Szövetkezési hullámot támogat a minisztérium: szaktanácsadó-hálózat segítségével próbálják rávenni a gazdákat az együttműködésre

A szakemberhálózat idén januárra állt össze az ország valamennyi megyéjében, és – a szaktárca anyagi támogatásával – februártól kezdődött el az a fajta „meggyőző” munka, amelynek során az Egis romániai munkatársai minden megyében tájékoztató jellegű gazdagyűléseket tartanak; a helyi önkormányzatok segítségével faluról falura járva felveszik a kapcsolatot azokkal a gazdákkal és agrárvállalkozókkal, akik nyitottak mezőgazdasági szövetkezet létrehozására.

A mezőgazdasági miniszter döntése mögött az áll, hogy az Európai Unió legfrissebb kimutatása szerint az uniós tagállamok mezőgazdasági termelőinek 34 százaléka fejti ki tevékenységét szövetkezetekbe tömörülve. A statisztikákban Hollandia vezet gyakorlatilag több mint száz százalékkal – sok holland termelő több mezőgazdasági szövetkezet tagja –, az utolsó helyen pedig Románia áll, ahol a gazdáknak kevesebb mint egy százaléka szövetkezeti tag.

Az uniós pályázatok legutóbbi elbírálása – amelynek során a szövetkezeti formában pályázó mezőgazdasági termelők pluszpontokat kaptak – azt is előrevetíti, hogy a következő, 2021–2028-as periódusban a romániai Vidékfejlesztési Alapnál a mezőgazdasági szövetkezetek pályázatai fognak abszolút prioritást élvezni, és minden más agrár­vállalkozási forma másodlagos lesz.

Egy hónap alatt hat szövetkezet alakult Szatmár megyében

Toga István 25 éve pályázatíró szakember, a Nagykároly–Tasnád-tengelyen található 21 községből (56 faluból) létrejött Leader-csoport vezetője. A helyi akciócsoportban kifejtett sikeres tevékenysége alapján bízta meg az Egis Románia Szatmár és Bihar megye új mezőgazdasági szövetkezeti rendszerének kidolgozásával. A mostani kezdeményezésnek azonban már vannak előzményei, hiszen a korábban meghirdetett uniós pályázatoknál több kiírásban is plusz 25 pontot jelentett az, ha a pályázók hivatalosan bejegyzett szövetkezettel pályáztak. Ez a fajta „kényszerítő eszköz” azonban balul sült el, hiszen

Toga István szerint a szakminisztérium a papíron létező álszövetkezeteket akarja megkerülni az új rendszerrel, ami gyakorlatilag arról szól, hogy a szaktanácsadói hálózat képviselői nem csak az új gazdaszövetkezet hivatalos bejegyzésében segédkeznek, hanem további két éven át az üzleti terv részletes kidolgozásával, piackereséssel és pályázatírással támogatják a közösbe tömörülő gazdákat állami pénzen, a szaktanácsadás ugyanis ingyenes.

„Arra szeretnénk felkészíteni a most alakuló szövetkezeteket, hogy tudjanak piaci körülmények között talpon maradni, megerősödni, jövőt tervezni maguknak. Nem vitás, hogy a következő európai uniós pályázati kiírások egyre inkább a szövetkezeteket fogják megcélozni. Aki a termeléshez szükséges fogyóanyagok – vetőmagvak, műtrágyák, növényvédő szerek stb. – közös beszerzésére, a közös feldolgozásra, illetve a közös értékesítésre akar társulni, az a jövőben sokkal könnyebben fog boldogulni, mert az agrártámogatások zöme hozzájuk kerül” – magyarázza a szatmári pályázatíró, akinek régiós szövetkezetszervező irodája Mezőpetriben található.

közöttük olyan gazdaközösség is hivatalosította munkáját, amelyben már régóta együtt dolgoznak, de eddig még nem jegyeztek be szövetkezetet. A minimum öt taggal megalakítható szövetkezet előnyeiről Toga István faluról falura járva tart előadásokat. Az első visszajelzések alapján van érdeklődés a kezdeményezés iránt.

A szakember abban látja az utóbbi három évtized mezőgazdasági sikertelenségét, hogy a gazdáknak nem magyarázták el érdemben, hogyan működik egy nyugati típusú szövetkezet.

– foglalja össze a felvilágosító munka lényegét.

A szaktanácsadás tapasztalatcserére is kiterjed: a gazdákat összehozzák már működő szövetkezetekkel, ahol testközelből tapasztalhatják meg, mit is jelent valójában a közös vásárlás, feldolgozás és értékesítés. A szakember szerint minden gazdaközösség maga dönti el, hogy a mezőgazdasági tevékenységekből mit tesz közösbe, hogy a piacra kerülő, jó minőségű végtermék elérhető áron jusson el a fogyasztókhoz.

Egyre kevesebb pénz jut a kisgazdáknak

A délnyugat-szatmári helyi akció­csoport vezetője szerint a Leader-program keretében is egyre fontosabb szerepet szánnak a szövetkezésnek. A mostani uniós pályázati ciklusban mintegy 3 millió euróból gazdálkodó akciócsoportjukban összesen 800 ezer euró jutott mezőgazdasági családi vállalkozások számára: ezt az összeget öt gazdacsalád pályázatának ítélték oda mezőgazdasági gépvásárlásra és egyéb mezőgazdasági beruházásokra, ami a vidék gazdáinak szükségleteihez képest csepp a tengerben.

A Lea­der-csoport következő ciklusbeli pályázati kiírásaiból egy szövetkezeti rendszerben működő élelmiszer-feldolgozó üzemet szeretnének építtetni a környékbeli gazdák számára. Toga István szerint egyértelmű, hogy egyénileg egyre nehezebben boldogulnak nemcsak a kis, hanem a közepes nagyságú családi farmok is.

„A Partiumot vagy Erdélyt keresztül-kasul behálózó egyéni piacolás zsákutca, jövője nincs. A gazda már most csak úgy tud talpon maradni, ha másokkal összefogva közösen próbál értékesítési lehetőségeket találni” – fogalmazott a pályázatíró szakember. Hozzátette: az utóbbi években gyakorlatilag a Leader-program maradt a kisgazdák utolsó pályázati lehetősége, hiszen a romániai országos vidékfejlesztési program keretében egy kisgazdának esélye sem volt a nagyokkal sikeresen versenyezni.

Az országban működő mintegy 250 helyi akciócsoportban a helyi önkormányzatokból, vállalkozókból és civil szervezetekből álló tagság helyben dönt a Leader-program keretében megpályázható uniós támogatás elosztásáról – amelyben sok helyen vezető szerepet játszik a mezőgazdasági termelés –, de hosszabb távon itt is a szövetkezetbe tömörülő gazdák támogatása lesz a cél. Toga Istvánnak meggyőződése, hogy az új szövetkezeti mozgalom sikerre vihető, hiszen hozzáértő szakemberek vették kézbe az ügyet. Az Egis Romániának ugyanis országszerte olyan szakembereket sikerült toboroznia, akiknek szívügye a nyugati típusú szövetkezeti hálózat romániai kiépítése.