HIRDETÉS

Teljes a fejetlenség fizetésügyben: nem tudni, hányan visznek haza kevesebb pénzt

Bálint Eszter , Bíró Blanka 2018. február 07., 08:40

Miközben havi 800 lejjel nő a honatyák havi illetménye, alapos bércsökkenéseket hoz a fiskális forradalom ettől a hónaptól a köz- és a magánszférában egyaránt.

Fotó: Barabás Ákos

Mivel Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter tavaly több ízben is leszögezte, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulás átruházása miatt egyetlen fizetés sem fog csökkenni, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyszerű indítvánnyal szeretné megbuktatni a tárcavezetőt.

Lefaragások a minisztériumokban

A szakszervezetek szerint a közalkalmazottak közül 22 ezer és 50 ezer közötti dolgozónak lesz alacsonyabb fizetése az új bérezési törvény alkalmazása, illetve a társadalombiztosítási hozzájárulás terhének a munkáltatóról a munkavállalóra történő átruházása miatt, egyes minisztériumi dolgozóknak és a dekoncentrált intézmények alkalmazottainak a fizetése akár 40 százalékkal is kisebb lehet.

HIRDETÉS

Az intézkedést leginkább a külügyi, a belügyi és a közlekedésügyi tárca alkalmazottai sínylik meg, többnyire vezetői tisztségben levő személyekről van szó, irodavezetőtől felfele. A sajtó birtokába jutott információk szerint a külügyi tárcánál van egy 3411 lejes bércsökkenés is, ami egy főosztályvezetőt sújt. A mezőgazdasági minisztériumban, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségnél (APIA) eközben 700 és 1911 lej közötti összeggel csökkennek a bérek, de szinte valamennyi tárcánál találunk olyan vezetőt, aki néhány száz lejjel kevesebbet visz haza, mint egy hónapja.

Sebastian Oprescu, a Közalkalmazottak Országos Szakszervezetének (SNFP) elnöke elmagyarázta, a bérek csökkenésének oka az, hogy a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény által bevezetett bértábla korlátozó jellegű.

Miután mi nem emeljük 25 százalékkal ezeket a fizetéseket, mivel a bértábla felső küszöböt határoz meg, a 22,5 százaléknyi hozzájárulást a mai nettóból veszik el, tehát a kollégák kevesebbet visznek haza”

– szögezte le Oprescu.

A parlamenti képviselők és szenátorok a nagy nyertesek

Eközben a képviselők és szenátorok a „fiskális forradalom” legnagyobb nyertesei: a tb-járulékok átruházása és az egységes bérezési törvény havi nettó 800 lejt hoz nekik a konyhára. A közalkalmazottak fizetéseiben rendet vágni hivatott jogszabály szerint egy tisztség nélküli, „mezei” képviselő havi illetménye 17 100 lej (az 1900 lejes minimálbérre 9-es szorzót alkalmaznak). Ez nettó 9993 lejt jelent, miközben decemberben még 9153 lej volt.

Nem emelés az emelés

Egyelőre úgy tűnik, a Kovászna megyei önkormányzatok alkalmazottainak nem csökken a fizetésük. Ugyan még nem kaptak elszámolást, de a polgármesterekkel általában sikerült megegyezni, és a decemberi, már megemelt bérekhez képest a januári nettó fizetések nem csökkenek a társadalombiztosítási járulék átruházása miatt. Ferencz Tibor, a helyi közigazgatásban dolgozók Nova Vita Szakszervezetének Kovászna megyei elnöke lapunknak kifejtette, a helyi közigazgatásban különben sem volt érvényes a januártól beígért 25 százalékos béremelés, az ő fizetésüket tavaly növelték.

Ferencz Tibor ugyanakkor felháborítónak tartja az „átverést”, hogy a kormány megígérte a 25 százalékos fizetésemelést, a gyakorlatban pedig egyáltalán nem emelkedtek a bérek, sőt előfordul csökkenés is.

„Arról viszont gondoskodtak, hogy a parlamenti képviselőknek növekedjen a juttatása” – mondta keserűen a szakszervezeti vezető.

Az egészségügy megúszta, de itt is vannak vesztesek

Az egészségügyben általában véve nem csökkentek a fizetések, ám a vezető tisztségben levő köztisztviselők bérét drasztikusan megnyirbálták – jelentette ki a Krónika kérdésére Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke. Kifejtette, az egészségbiztosítási pénztár és a közegészségügyi igazgatóság vezetői és vezető tisztviselői a vesztesei az új bértörvénynek.

A szakszervezet képviselői különben csütörtökön Bukarestben találkoznak Sori­na Pintea új egészségügyi miniszterrel, és próbálnak megoldást találni. Ugyanakkor gondot jelent, hogy az egészségügyben dolgozók nem kapják az étkezési utalvány helyett megítélt pénzbeli kompenzációt, mert joghézagok vannak, és az intézmények vezetőinek nem utaltak ki pénzt erre a célra. Ezt szintén felvetik a csütörtöki egyeztetésen.

Fotó: Pixabay.com

A versenyszférát is sújtják az intézkedések

Eközben a magánszektorban is nagy számban lesznek olyanok, akiknek a napokban folyósított fizetése nem éri el a múlt havi szintet a tb-járulékok átruházása miatt. Számuk vélhetően nem éri el a 2 milliót, ahogyan Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke hétfőn mondta annak alapján, hogy legalább ennyi alkalmazott munkáltatója nem nyújtott még be kiegészítő dokumentumot a munkaszerződésekhez a bruttó fizetések megemeléséről. Sok esetben ugyanis még nem vezették be a dokumentumokat a nyilvántartásba, ugyanakkor Florin Jianu, a kis- és közepes vállalkozókat tömörítő országos szövetség (CNIPMMR) elnöke azt mondja, sokan megpróbálják másképp megoldani azt, hogy a munkavállalók ne vigyenek kevesebbet haza. Mint keddi sajtótájékoztatóján közölte,

a legkisebb vállalkozások körében minden három cégből kettő nem emelte meg az alkalmazottak bruttó fizetését, hanem pluszjuttatásokat ad,

és arra vár, hogy tisztuljon a vitatott 79-es sürgősségi kormányrendelet körüli homály. „A PSD-ből már érkeztek olyan nyilatkozatok, amelyek szerint a törvény módosul a parlamentben” – tette hozzá Jianu.

Emlékeztetett: számtalanszor kérték a mindenkori kormányokat, hogy a hasonló intézkedéseket legalább hat hónappal a hatályba lépésük előtt jelentsék be, hogy a vállalkozóknak legyen alkalmuk felkészülni. „Gondoljanak bele, vidéki emberekről is beszélünk, akiknek van egy bódéja vagy egy gyáracskája. Hallottak ők is valamit a tévéből, mindenki mond valamit, de az emberek nem értik, mit kellene tenniük, és idejük sem volt felkészülni” – összegzett a kkv-k képviselője.

Nincs szó kétmillió alkalmazottról?

Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke szerint a magánszektorban sem annyira drámai a helyzet, mint ahogy hétfőn felvázolták. „Túlzás, hogy kétmillió munkavállalónak csökkent a bére, hiszen országos szinten az alkalmazottak 50 százalékát jelenti.

Kovászna megyében például az értesüléseink szerint a magánszférában dolgozók 75 százalékának biztos nem lett kisebb a nettó fizetése”

– fejtette ki. Hangsúlyozta, az igaz, nagy a fejetlenség, mindenki számol, nem tudják, hogyan vezessék be az adatokat az elektronikus nyilvántartásba, ezért szerinte márciusban derül ki pontosan, hogy hány vesztese van a módosításnak. Neagovici elmondta, a magánszférában is vannak tagjaik, például a kovásznai szállodák alkalmazottai, különböző civil szervezetek – a Diakónia, a Caritas – munkatársai, magánkórházak, egészségügyi szolgáltatók dolgozói, és mindenütt megemelték a bruttó béreket, hogy a járulékok átruházása miatt ne csökkenjen a nettó fizetés.

Biztató jelek, de még kivárnak

„Még várni kell, amíg tiszta kép körvonalazódik a bérek körül, akkor tudják pontosan, hogy a munkavállalók nettó bére csökkent, vagy sem, amikor az emberek megkapják a januári fizetéseket” – fogalmazta meg eközben érdeklődésünkre Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezet Kovászna megyei elnöke. Kifejtette, az eddigi visszajelzések szerint a munkaadók nagy része megnövelte a bruttó béreket, így a társadalombiztosítási járulékok átruházásával nem lett kevesebb az, amit az emberek kézbe kapnak. Elsősorban azoktól a cégektől vannak információik, ahol képviseletük van, a szakszervezet tárgyalt a vállalkozókkal, megállapodtak, kollektív munkaszerződéseket kötöttek. „Azért megvárjuk, hogy megérkezzenek az első fizetések, erre néhány napon belül általában sor kerül.

Nem más forrásból, hanem az emberektől akarjuk hallani, hogy csökkent vagy sem a fizetésük”

–szögezte le a szakszervezeti vezető.

De minimis támogatás az IT-szektornak

A fiskális forradalom egyik legnagyobb vesztese – mint ismeretes – az IT-szektor, a kormány ugyanis máig nem fogadott el olyan intézkedést, ami kompenzálná a társadalombiztosítási hozzájárulás befizetési kötelezettségének a munkáltatóról az alkalmazottra történő átruházását olyan körülmények között, hogy a jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra történő csökkentésének ők nem érzik meg a jótékony hatását, mivel az ágazatban dolgozók után nem kell adózni.

„Hétszázalékos költségnövekedést generált az IT-szektorban, hogy a társadalombiztosítási járulékokat átruházták a munkavállalóra, ezt a kiesést pedig nem minden esetben pótolja a tervezett állami támogatás” – mutatott rá lapunknak Bihari Béla. A székelyföldi IT Plusz Klaszter elnöke rámutatott,

ha eddig egy informatikai cégnek 100 lejbe került egy alkalmazott, ettől az évtől 107 lej kiadást jelent.

Ebben az ágazatban nagyon magasak a bérek, a hétszázalékos növekedés hatalmas összegeket jelent, az informatikai piacon pedig nagy a verseny, nem tudják a megrendelőikkel „lenyeletni” a hétszázalékos drágítást, szögezte le a vállalkozó. Hozzátette, felemás megoldás, amit a pénzügyminisztérium tervez, hogy de minimis támogatással pótolná az állam a veszteségeiket. Mint mondta, a tervezet szerint a már meglevő támogatási keret lehívási szabályzatát módosítanák, így a pénzt a bérköltségek pótlására is használhatnák az informatikai vállalatok.

A támogatás eddigi szabályzata szerint az IT-cégek három év alatt 200 ezer eurós állami támogatást hívhattak le például pályázati önrészek fedezésére vagy kiállításokon való részvételük költségeinek kifizetésére. Éppen ezért gondot jelent, hogy azok a vállalkozások, melyek már kimerítették a keretüket, hátrányba kerülnek. Ugyanakkor ez a segítség megoldást jelenthet egy kisebb cégnek, ám az 500-1000 informatikust foglalkoztató nagyvállalatoknak a 200 ezer euró elenyésző pótlék.

Vasilescu magyarázza a bizonyítványát

Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter kedden délutánra sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen magyarázatot próbált adni arra, hogy miért csökkennek a fizetések. Mint leszögezte, már tavaly május óta tudni lehetett, hogy a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény miatt a közszférában dolgozók mintegy 3 százalékának csökken a fizetése. Ezért a tárcavezető úgy véli, most sokan összekeverik a bérezési törvény és a társadalombiztosítási hozzájárulás terhének a munkáltatóról az alkalmazottra történő átruházását.

A magánszféra kapcsán közölte, az IT-szektor alkalmazottainak helyzetét rendezni hivatott sürgősségi kormányrendelet-tervezet a pénzügyminisztérium asztalán van. A munkaügyi tárca ugyanakkor a keddi nap folyamán ígéretet tett a részmunkaidős alkalmazottak fizetése körül kialakult gondok rendezésére is; szintén kormányrendelettel oldanák meg, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak után ne a minimálbér alapján kiszámolt költségvetési hozzájárulásokat kelljen fizetni.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS