Aláírásgyűjtésbe kezd az önkormányzati alkalmazottakat tömörítő országos szakszervezet (FNSA) annak érdekében, hogy tiltakozó akciókat szervezzenek. Mint tegnap kiadott közleményükben rámutatnak, előbb a megyeszékhelyeken, a belügyminisztérium, illetve a munkaügyi tárca székháza előtt szerveznek tüntetéseket, majd – ha a kormány nem tesz eleget követeléseiknek – kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak, és az általános sztrájktól sem riadnak viszsza.
A FNSA vezetői közölték, a hét végére állapítják meg a tiltakozó akciók menetrendjét. Közleményük arra is rámutat, hogy hétfőn tárgyaltak a munkaügyi tárca képviselőivel a közalkalmazottakat érintő egységes bérezési törvényről. A szakszervezeti vezetők módosító javaslatokkal rukkoltak elő az egyeztetésen, azonban úgy tűnik, hogy a kormány képviselői ezeket nem fogják figyelembe venni – ez váltotta ki az érdekvédelmiek felháborodását. Ugyanakkor amiatt is elégedetlenek, hogy a kormány idén 17 ezer helyi önkormányzati alkalmazott elbocsátását helyezte kilátásba.
A tervezet szerint előbb a nyugdíjkorhatárhoz közel álló alkalmazottakat bocsátják el, majd a gyermektelenek következnek. Mindezt egy olyan törvénytervezet elfogadása tenné lehetővé, amely a település lakosainak száma alapján határozná meg a helyi önkormányzati alkalmazottak számát. Ez pedig – amint arról lapunkban is beszámoltunk – a helyi önkormányzati vezetők felháborodását is kiváltotta.
Egyébként valóságos tiltakozó hullám várható az elkövetkező hónapokban, hisz alig egy hete jelentették be a nyugdíjasok, hogy ők is utcára vonulnak, amennyiben nem nő idén a nyugdíjpont értéke, a múlt héten elfogadott 2010-es évi költségvetés pedig ezt nem teszi lehetővé.
Eközben a magánszférában dolgozók is elégedetlenek, mivel a kormány január elsejei hatállyal csak a közalkalmazottak minimálbérét emelte 705 lejre, a magáncégek esetében csak a tavalyi 600 lejes szintet garantálja. A szakszervezeti vezetők máris utcai tiltakozó akciókkal fenyegetőznek, mint hangoztatják, nem természetes állapot az, hogy egy országban kétféle minimálbér létezzen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok