Augusztustól magánszemélyek is kérhetik fizetésképtelenné nyilvánításukat

Az alkalmazási módszertan egyebek mellett azt részletezi: hogyan kell a kijelölt csődbiztosnak figyelembe vennie a statisztikai intézet által havonta frissített minimális fogyasztói kosarat, az adós sajátos pénzügyi, munkapiaci helyzetét, a gyerekek iskolázási költségeit, a rezsikiadásokat, nélkülözhetetlen közlekedési eszközök fenntartási költségeit az adósságrendezési terv kidolgozásánál. 

Az adósságrendezési tervet 15 napon belül az úgynevezett csődbizottság elé kell terjeszteni. A csődeljárás során a bizottságnak úgy kell közvetítenie az adós és hitelezői között, hogy mindkét fél jogos érdekeit figyelembe vegye és egyik fél se kényszeríthesse rá megoldási javaslatát a másikra – olvasható a kormányhatározatról kiadott közleményben.

Egy legalább fél éve Romániában lakó magánszemély akkor kérheti a törvény alapján létrehozandó területi csődhatóságtól fizetésképtelenné nyilvánítását, ha több hitelezőnek tartozik és a törlesztő részleteket esedékességüket követő 90 napon belül sem tudta kifizetni. 

A törvény értelmében a csődbiztos rendelkezik a fizetésképtelenné vált személy jövedelméről, és képviseli őt a hitelezőkkel szemben. A csődbiztos az adós bevételeinek jelentős részét a tartozás törlesztésére fordítja, figyelemmel kíséri, hogy az adós ne költekezzék „irracionális” módon, és gondoskodik róla, hogy a törlesztések egyetlen hitelezőt se részesítsenek aránytalan előnyben a többiekkel szemben.

A magáncsőd intézménye a hitelezőknek is lehetővé teszi, hogy csődeljárást indítsanak egy magánszemély ellen, ha annak adóssága meghaladja a 25 ezer lejt. A csődeljárás nyomán az ütemtervet fegyelmezetten betartó adós mentesülhet a tartozás egy részének visszafizetésétől.

Az eredeti tervek szerint a törvény már 2015 januártól lépett volna életbe, de hatályba léptetését már többször elhalasztották, mivel a törvény alkalmazásához szükséges intézményrendszert nem állították fel.