Teljes a fejetlenség fizetésügyben: nem tudni, hányan visznek haza kevesebb pénzt

– szögezte le Oprescu.

A parlamenti képviselők és szenátorok a nagy nyertesek

Eközben a képviselők és szenátorok a „fiskális forradalom” legnagyobb nyertesei: a tb-járulékok átruházása és az egységes bérezési törvény havi nettó 800 lejt hoz nekik a konyhára. A közalkalmazottak fizetéseiben rendet vágni hivatott jogszabály szerint egy tisztség nélküli, „mezei” képviselő havi illetménye 17 100 lej (az 1900 lejes minimálbérre 9-es szorzót alkalmaznak). Ez nettó 9993 lejt jelent, miközben decemberben még 9153 lej volt.

Nem emelés az emelés

Egyelőre úgy tűnik, a Kovászna megyei önkormányzatok alkalmazottainak nem csökken a fizetésük. Ugyan még nem kaptak elszámolást, de a polgármesterekkel általában sikerült megegyezni, és a decemberi, már megemelt bérekhez képest a januári nettó fizetések nem csökkenek a társadalombiztosítási járulék átruházása miatt. Ferencz Tibor, a helyi közigazgatásban dolgozók Nova Vita Szakszervezetének Kovászna megyei elnöke lapunknak kifejtette, a helyi közigazgatásban különben sem volt érvényes a januártól beígért 25 százalékos béremelés, az ő fizetésüket tavaly növelték.

„Arról viszont gondoskodtak, hogy a parlamenti képviselőknek növekedjen a juttatása” – mondta keserűen a szakszervezeti vezető.

Az egészségügy megúszta, de itt is vannak vesztesek

Az egészségügyben általában véve nem csökkentek a fizetések, ám a vezető tisztségben levő köztisztviselők bérét drasztikusan megnyirbálták – jelentette ki a Krónika kérdésére Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke. Kifejtette, az egészségbiztosítási pénztár és a közegészségügyi igazgatóság vezetői és vezető tisztviselői a vesztesei az új bértörvénynek.

A szakszervezet képviselői különben csütörtökön Bukarestben találkoznak Sori­na Pintea új egészségügyi miniszterrel, és próbálnak megoldást találni. Ugyanakkor gondot jelent, hogy az egészségügyben dolgozók nem kapják az étkezési utalvány helyett megítélt pénzbeli kompenzációt, mert joghézagok vannak, és az intézmények vezetőinek nem utaltak ki pénzt erre a célra. Ezt szintén felvetik a csütörtöki egyeztetésen.

és arra vár, hogy tisztuljon a vitatott 79-es sürgősségi kormányrendelet körüli homály. „A PSD-ből már érkeztek olyan nyilatkozatok, amelyek szerint a törvény módosul a parlamentben” – tette hozzá Jianu.

Emlékeztetett: számtalanszor kérték a mindenkori kormányokat, hogy a hasonló intézkedéseket legalább hat hónappal a hatályba lépésük előtt jelentsék be, hogy a vállalkozóknak legyen alkalmuk felkészülni. „Gondoljanak bele, vidéki emberekről is beszélünk, akiknek van egy bódéja vagy egy gyáracskája. Hallottak ők is valamit a tévéből, mindenki mond valamit, de az emberek nem értik, mit kellene tenniük, és idejük sem volt felkészülni” – összegzett a kkv-k képviselője.

Nincs szó kétmillió alkalmazottról?

Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke szerint a magánszektorban sem annyira drámai a helyzet, mint ahogy hétfőn felvázolták. „Túlzás, hogy kétmillió munkavállalónak csökkent a bére, hiszen országos szinten az alkalmazottak 50 százalékát jelenti.

– fejtette ki. Hangsúlyozta, az igaz, nagy a fejetlenség, mindenki számol, nem tudják, hogyan vezessék be az adatokat az elektronikus nyilvántartásba, ezért szerinte márciusban derül ki pontosan, hogy hány vesztese van a módosításnak. Neagovici elmondta, a magánszférában is vannak tagjaik, például a kovásznai szállodák alkalmazottai, különböző civil szervezetek – a Diakónia, a Caritas – munkatársai, magánkórházak, egészségügyi szolgáltatók dolgozói, és mindenütt megemelték a bruttó béreket, hogy a járulékok átruházása miatt ne csökkenjen a nettó fizetés.

Biztató jelek, de még kivárnak

„Még várni kell, amíg tiszta kép körvonalazódik a bérek körül, akkor tudják pontosan, hogy a munkavállalók nettó bére csökkent, vagy sem, amikor az emberek megkapják a januári fizetéseket” – fogalmazta meg eközben érdeklődésünkre Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezet Kovászna megyei elnöke. Kifejtette, az eddigi visszajelzések szerint a munkaadók nagy része megnövelte a bruttó béreket, így a társadalombiztosítási járulékok átruházásával nem lett kevesebb az, amit az emberek kézbe kapnak. Elsősorban azoktól a cégektől vannak információik, ahol képviseletük van, a szakszervezet tárgyalt a vállalkozókkal, megállapodtak, kollektív munkaszerződéseket kötöttek. „Azért megvárjuk, hogy megérkezzenek az első fizetések, erre néhány napon belül általában sor kerül.

–szögezte le a szakszervezeti vezető.

De minimis támogatás az IT-szektornak

A fiskális forradalom egyik legnagyobb vesztese – mint ismeretes – az IT-szektor, a kormány ugyanis máig nem fogadott el olyan intézkedést, ami kompenzálná a társadalombiztosítási hozzájárulás befizetési kötelezettségének a munkáltatóról az alkalmazottra történő átruházását olyan körülmények között, hogy a jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra történő csökkentésének ők nem érzik meg a jótékony hatását, mivel az ágazatban dolgozók után nem kell adózni.

„Hétszázalékos költségnövekedést generált az IT-szektorban, hogy a társadalombiztosítási járulékokat átruházták a munkavállalóra, ezt a kiesést pedig nem minden esetben pótolja a tervezett állami támogatás” – mutatott rá lapunknak Bihari Béla. A székelyföldi IT Plusz Klaszter elnöke rámutatott,

Ebben az ágazatban nagyon magasak a bérek, a hétszázalékos növekedés hatalmas összegeket jelent, az informatikai piacon pedig nagy a verseny, nem tudják a megrendelőikkel „lenyeletni” a hétszázalékos drágítást, szögezte le a vállalkozó. Hozzátette, felemás megoldás, amit a pénzügyminisztérium tervez, hogy de minimis támogatással pótolná az állam a veszteségeiket. Mint mondta, a tervezet szerint a már meglevő támogatási keret lehívási szabályzatát módosítanák, így a pénzt a bérköltségek pótlására is használhatnák az informatikai vállalatok.

A támogatás eddigi szabályzata szerint az IT-cégek három év alatt 200 ezer eurós állami támogatást hívhattak le például pályázati önrészek fedezésére vagy kiállításokon való részvételük költségeinek kifizetésére. Éppen ezért gondot jelent, hogy azok a vállalkozások, melyek már kimerítették a keretüket, hátrányba kerülnek. Ugyanakkor ez a segítség megoldást jelenthet egy kisebb cégnek, ám az 500-1000 informatikust foglalkoztató nagyvállalatoknak a 200 ezer euró elenyésző pótlék.