
Szeptember elsejétől, ha félházzal is, de újranyithatnak a vendéglők
Fotó: Pixabay
Korlátozásokkal, de szeptember elsején újranyithatnak az éttermek belső terei – erről állapodtak meg a vendéglátóipar képviselői szerdán a kormány tagjaival folytatott egyeztetésen.
2020. augusztus 26., 17:282020. augusztus 26., 17:28
2020. augusztus 27., 07:022020. augusztus 27., 07:02
A konkrét feltételekről csütörtökön hoz majd döntést az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság. Dragoș Petrescu étteremlánc-tulajdonos az Orban-kabinet több tagjával való találkozót követően a sajtó képviselőinek elmondta, többek között arról született megállapodás, hogy
Ugyanakkor az első hónapban a vendégek egészsége érdekében nem indítják el a légkondicionáló berendezéseket sem. Ami a maszkviselést illeti, a vendéglátóipari vállalkozó arról számolt be, hogy akárcsak más belső terek esetében és az európai gyakorlat szerint,
Arról, hogy hány személy foglalhat helyet egy asztalnál, nem jutottak megállapodásra, négy vagy hat főről lehet szó – a vendéglátósok utóbbit kérték.
– mondta el az érintett vállalkozó.
Kevesebb, mint egy hét múlva, már nem csak a teraszokon várják vendégeiket az éttermek
Fotó: Jakab Mónika
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy – akárcsak az oktatás esetében – a járvány alakulása függvényében különböző szabályok vonatkozhatnak az ország különböző vidékeire. „Mi azt kértük most, hogy nyithassunk, nem várunk számokat. 400 000 alkalmazott állása van veszélyben, nem lehet várni” – válaszolta az üzletember, amikor arról kérdezték, hogy mi alapján dől el, hogy melyik vidékre milyen korlátozások érvényesek.

A kormányzati szereplők hozzá nem értésével és a felelősségvállalás teljes hiányával magyarázza Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az amúgy is nehéz helyzetben lévő vendéglátóipart sújtó beltéri tiltás folyamatos fenntartását.
Jelezte ugyanakkor, hogy
„Nem akarjuk veszélybe sodorni vendégeink életét” – szögezte le Dragoș Petrescu.
Elmondása szerint az elhangzottakban egyetértett velük Ludovic Orban kormányfő, Nelu Tătaru egészségügyi miniszter, valamint Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős államtitkár is. Érdekesség, hogy Arafat a találkozó előtt még úgy nyilatkozott, nem tudja ajánlani a vendéglők megnyitását, és amennyiben erre sor kerül, nem lehet teljes mértékben kizárni a koronavírus terjedésének kockázatát.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
1 hozzászólás