
2011. november 14., 06:422011. november 14., 06:42
Így a 2012-es költségvetés is a 2009-es 732,8 lejes nyugdíjponttal számol. Egyébként a nyugdíjalap költségvetése valamelyest bővült, míg idénre 46,2 milliárd lejt irányoztak elő, jövőre 47 milliárd lejjel számolnak, ami a bruttó hazai termék (GDP) 8,1 százalékát teszi ki.
A szükséges anyagi erőforrás megállapításakor 4,761 millió állami alapokból fizetett nyugdíjassal és 747 lejes átlagnyugdíjjal számoltak, további 159 ezer idős személy havi járandóságát pedig a védelmi, valamint a belügyminisztérium, illetve a titkosszolgálat finanszírozza, esetükben az átlagnyugdíj már 2289 lejre rúg. Idén az állami nyugdíjalapból 4,78 millió személy részesült, az átlagnyugdíj 749 lej volt, a védelmi rendszerből kifizetett 155 800 nyugdíjas átlagos havi jövedelme pedig 1755 lej volt. Ezzel párhuzamosan a költségvetés tervezetében nincs szó a társadalombiztosítási hozzájárulás mértékének csökkentéséről sem. A társadalombiztosítási költségvetés bevételei várhatóan 48,7 milliárd lejre rúgnak jövőre, miközben a kiadásoknak 48,5 milliárd lejes szintet állapítottak meg.
Egy, szintén kormányzati körökből kiszivárgott dokumentumból eközben arra derül fény, hogy 2012-ben a kormány már nem nyújtja az új oktatási törvénnyel bevezetett szociális kuponokat sem a kisiskolás gyerekeket nevelő, rászoruló családoknak. Nem részesülnek továbbá támogatásban a forradalmárok sem, s az utazási kedvezményeket is megvonják tőlük – mindössze hat ingyenes utazásra lesznek jogosultak.
„A 2012-es évi költségvetésben nem szerepel a bérek és nyugdíjak emelése, mivel a kormány nem vetette rá magát az optimista forgatókönyvre. Ha azonban a gazdasági adatok április–májusi vizsgálata pozitív lesz, akkor egy kormányrendelettel néhány százalékkal lehet majd indexálni ezeket az összegeket” – jelentette ki a kiszivárgott információk kapcsán Emil Boc miniszterelnök, aki szerint az év második felében sor kerülhet a bérek és nyugdíjak emelésére, azonban csak az ésszerűség keretein belül. Ugyanakkor a kormányfő arra is felhívta a figyelmet, hogy a román gazdaság alakulására nagyban ki fognak hatni a nemzetközi gazdasági történések is. Szerinte amennyiben a világgazdaság helyzete nem romlik tovább, akkor lehet szó bér- és nyugdíjemelésről.
Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter eközben arról értekezett, hogy a járandóságok növelésének lehetősége létezik, csak ahhoz előbb látni kell, hogy hogyan alakul az ország gazdasága az első negyedévben.
Hasonlóan vélekedett tegnap Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője is. A Pro Tv-nek nyilatkozva elmondta, a jövő év első felében még mindenképp a jelenlegi szintjükön maradnak a bérek és a nyugdíjak, a második fél évben azonban van esély egy szerény, 3-4 százalékos emelésre, de csak abban az esetben, ha a gazdaság és a költségvetés alakulása ezt lehetővé teszi. Franks ugyanakkor elmondta, a román kormánnyal még nem tárgyalt egy határidőről, amikortól nőhetnének az illetmények. „A kormány úgy határozott, hogy kivárja, hogy mi történik. Gazdasági szempontból ez egy elővigyázatossági intézkedés. Nem tárgyaltunk a választások és a béremelés közötti összefüggésről sem. Én azt mondtam nekik, hogy jó lenne, ha tiszteletben tartanák a pénzügyi felelősség törvényét” – fogalmazott Franks.
A jövő évi költségvetés 17,1 milliárd lejes deficittel, azaz 95,65 milliárd lejes bevétellel és 112,8 milliárd lejes kiadással számol. Jeffrey Franks korábban rámutatott, a bruttó hazai terméknek 2012-ben el kell érnie az 575 milliárd lejt, a költségvetési hiánynak pedig nem szabad meghaladnia ennek a 2,1 százalékát. A bevételi oldalon egyébként azzal számolnak, hogy mintegy 4 milliárd euró származik majd a GDP növekedéséből. A kormány prognózisa szerint mintegy 3 milliárd lejes növekedést eredményeznek majd az áfabevételek. Az európai uniós projektekhez szükséges önrész finanszírozására várhatóan 12 milliárd lejt különítenek el, ez az összeg 50 százalékkal magasabb, mint az idén erre a célra szánt költségvetési forrás.
„A 2012-es évi költségvetés 1,9 százalékos GDP-arányos deficittel és 2,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Amennyiben javul az európai helyzet, akkor van esély arra, hogy a román költségvetési hiány 3 százalékos legyen” – fejtette ki a büdzsé sarokszámai kapcsán Emil Boc, aki szerint a jelenlegi világgazdasági kontextusban maximális óvatosságra van szükség. A kormányfő ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a jövő évi költségvetés a beruházásokra alapoz, s próbálja elkerülni az államadósság túlzott mértékű növekedését. „Az államadósság a tervek szerint a 2012-es GDP 33,9 százalékát teszi majd ki, tehát jóval alacsonyabb lesz, mint a maastrichti egyezményben rögzített 60 százalékos szint. Boc ugyanakkor azt mondja, Románia tartja a 2015-ös euróövezeti csatlakozási időpontot.
A minisztériumok mintegy felének – többek között az oktatási, művelődési, mezőgazdasági, illetve igazságügyi tárca –, valamint a parlament költségvetését is megnyirbálja a kormány a jövő évi költségvetés tervezete szerint. Ezzel szemben a tervek szerint az ideinél nagyobb összegből gazdálkodhat majd az államelnöki hivatal és a hírszerző szolgálatok.
Kelemen Hunor kulturális miniszter szerint pedig fontos projektek hiúsulhatnak meg, ha valóban kevesebb pénzből gazdálkodhat jövőre az általa vezetett tárca, mint idén. Példaként a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva azt hozta fel, hogy nem láthatnak hozzá a bukaresti operaház épületének a restaurálásához, az állami színház újjáépítéséhez, valamint a Cantacuzino-palota renoválásához sem. Kelemen szerint amennyiben egy bizonyos szintnél tovább csökkentik a művelődési tárca büdzséjét, akkor az intézmény lehúzhatja a rolót, vagy feladatait átháríthatja a pénzügyminisztériumra.
Mint hangsúlyozta, válságos időkben is prioritást kellene képezniük az olyan területeknek, mint az oktatás, a kultúra, valamint az egészségügy. Kelemen leszögezte, nem fogadhatja el, hogy a deficitcélt a kulturális tárca rovására próbálják elérni, s szerinte meg fogják találni azokat a forrásokat, amelyek révén a tárca jövő évi költségvetése megközelíti az ideit, s egyetlen lefaragást fogad el, az idei Enescu-fesztiválra fordított összegről mond le.
| A kormány november végéig költségvetés-kiigazítást eszközöl ki, amelynek révén levág az intézmények java részének előirányzott összegekből, a forrásokat pedig az egészségügyi minisztériumhoz irányítja át, hogy a tárca törleszteni tudja felhalmozott adósságai egy részét – nyilatkozták a Mediafax hírügynökségnek kormányzati források. Az idei immár második kiigazítás negatív irányú lesz, mivel a költségvetési bevételek mintegy 700 millió lejjel a becsült szint alatt maradtak, miközben a jó mezőgazdasági termésre alapozott gazdasági növekedés nem hozott költségvetési bevételeket, ezt az ágazatot ugyanis a szakértők szerint magas fokú adócsalás jellemzi. Mint arról beszámoltunk, az első büdzsékiigazításra augusztus elején került sor. Akkor Cseke Attila egészségügyi tárcavezető elégedetlen volt a minisztériumnak kiutalt összegekkel, ami miatt be is nyújtotta lemondását. A korábban leszögezett adatok szerint az idei év végén a költségvetési hiánynak nem szabad meghaladnia a bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékát. Az első kilenc hónap után a hiány már 2,5 százalékos. |
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.