Gyártanak még cukrot Erdélyben valaha? A romániai áruházak polcain kapható termék többsége import, és alaposan megdrágult
Fotó: Facebook/Asociatia Pro Consumatori
A marosludasi után a héten egy másik erdélyi, a Brassó megyei Botfalu 133 éves cukorgyárának a megmentése is terítékre került. Náznán Jenő marosvásárhelyi agrármérnök azonban óvatosságra int: a ludasi gyárat a francia konkurenciától, Lázár Attila önkormányzati képviselő a botfalusi üzemet a tulajdonosok ingatlanspekulációitól félti.
2022. november 04., 08:272022. november 04., 08:27
A pénteki nap folyamán találkozik a cukorrépa-termesztőkkel a botfalusi cukorgyár új tulajdonosa, a Best Achiziții Kft., amely a jövő év folyamán újraindítaná a termelést. A megbeszélésre elsősorban Brassó és Kovászna megyei gazdákat várnak, olyanokat, akik eddig is foglalkoztak, vagy a továbbiakban szeretnének rátérni a cukorrépa termesztésére.
Hosszas bukdácsolás és néhány tulajdonváltás után az 1889-ben Magyar Cukoripar Rt. néven létesített gyárban négy évvel ezelőtt állt le a cukorgyártás. „Erőfeszítéseket teszünk azért, hogy Romániában ne szakadjon meg a cukorrépa-termesztés hagyománya. A természeti adottságok főleg Maros, Brassó és Kovászna megyében kedvezőek ezen növény számára” – fogalmazott Mihaela Neagu, a Best Achiziții vezérigazgatója, aki reméli, hogy nemsokára szerződést köthetnek a gazdákkal a jövő évi termésre. A helyi termesztők képviselője is bizakodónak mutatkozik.
Reménykednek az idén leállt marosludasi gyár beszállítói is, akik, mint ismert, maguk vásárolnák meg a francia Tereos csoporttól az üzemet.
A helyi gazdák próbálják megmenteni a marosludasi cukorgyárat
Fotó: Haáz Vince
Amint korábban hírül adtuk, a termesztők egyesülete azok után került képbe, miután ígérete ellenére a román kormány elállt a gyár megvásárlásának szándékától. A jelentős múlttal rendelkező Brassó, illetve Maros megyei üzem leállásával Erdély cukorgyár nélkül maradt, és országos szinten is mindössze a románvásári Agrana működik.
A két erdélyi gyár esetleges újraindításának nem csak a termelők, jelenlegi és potenciális alkalmazottak, de a szakemberek is örülnek.
Főként a botfalusira célzott, amelyet még a 19. század végén, „magyar világban” létesítettek. A Maros megyei Mezőgazdasági Igazgatóság egykori vezetője ugyanakkor kiemelte: a termelés újrakezdése a mezőgazdászoknak, de a vetésforgó által a talajnak is jót tesz. „Mint ismert, Erdély földjei a krumpli és a cukorrépa termesztésére a legalkalmasabbak. Kár lenne ezt nem kihasználni” – fejtette ki.
Szerinte dicséretes, hogy akár száz évvel ezelőtt a Nyárád és Küküllő menti konzervgyár-alapító „kalákások”, a gazdák most is saját kezükbe vennék a feldolgozó egység sorsát. Csakhogy, fűzte hozzá, arra is oda kell figyelniük, hogy a gyárat eladó franciák a továbbiakban erőteljes konkurenciát jelentenének számukra.
Ha Náznán Jenő visszafogottan optimista, a botfalusi Lázár Attila egyenesen borúlátó. A helyi magyarság egyetlen önkormányzati képviselője napirenden van a gyár körüli gazdasági manőverekkel, és biztos forrásból tudja, hogy csak a termelés újraindítása mindössze egymillió lejbe kerülne.
– sorolta a lehetséges akadályokat Lázár, aki valamikor maga is dolgozott a cukorgyárban, és nagyon örülne a termelés újraindításának.
Megmentik? A botfalusi cukorgyár újraindítását ígérik, de nagyon sok kétely felmerül
Fotó: Facebook/Fabrica de Zahar Bod
Egyébként a történelemtanárként dolgozó RMDSZ-es tanácsos apja, nagyapja és dédapja után a negyedik nemzedéket képviseli, amelynek köze volt a botfalusi cukorgyárhoz. A múlt század elején, amikorra már Botfalutól független, mindmáig létező telep alakult ki az időközben a Magyar Általános Hitelbank tulajdonába került gyár körül, a dédnagyapja a tulajdonos kocsisaként kereste a betevő falatot. Nagyapja megélte azt a korszakot, amikor jobbára a helyi szászok mellett magyarok és románok dolgoztak a gyárban. Az apja idejében már egyre több Kárpátokon túlról betelepített román munkás vette át a helyüket. Ő pedig a gyár csődbe taszításának és bezárásának volt a tanúja.
A tulajdonos házaspár elhunyta után fiuk képtelen volt szülei munkáját folytatni. A cég többször is tulajdonost cserélt, de mindenki csak a gyors haszon reményében vágott bele az üzletbe. Közben épületeket és működőképes gépsorokat adtak el. Az utóbbi két évben egyetlen zsák cukrot nem állítottak elő, az alkalmazottak az EU által a rászorulóknak segélyként felajánlott 25 kilogrammos élelmiszercsomagok dobozolásával foglalkoznak.
– bocsátkozott előrejelzésekbe Lázár Attila. A mindössze 15 kilométerre fekvő Brassó közelsége a Cenk alatti megyeszékhely egyik alvóvárosává alakítaná az 1377 óta jegyzett települést, a valamikori Bringendorfot. Kijelentését az RMDSZ helyi politikusa a Best Achiziţii Kft. eddigi tevékenységére alapozza. Amint a neve is elárulja, a cég különböző csődbe jutott vállalatok értéken aluli felvásárlására, majd területük értékesítésére szakosodott. Nem áll távol tőle az egészségügyben rejlő közpénzek megszerzésének technikája sem; legutóbb 2020-ban keveredett egy maszkbeszerzési botrányba.
A marosludasi cukorgyár többségi részvénycsomagjának megvásárlásáról, így az ipari egység megmentéséről számolt be Teodor Aflat, Erdély egyik legnagyobb cukorrépa-termesztő gazdája.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Továbbra is kiszámíthatatlan a helyzet a nemzetközi energiapiacon, és a közel-keleti válság, valamint a katari termelési kapacitások egy részének kiesése miatt a földgáz ára tartósan magas maradhat – jelentette ki Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
Azonnal éreztette gazdasági hatását a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által hétfőn bejelentett bizalmatlansági indítvány: a 10 éves lejáratú, lejben denominált állampapírok hozama azonnal emelkedett.
A kormánynak nem kellett volna mindenki számára csökkentenie a gázolaj jövedéki adóját, hanem csak azok számára, akiknek valóban szükségük van rá – vallja Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.
Az idei első három hónapban 20 843 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,75 százalékkal kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki a Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Ha a Hormuzi-szorosban kialakult patthelyzet „még két-három hónapig” fennmarad, Európában is ellátási problémák léphetnek fel, ahogyan az már néhány ázsiai országban is megfigyelhető – kongatta meg a vészharangot a TotalEnergies vezérigazgatója.
A kormány idén is folytatja az Új otthon programot, 500 millió lejes hitelgarancia-kerettel – derül ki a pénzügyminisztérium vasárnap közzétett jogszabálytervezetéből.
Nem hivatalos dokumentum és nem az egységes közalkalmazotti bértörvény végső változata a sajtóban két napja megjelent állítólagos jogszabálytervezet – jelentette ki szombaton a Facebook-oldalán Dragoș Pîslaru.
A nagyobb töltőállomás-láncok szombaton reggel is meglehetősen drasztikusan emelték az üzemanyagárakat. A mostani drágítás nyomán a gázolaj ára ismét meghaladta a literenként 9 lejes lélektani határt a legtöbb töltőállomáson.
Nicușor Dan államfő pénteken, az Európai Tanács informális ülésén való részvétele után kijelentette, hogy a közel-keleti feszültségek fényében „aggasztó középtávú kilátások” várhatók az üzemanyagválság tekintetében.
Idén is kritikus lesz az éhezés mértéke a világban dúló válságok, az aszály és a segélyek megcsappanó mértéke miatt, az élelmezési bizonytalanság pedig várhatóan nő a világ legkiszolgáltatottabb térségeiben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!