HIRDETÉS

Támogatott lakások hiteleseknek

Rostás Szabolcs 2017. június 27., 14:52 utolsó módosítás: 2017. június 27., 14:54

Magyarországhoz hasonlóan immár Romániában is lehetőségük nyílik az önkormányzatoknak arra, hogy megvásárolják a kényszerárverésre kerülő ingatlanokat, majd azokat bérbe adják korábbi tulajdonosaiknak.

Fotó: Barabás Ákos

Több éves vita, majd egy államelnöki vétó után a hétvégén hatályba lépett a támogatott lakás fogalmát bevezető jogszabály, amely adósságcsapdába került romániai jelzáloghitelesek ezrei számára jelenthet mentőövet.

A törvénytervezetet a Magyarországon 2009-ben elfogadott jogszabály mintájára, még 2011-ben terjesztették be az RMDSZ képviselői. Az először tavaly elfogadott törvény

HIRDETÉS

lehetővé teszi a települési önkormányzatoknak, hogy megvásárolják a bajba jutott hitelesek elárverezésre kerülő lakását, majd azt kedvezményes áron bérbe adhassák nekik.

A törvényhozók abból indultak ki, hogy sok család nem tudja fedezni ingatlanhitelét, de a jelenlegi szabályok értelmében szociális lakást sem igényelhet, így lakása elárverezése után az utcára kerül. A törvény kimondja, hogy az önkormányzatok által megvásárolt ingatlanok – a polgármesteri hivatalok nemcsak a hitelesek otthonát, hanem más ingatlant is köztulajdonba vehetnek – legtöbb száz négyzetméteresek lehetnek, ezeket pedig ötéves bérleti szerződések alapján adhatják bérbe.

Miközben más ingatlantulajdonnal rendelkező hiteles nem vehet igénybe támogatott lakást, az új jogszabály

előnyös lakbérfeltételeket szab, ennek értéke ugyanis nem haladhatja meg az igénylő személy vagy család havi nettó jövedelmének tíz százalékát.

A jogszabály többek között azért szenvedett késlekedést, mivel tavaly Klaus Johannis államfő visszaküldte a parlamentnek (az államelnöknek egyszer van lehetősége felülvizsgálati kérelemre), május végén azonban a parlament újból – lényegében változatlan formában – megszavazta.

Már csak azért is elkel a segítség a hiteleseknek, mivel a legfrissebb adatok szerint

még mindig magas, 9,3 százalékos a rosszul teljesítő hitelek aránya az országban,

ugyanakkor 674 ezerre rúg azoknak az adósoknak a száma, akik harminc napnál nagyobb hátralékot halmoztak fel részletük törlesztése terén.

Várhatóan augusztusban lép hatályba az országban a magáncsőd intézményét bevezető, a parlament által még két évvel ezelőtt elfogadott törvény, amely lehetővé teszi a jóhiszemű eladósodott magánszemélyeknek, hogy csődbiztos felügyelete alatt átütemezzék adósságaikat, és egy ötéves adósságrendezési terv kidolgozásával elkerüljék az adósságcsapdát.

Továbbra is várat magára azonban a devizahitelek előnyös átváltása,

az alkotmánybíróság ugyanis februárban az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította azt a januárban hatályba lépett jogszabályt, amely alapján a szerződéskötéskor érvényes árfolyamon váltható át lejhitelre a svájci frankban felvett lakossági kölcsön.

Szakértők szerint a most hatályba lépő törvények ellenére sem élveznek megfelelő védelmet az országban a hitelesek, a pár hónapja lehetővé vált elsétálás révén ugyanis (a rendelkezés lehetővé teszi, hogy adósságuk teljes visszafizetése helyett az ügyfelek átadják a bankoknak a hitelbiztosítékban megjelölt ingatlant) otthonukkal együtt az eddig törlesztett összeget is elveszítik.

„Más európai országokéhoz hasonlóan a romániai fogyasztók is úgy érzik, hogy a pénzügyi és a banki ágazat szigorú felügyelete esetén

nem váltak volna a gazdasági hatalmukkal visszaélő pénzintézetek áldozatává”

– vélekedik Monica Calu jogász.

A fogyasztóvédelmi hatóság szakértője szerint a Román Nemzeti Bankot (BNR) fokozott felelősség terheli a hitelesek eladósodottsága terén amiatt, hogy tíz évvel ezelőtt lehetővé tette a kereskedelmi pénzintézetek számára, hogy magánszemélyek esetében jövedelmük hetven százalékára emeljék a maximális eladósodottsági szintet.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS