Több mint 50 százalékkal nőtt tavaly az agrártermékek külkereskedelmi hiánya, vagyis Románia ennyivel több élelmiszert importált, mint amennyit külföldre szállított. A legnagyobb tételt nem a narancs vagy a banán, hanem a sertéshús tette ki.
2018. május 17., 16:102018. május 17., 16:10
Nem egzotikus gyümölcsök vagy más, nálunk nem megtermő zöldség, vagy nem gyártott termék miatt mélyült tovább a külkereskedelmi mérleg hiánya az élelmiszerpiacon, a külföldről legnagyobb tételben behozott ételek toplistájának első három helyén a kávén kívül a sertéshúst és a sajtféléket találjuk.
Mint az Országos Statisztikai Intézet (INS) által az Economica.net gazdasági hírportál megkeresésére készített elemzésből kiderül,
Ha önmagában a sajtfélék piacát vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy külkereskedelmi deficitjük a 2016-os 141,7 millió euróhoz mért 21 százalékos növekedéssel tavaly meghaladta a 172,8 millió eurót, vagyis ekkora összeggel importált Románia 2017-ben több sajtot vagy túrót, mint amennyit kivitt a külföldi piacokra. Ezzel a hiány legfőbb okozóinak a harmadik helyezettje, meghaladva a sütőipari termékeket, a citrusféléket és a csokoládét.
Az első két helyezett eközben nem változott 2016-hoz mérten: az első a sertéshús 430,7 millió eurós hiánnyal, a második pedig a kávé 202,2 millió eurós deficittel. Mindkét termék esetében mélyült azonban tavaly a hiány, miután az importtevékenység gyorsabb ütemben bővült a kivitelnél.
A negyedik helyen a csokoládét és más, kakaóból készült termékeket találjuk 172 millió eurós hiánnyal, majd a sütőipari termékek, kekszek következnek 164,5 millió euróval. A Romániában nem megtermeszthető citrusfélék és a banán alig a hatodik és a hetedik a maga 163,7 millió eurós, illetve 147,8 millió eurós hiányával – egy évvel ezelőtt a negyedik és a nyolcadik helyen találtuk ezeket a gyümölcsöket.
A mezőgazdasági minisztérium éppen a napokban jelentette be, hogy tavaly 853,9 millió eurót tett ki a román agrár-külkereskedelmi mérleg hiánya, 53 százalékkal emelkedett az előző évi 557,4 millió euróhoz képest. Románia tavaly 6,23 milliárd euró értékben exportált élelmiszert, ami 4,6 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Az élelmiszer behozatalának értéke viszont kétszer gyorsabb ütemben, 9 százalékkal 7,1 milliárd euróra emelkedett.
A kivitelben többségben voltak a nyersanyagok, a behozatal nagy részét viszont a hozzáadott értékű termékek tették ki. Az ország első számú exportterméke a gabona volt, csak kukoricát és búzát 1,73 milliárd euró értékben szállított külföldre. Az importon belül a legnagyobb tételt a sertéshús (475 millió euró), a tej és tejtermékek (314 millió euró), a déligyümölcsök (400 millió euró), a kávé (200 millió euró ) és a csokoládébab (245 millió euró) jelentette. 2016-ban Románia mezőgazdasági exportjának értéke éves összehasonlításban 3,8 százalékkal 5,95 milliárd euróra, az importjáé pedig 11,8 százalékkal, 6,5 milliárd euróra növekedett, így a mérleg 557,4 millió euró hiánnyal zárt, ami több mint hatszorosa volt az egy évvel korábbi 89,2 millió eurós deficitnek.
Az utóbbi években – mint ismeretes – az agrár külkereskedelmi mérleg rohamosan romlott, mivel az adócsökkentések és a béremelések következtében megnőtt a belföldi fogyasztás, amelyet saját erőből nem tudott kielégíteni a gazdaság. Románia agrár külkereskedelmi mérlege a rendszerváltás óta általában deficites, kivéve a 2013-as és a 2014-es évet, amikor 300 millió euró, illetve 500 millió euró értékű többletet sikerült elérni.
Fotó: Pixabay.com
Nemcsak az agrár külkereskedelmi mérleg hiánya nőtt ugyanakkor tavaly gyors ütemben, hanem a teljes külkereskedelmi deficit is csaknem 30 százalékkal, 12,955 milliárd euróra emelkedett, miután az export 9,1 százalékkal, 62,641 milliárd euróra nőtt, az import 12,2 százalékkal, 75,596 milliárd euróra bővült. A hiány mélyülése pedig az idei év első negyedévében is folytatódott, a statisztikai intézet múlt heti közlése szerint a január–március időszakban 18 százalékkal, 2,715 milliárd euróra nőtt a román külkereskedelmi mérleg hiánya az előző év azonos időszakához mérten. A deficit 416,2 millió euróval volt nagyobb a tavalyinál.
Az euróövezetben a márciusban jegyzett 1,3 százalékról 1,2 százalékra, az Európai Unióban pedig 1,5 százalékról 1,4 százalékra csökkent az átlagos éves infláció áprilisban. Az EU országai közül Romániában növekedtek a legnagyobb ütemben a fogyasztói árak – közölte szerdán az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Romániában 4,3 százalékos, Szlovákiában 3 százalékos, Észtországban pedig 2,9 százalékos volt az infláció az elmúlt hónapban. A legalacsonyabb éves inflációs rátát Cipruson (mínusz 0,3 százalék) és Írországban (mínusz 0,1 százalék) mérték. 2018 márciusához képest áprilisban az Európai Unió 12 tagállamában csökkent az infláció, egy országban stagnált, 14-ben pedig nőtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!