Fotó: Agerpres
2009. június 22., 09:572009. június 22., 09:57
Egyhangú támogatásukról biztosították az európai uniós országok vezetői José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság eddigi elnökének azon törekvését, hogy újabb öt évig ő irányíthassa az EU legfőbb végrehajtó testületét. Az 53 éves portugál konzervatív politikusnak a tagországok támogatásán túl az Európai Parlamentben (EP) is többséget kell kapnia a tisztség elnyeréséhez. Az EP-ben azonban a Barrosót szorgalmazó jobbközép európai néppárti képviselőknek – bár ők adják a legnépesebb frakciót a június elején újraválasztott testületben – nincs abszolút többségük, és szocialista, környezetvédő, illetve liberális képviselők megpróbálják megakadályozni az eddigi bizottsági elnök mandátumának a második ciklusra történő kiterjesztését.
Jan Fischer cseh miniszterelnök a csúcstalálkozón közölte, a jelenlegi soros cseh EU-elnökség, valamint a július elsején hivatalba lépő svéd elnökség átfogó konzultációkat kíván folytatni az Európai Parlament frakcióival a jelölési procedúra hogyan továbbjáról.
Megállapodásra jutottak az európai uniós tagországok vezetői az Írországnak az EU reformszerződésével kapcsolatban adandó garanciákról. Az európai tanácsi határozat szerint Írországot jogilag kötelező érvényű jegyzőkönyvben biztosítják majd arról, hogy a reformok nem érintik katonai semlegességét, családpolitikáját és adórendszerét, továbbá megmarad biztosi posztja is.
A többi tagország ugyanakkor arra nyert garanciát, hogy az Írországnak adott biztosítékok semmilyen értelemben nem változtatnak a szerződés tartalmán, így, ahol a folyamat már lezárult, nincs szükség újabb ratifikációs lépésre. Brian Cowen ír miniszterelnök bejelentette, hogy országában a mostani döntés nyomán várhatóan október elejére új népszavazást írnak ki az uniós reformszerződésről. Az ír lakosság tavaly egyszer már elvetette a szerződést.
Egyezség született a csúcstalálkozón a pénzügyi szervezetek felügyeletének európai szintű reformjáról. A most zöld utat kapott elképzelések értelmében az Európai Központi Bank (EKB) mellett testületet hoznak létre a pénzügyi rendszer kockázatainak kiszűrésére, a piacokat fenyegető veszélyek időben történő jelzésére.
Emellett megerősítik a már létező banki, biztosítási, valamint értékpapír-piaci uniós felügyelő testület hatáskörét. E testületek mintegy döntőbíróságként kötelező érvényű határozatot hozhatnak majd olyan esetben, ha két különböző nemzeti felügyeleti szerv nem tud megállapodásra jutni egymással.
A csúcsvezetők azonban ezzel kapcsolatban leszögezték, hogy az új struktúra kialakítása „nem lehet hatással az egyes nemzeti költségvetésekre”, vagyis ezek az európai szintű felügyelő testületek kötelező jelleggel nem írhatják elő valamely bajba került bank megmentését az adófizetők pénzéből.
„A bankfelügyeletnek védenie kell a lakosságot a bankrendszer túlkapásaival vagy felelőtlenségével szemben, és időben kell tudnia jelezni a kockázatokat, mielőtt azokból nagyobb baj támadna” – hangsúlyozta ezzel kapcsolatban Bajnai Gordon magyar miniszterelnök.
A feszült tejpiaci helyzettel kapcsolatban a tanácskozáson felkérték az Európai Bizottságot, hogy két hónapon belül tegyen új kezdeményezéseket a válság elhárítása érdekében. A felvásárlási árak csökkenése miatt az uniós gazdák hónapok óta elégedetlenkednek, a mostani csúcstalálkozóhoz időzítve is tüntetéseket tartottak.
Felkérik az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői az Európai Bizottságot, hogy a jövő év végéig készítse el az Unió stratégiáját a Duna menti országok régiójának összehangolt fejlesztésére – derül ki a brüsszeli csúcstalálkozó zárónyilatkozatának kiszivárogtatott tervezetéből. Korábbi közlések szerint a stratégia hat Duna-menti EU-tag – Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária – különböző ágazatokban való együttműködéséről szól, és a programba idővel bevonható lehet az egyelőre nem EU-tag Szerbia is.
Az érintett országok kormányzati vezetői májusi ulmi találkozójukon határoztak arról, hogy javasolják az átfogó Duna-stratégia kidolgozását. A Balti-tenger menti államok hasonló együttműködésére vonatkozó elképzeléseit nemrégiben ismertetve Danuta Hübner uniós biztos is támogatta a Duna-régió ilyen jellegű öszszehangolt fejlesztését.
A brüsszeli EU-csúcs zárónyilatkozata foglalkozik az Unió keleti szomszédságával is. Így üdvözli a nemrégiben útjára indított keleti partnerségi stratégiát, amely tovább intézményesíti a viszonyt az EU és a szóban forgó volt szovjet államok (például Ukrajna, Moldovai Köztársaság, Fehéroroszország) között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok