
Nem rózsás a helyzet. A cipőgyártók és -boltok az elsők között érezték meg a válság negatív hatását
Fotó: Facebook/Stimmt Shoes
A kijárási korlátozás idején nem sokat koptatjuk a cipőnk talpát, de nemcsak ennyi oka lesz annak, hogy idén drasztikusan visszaesnek a lábbelieladások. Ez az iparág is keményen megsínyli a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válságot. A Krónikának nyilatkozó érintett szerint mindannyian tudunk segíteni azzal, hogy amikor vásárolunk, előnyben részesítjük a helyit, a hazait.
2020. május 06., 07:482020. május 06., 07:48
2020. május 06., 09:072020. május 06., 09:07
Világszerte keményen megsínylik a koronavírus-járvány miatt kialakult válságot a cipőgyártók, nem kivétel ez alól Románia sem. A legtöbb gyártó most kényszerszünetet tart, és szinte valamennyiük esetében kizárható, hogy a szükségállapot lejárta után ott tudnák folytatni, ahol március elején abbahagyták. Eleve megcsappantak a megrendeléseik, és ezek valószínűleg nem is fognak újra olyan magasságokba emelkedni, mintha mi sem történt volna, hiszen alig akad olyan romániai – és természetesen külföldi – család, amelyet ne érintett negatívan a válság:
Sok helyen pedig fizetéslevonással próbáltak spórolni a cégvezetők a vállalkozás fennmaradása érdekében.
Ilyen körülmények között a szakemberek úgy látják, idén nem lesz prioritás a cipővásárlás. A ZF.ro gazdasági hírportál által idézett számítások szerint
A World Footwear elemzése szerint világviszonylatban idén 20 százalékkal fognak visszaesni a cipőeladások, Európában pedig még ennél is súlyosabb, 27 százalékos zsugorodást várnak az ágazat képviselői. Ez azt jelenti, hogy a kontinensen 900 millió párral kevesebb cipőt fognak értékesíteni.
A világ több mint száz cipőgyártójának megkérdezésével készült felmérés szerint ugyanakkor az árak terén is változások várhatók, de hogy milyen irányúak, egyelőre nem teljesen egyértelmű – a megkérdezettek 49 százaléka csökkenést, 24 százalékuk viszont drágulást prognosztizált.
Romániában a legtöbb gyártó leállította a termelést, és kényszerszabadságra küldte alkalmazottait, a legtöbb cipőboltra lakat került a szükségállapot végéig. Hasonlóképpen volt kénytelen eljárni Tank Szigeti Ildikó, a saját márkás cipőket gyártó és más cégek megrendelésére is dolgozó nagyváradi Stimmt com Kft. tulajdonosa, aki egyben a Bihar Megyei Magyar Vállalkozónők Egyesületének elnöke. A Krónika megkeresésére elmondta, a koronavírus-járvány mindent megváltoztatott, és előre meg sem jósolható gazdasági válságot von majd maga után.
– avatott be a történtekbe a vállalkozó. Hozzátette: tekintettel voltak a munkatársak biztonságára, és miután közülük sokan járnak be faluról vonattal, busszal dolgozni, amikor a kormány bejelentette a szükségállapotot, felfüggesztették a termelést, és bezárták a cipőboltjukat is.
Tank Szigeti Ildikó: „közös bennünk, hogy bizakodva nézünk a jövőbe”
Fotó: Facebook/Tank Szigeti Ildikó
„Azóta eltelt több mint negyven nap. Megkaptuk a pénzt a kényszerszabadságon levő alkalmazottaknak, ami nagy segítség a kormány részéről . A »kék bizonylat« alapján újratárgyaltunk sok szerződést, elég kedvezményes kimenetellel” – részletezte Tank Szigeti Ildikó. Megjegyezte, közben mindennap azon gondolkodnak, hogyan tovább, hiszen amíg nem kapnak megrendeléseket, a saját termelést sem tudják elkezdeni. „Elég valószínűnek tartom, hogy a ruha- és cipővásárlás terén nagy visszaesésre számíthatunk.
De mivel életben akarjuk tartani a céget, és felelősek vagyunk a munkatársakért, családjaikért is, ahogy a kormány megengedi, megfelelő óvintézkedések mellett, bérmunkával újraindítjuk a termelést. Nem lesz könnyű, de hiszek abban, hogy ha kölcsönösen segítjük egymást, ha tudatosan hazai termékeket vásárolunk – így segítve az itthoni munkahelyeket –, ha szigorúan betartjuk az előírt óvintézkedéseket, és egészségesek maradunk, sikerülni fog” – fogalmazta meg derűlátóan Tank Szigeti Ildikó.
Kérdésünkre ugyanakkor azt mondta, a Bihar Megyei Vállalkozónők Egyesületének többi tagja is hasonlóképpen pozitívan tekint előre. „Közös bennünk, hogy bizakodva nézünk a jövőbe” – szögezte le a nagyváradi vállalkozó.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
szóljon hozzá!