Az önkormányzatokra bízzák? Július 1-jétől megszűnik a földgáz megawattóránként 68 lejes szabályozott ára
Fotó: Kristó Róbert/archív
Nincs köze egymáshoz a földgáz július 1-jétől történő árliberalizációjának és a hőenergia árszabályozásának módszertanában eszközölt esetleges módosításoknak – szögezte le érdeklődésünkre Nagy-Bege Zoltán, a Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke, akit olyan sajtóhírek megjelenése kapcsán kerestünk, amelyek szerint az idei év közepén várható gázárliberalizációt követően valószínűleg már nem az ANRE, hanem a helyi hatóságok fogják megállapítani a távhő árát.
A földgáz július 1-jétől történő árliberalizációjának és a hőenergia árszabályozásának módszertanában eszközölt esetleges módosításoknak nincs köze egymáshoz, a kettőt a központi sajtó mosta össze – pontosított a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, a Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Rámutatott, valóban felmerült annak a lehetősége, hogy a módszertant a hatóság dolgozza ki, hagyja jóvá és felügyeli, de azt az önkormányzatok alkalmazzák. Erre csak a hőenergia-ellátási közszolgáltatásról szóló 2006/325-ös törvény módosítása után lenne lehetőség – hívta fel a figyelmet az illetékes, hangsúlyozva, mindez nem függ össze a földgáz július 1-től életbe lépő árliberalizálásával.
Nagy-Bege Zoltánt azután kerestük meg, hogy a bukaresti sajtóban olyan cikkek láttak napvilágot, amelyek energiapiaci forrásokra hivatkozva arról írtak:
Az Economica.net mérvadó gazdasági hírportál például azt írta, a helyzet alakításához közelálló források azt mondták munkatársának, hogy a hatóságok módosítani szeretnének a szabályozási kereten. „Így az ANRE, amely mostanáig jóváhagyta az előállítási árakat, a továbbiakban is kidolgozza a módszertant, de már nem hagyja jóvá az árakat. Ezeket a helyi hatóságok állapítják meg az említett módszertan szerint, az ANRE pedig időszakosan ellenőrizni fogja ezeket az árakat” – áll az idézett cikkben.
Mint a portál is emlékeztet, jelen pillanatban különben a távhő gigakalóriánkénti ára az ANRE által meghatározott előállítási árból, valamint a forgalmazó és a szolgáltató által meghatározott díjból tevődik össze, és végül – ha akar – az önkormányzat biztosíthat szubvenciót.
Nagy-Bege Zoltán
Fotó: Simion Mechno/Agerpres
Amint arról több ízben is beszámoltunk, idén július 1-jétől megszűnik a földgáz megawattóránként 68 lejes szabályozott ára, a földgázt a lakossági fogyasztók és a hőenergia termelők is szabadpiaci körülmények között vásárolják meg ettől az időponttól. Az ANRE alelnöke szerint azonban ez még nem vonja maga után a hőenergia árszabályozásának változtatását.
– részletezte Nagy-Bege Zoltán.
Másrészt ahhoz, hogy a módszert módosítani tudják, első lépésben a parlamentnek el kell fogadnia a 2006/325-ös törvény módosítását. A jogszabály kapcsán már tavaly elkészült az utolsó szakbizottsági jelentés, de még a plénum elé kell kerülnie. Nagy-Bege Zoltán emlékeztetett, az ANRE már 2016-ban átvette a hőenergia árszabályozást az Országos Közszolgálati Szabályozó Hatóságtól (ANRSC), ám azóta nem tudtak saját módszertant és szabályzatokat kiadni, mert a törvényben erre nincs meg a hatáskörük.
A közvita során megfogalmazódott állásfoglalások függvényében elképzelhető, hogy csak kisebb „kozmetikázások” lesznek a módszertanban, ám Nagy-Bege Zoltán szerint szükség van radikálisabb változtatásokra, főként ha a kormány kidolgozza a fenntartható támogatási rendszert a veszélyeztetett fogyasztók védelmére.
A szakember rámutatott tulajdonképpen eddig is az önkormányzatoké volt az utolsó szó a hőenergia árának szabályozásában, hiszen miután az ANRSC jóváhagyta a termelőnek a költségekkel alátámasztott árat, azt a helyi önkormányzat is meg kellett, hogy szavazza. Emiatt gyakran fordult elő patthelyzet, arra is volt példa, hogy szerződést bontottak, mert nem egyezett meg a szolgáltató és az önkormányzat az árat illetően. „A javaslat szerint a hatóság kidolgoz egy szakmailag megalapozott módszertant, hogy a hőenergia termelő mi alapján számolja ki az árait, bekerülhet egy láttamozási kötelezettség, de az utolsó szó az önkormányzaté lesz, ahogy tulajdonképpen jelenleg is történik” – mutatott rá Nagy-Bege Zoltán.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
szóljon hozzá!