2007. május 30., 00:002007. május 30., 00:00
A magyar szakbizottság együttes ülést tartott hétfőn a román parlament munka- és szociális védelmi bizottságával. Kerekes Károly – aki az RMDSZ képviselője a bukaresti bizottságban – elmondta: a romániai magyaroknak továbbra is rendkívül fontos a magyarországi munkavállalás, ugyanis nincsenek nyelvi, beilleszkedési nehézségeik. Ez a magyarországi munkáltatóknak is előnyös. Kerekes Károly az RMDSZ véleményére utalva szorgalmazta, hogy Magyarország mielőbb biztosítson teljesen szabad munkavállalást a román állampolgárok részére.
Gheorghe Barbu, a román szakbizottsági delegáció vezetője azt hangsúlyozta, hogy a magyar és a román bérek egyre inkább közelítenek egymáshoz, ezért a román állampolgárok általában inkább a magasabb keresetet jelentő országokban, így Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, illetve Németországban kívánnak munkát vállalni. A román állampolgárok közül már az európai uniós tagság előtt 2 millióan dolgoztak külföldön. A delegációvezető rámutatott: a munkáltatók Romániában több szakterületen nem jutnak munkaerőhöz, ezért ma már nagyszámú magyar állampolgár dolgozik Romániában.
Utalt arra, hogy a magyarországi statisztika szerint a román állampolgároknak csak 24 százaléka kívánt elhelyezkedni azokban a szakmákban Magyarországon, amelyekben automatikusan adják ki a munkavállalási engedélyt, 56 százalékuk viszont csak a hagyományos munkavállalási engedély eljárásával jutott munkához, a többiek egyéves munkavállalási viszonyuk alapján a zöld kártyára váltak jogosulttá. Az adatok szerint az idei és az előző év első negyedévét összehasonlítva csaknem 30 százalékkal csökkent a román állampolgárok magyarországi munkavállalása. Gheorghe Barbu ismertetése szerint a román kormány a múlt héten döntött arról, hogy Románia valamennyi európai uniós tagállam állampolgárainak teljesen szabad munkavállalást biztosít. Románia ezt kérné állampolgárai számára Magyarországtól is.
Simon Gábor (MSZP), a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnöke elmondta, a parlamenti szakbizottság már az idei első negyedéves tapasztalatok alapján szorgalmazta, hogy Magyarország bővítse azon szakmák körét, amelyekben a két új tagország állampolgárai a munkaerő-piaci helyzet elemzése nélkül, automatikusan kapják meg a munkavállalási engedélyt. Ez jelenleg 219 szakmára vonatkozik. A szakbizottság azon az állásponton van, hogy rendszeresen elemezni kell a két új tagországból érkezők magyarországi munkaerő-piaci hatását, és ennek alapján fokozatosan könnyíthető a munkavállalásuk.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok