2008. december 29., 21:532008. december 29., 21:53
Ma egy euró valamivel több mint 30 szlovák koronát ér. Ezentúl tehát a szlovák állampolgárok nagyjából harmincszor kisebb számjegyű összeget vesznek kézhez. Néhány hónapja egyébként már érvényes a kettős árazás – koronában és euróban.
Az első szlovák eurókat Ausztriában készítették, és december elején hatalmas rendőri biztosítással szállították Szlovákiába. A későbbiekben a szlovák eurókat Körmöcbányán készítik. December közepétől az állampolgárok úgynevezett euróstartcsomagokat vásárolhattak. Ezek minden euróérméből tartalmaztak néhányat összesen 1200 korona értékben. A lakosság körében aránylag nagy az aggodalom, hogy az euró bevezetése komoly drágulással járhat. A szlovák kormány ezért több szigorú intézkedést léptetett életbe, azok megsértéséért akár börtönbüntetés is kiszabható. Az euró bevezetését Szlovákia lakosságának csaknem fele üdvözli, míg nagyjából ugyanekkora az ellenzők, illetve kétkedők aránya.
Az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező történelmi Magyarországon 1900. január 1-jén vált a korona hivatalos fizetőeszközzé. Miután a Monarchia és Magyarország is részeire bomlott 1918 végén, Csehszlovákia megalakulásával megjelent Szlovákiában a csehszlovák korona. Két évtized után a szlovákok önállósodtak, és az 1939–1945 között fennálló fasisztabarát Szlovák Köztársaságban bevezették a szlovák koronát. A II. világháború után visszatért a csehszlovák korona. A kapitalista koronát 1948 tavaszán – a kommunista hatalomátvétel után – felváltotta a szocialista csehszlovák korona. Az 1989. novemberi bársonyos forradalom ismét megváltoztatta a csehszlovák koronát, amely 1992-ben befejezte pályafutását. Csehszlovákia kettéválása után újra színre lépett a szlovák korona, most már konvertibilis formában. Ezt váltja fel 16 év után a közös európai pénznem, az euró.
Amennyiben Románia csökkenteni tudja az inflációt, illetve a folyófizetési mérleg hiányát, tarthatóvá válik a kitűzött 2014-es euróövezeti csatlakozási időpont – nyilatkozta korábban Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke. Ahhoz ugyanis, hogy az Európai Unió valamely tagállama hivatalos fizetőeszközként bevezethesse ez eurót, öt kritériumot kell az ország gazdaságának teljesítenie, amelyek közül a legfontosabb a felügyelt infláció és a közkiadások rendezettsége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok