Sztrádaálmokat dédelgetnek a szenátorok, építkezésre kényszerítenék a kormányt a honatyák
Fotó: Pixabay
Első megkeresett kamaraként három autópálya megépítéséről szóló törvénytervezetet fogadott el szerdán a bukaresti szenátus néhány nappal azt követően, hogy az egész országban tiltakozó akciókat tartottak a sztrádaépítések megsürgetéséért.
2019. március 21., 09:242019. március 21., 09:24
2019. március 21., 09:312019. március 21., 09:31
A Bukarest–Brassó-, a Brassó–Bákó-, valamint a petei határátkelőtől induló, Szatmárnémeti–Nagybánya–Dés–Beszterce–Dornavátra–Suceava-nyomvonalon haladó északi autópálya megépítéséről szóló törvénytervezeteket fogadott el szerdán csaknem egyöntetűen a szenátus. A döntés viszont a képviselők kezében van, a felsőház az első megkeresett testület volt. A felsőház közlekedési bizottsága amúgy mindhárom kezdeményezést negatívan véleményezte, és elutasítást kérő jelentést továbbított a plénum elé, a honatyák viszont ezeket csaknem egyhangúlag elutasították.
A szenátus előbb a Népi Mozgalom Párt (PMP) törvénytervezetét fogadta el, amely előírja a Bukarest–Brassó-autópálya megépítését. A közlekedési bizottság elutasító jelentése ellenére valamennyi párt támogatta a kezdeményezést: 81 szenátor szavazott igennel, ketten pedig nemmel.
A jogszabályjavaslat szerint a jelen törvény hatálybalépését követő 60 napon belül, a közlekedési minisztérium javaslatára
A dokumentum szerint a részvénytárság neve A Bukarest–Brassó Autópálya Megépítéséért Országos Vállalat Rt. lenne. A jogszabályjavaslat szerint a kivitelezésre három év lenne a törvény hatálybalépése után.
A Brassó–Bákó-sztrádáról szóló törvény is átment később a szenátuson, a bizottsági elutasítás után a plénumban valamennyi politikai párt támogatta szavazatával a sztrádaépítéseket kötelezővé tevő kezdeményezést, és leszavazta a bizottsági jelentést.
A dokumentum szerint a projekt finanszírozását az állami költségvetésből, külföldi forrásokból és a 2019–2024-es költségvetési ciklusban rendelkezésre álló európai uniós alapokból kell biztosítani.
Az északi autópálya a törvénytervezet szerint a petei határátkelőnél kezdődne, útvonala pedig a következő: Szatmárnémeti–Nagybánya–Dés–Beszterce–Dornavátra–Suceava. Ennek a jogszabálynak a kezdeményezői között is ott találunk valamennyi parlamenti pártot. A dokumentum szerint a projekt finanszírozását az állami költségvetésből, külföldi forrásokból és európai uniós alapokból kell biztosítani. A kivitelezésre négy év állna rendelkezésre a törvény hatálybalépését követően.
Mint ismeretes, nem ez az első eset, hogy a parlament törvényt alkot autópálya-építések megsürgetése érdekében. Tavaly novemberben döntéshozó kamaraként elfogadta a képviselőház a nagyromán egyesülésről elnevezett, A8-as jelzésű, Marosvásárhely–Jászvásár-autópálya megépítéséről szóló törvényt – a jogszabályjavaslatot 261 képviselő támogatta szavazatával, ketten ellene voksoltak, öt honatya pedig tartózkodott. A megszavazott szövegtervezet szerint a sztráda megépítését a 2014–2020-as európai költségvetési ciklusban Románia rendelkezésére álló uniós forrásokból és román költségvetési pénzekből finanszíroznák, illetve magánbefektető bevonását sem zárják ki.
A közlekedési minisztériumnak ugyanis a jogszabály hatálybalépése után legtöbb harminc napon belül meg kellett volna hoznia a projekt magvalósításához szükséges intézkedéseket, konkrét előrelépés azonban nem történt az ügyben.
Ugyanakkor már a parlament döntése előtt a szaktárca egy olyan tanulmánnyal rukkolt elő, ami szerint a kormány az A8-asnál olcsóbbnak ígérkező, A13-as jelzésű, Brassó–Bákó-útvonalat részesítené előnyben a Keleti-Kárpátok átszelésére, állítólag azzal a hátsó szándékkal, hogy a forgalmat a magánbefektetők bevonásával megépítendő (még csak tervezett) Brassó–Bukarest koncessziós autópálya felé terelje. A Jászvásár–Marosvásárhely-autópálya hívei akkor leszögezték: Moldva „nemcsak a hegyeken akar átkelni”, hanem az európai úthálózathoz akar csatlakozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!