni. Mint hangsúlyozta,
„Vannak helyzetek, amikor beavatkozik, máskor meg nem. A beavatkozás során a BNR-nek sok eszköz áll a rendelkezésére, sokszor a beavatkozás morális, a valutatartalék megcsörgetése, ami lenyűgöző” – mutatott rá Vasilescu. A 4,82 lejes euróárfolyamot firtató újabb kérdésre is mindössze annyit jegyzett meg, hogy „a csillagokból olvasók száma idén sem csökkent”. „Ez a harmadik őszi hónap, jön a tél, ilyenkor a lej mindig hajlamos veszíteni értékéből, és nem csak a lej. Nézzék a cseheket, a magyarokat. Ott is értékvesztés van. Az importot valutában kell kifizetni. Ezt teszik az importőrök, kimennek, vásárolnak, és ez meglátszik a külkereskedelmi mérleg hiányán és a valutapiacon” – magyarázta Vasilescu.
Arra a kérdésre, hogy mennyire számítanak az árfolyam alakulása esetében a politikai nyilatkozatok, a jegybanki illetékes így felelt: „devizapiacunknak van egy sajátossága: odafigyel a politikai nyilatkozatokra, de nem nagymértékben”.
Amint arról korábban beszámoltunk,
elmondása szerint a lej 4,72 és 4,76 euró közötti árfolyam-ingadozása mindössze kis kilengésnek számít például a magyar forinthoz vagy a lengyel zlotyhoz viszonyítva, amelyek sokkal nagyobb mezőben ingadoztak.
Közben a pénzpiaci elemzők úgy látják, hogy a lej értékvesztése nem áll meg a mostani szinten, jövőre pedig a 4,82 lej/eurós szintet is meghaladhatja az árfolyam. A BT Capital Partners elemzői is egy, a befektetőknek október 29-én kiküldött elemzésben úgy értékelték, hogy marad a nyomás a lejen, az árfolyam eléri a 4,77-et is, majd a lejtmenet rövid-/közepes távon folytatódhat, az árfolyam pedig felmehet 4,8-ig is.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
szóljon hozzá!