
Belső terek nélkül nem az igazi. Alaposan megviselte a vendéglátóipart a nyitás elodázása
Fotó: Rostás Szabolcs
A kormányzati szereplők hozzá nem értésével és a felelősségvállalás teljes hiányával magyarázza Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az amúgy is nehéz helyzetben lévő vendéglátóipart sújtó beltéri tiltás folyamatos fenntartását. Ludovic Orban miniszterelnök erre a hétre ígér döntést az ügyben.
2020. augusztus 25., 07:302020. augusztus 25., 07:30
Több százezer ember munkahelye forog veszélyben, aminek beláthatatlan szociális következményei lehetnek – jelentette ki Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor az amúgy is nehéz helyzetben lévő vendéglátóipart sújtó beltéri tiltás fenntartásáról faggattuk. Mint hangsúlyozta, az idei év, épp a koronavírus-helyzet miatt, a romániai turizmus fellendülését hozhatta volna el, mivel sokan inkább az itthoni turisztikai felhozatalt részesítették előnyben.
– fogalmazott Édler. Pozitív példaként említette az olyan jellegű kezdeményezéseket, mint például a Visit Covasna Safe Place vagy a Visit Hargita Family Friendly, amelyekkel a biztonságos, illetve a családbarát szálláshelyeket, turisztikai célpontokat igyekeznek népszerűsíteni.
Úgy vélte, a turizmushoz egyértelműen hozzátartozik a gasztronómia is, és ilyen szempontból a nyári időszakra részben megoldást jelentett, hogy legalább a teraszok nyitva tarthattak. „A kellemes nyári időben nem jelent különösebb gondot a teraszon elfogyasztani a szállásadók vagy vendéglők kínálatát, viszont gazdasági szempontból a kiszolgáló felületek leszűkítése komoly érvágást jelent már most is a vendéglátó iparnak. Gondoljunk csak arra, hogy ugyanazon konyhai kapacitással, majdnem ugyanolyan havi költségek mellett a vendéglővel rendelkező turisztikai szereplők jelen pillanatban a forgalmuknak csak a teraszokra leszűkített részét tudják generálni. És akkor nem beszéltünk még arról, hogy mekkora bevételkiesést jelentenek az elmaradt esküvők, keresztelők, kicsengetések stb.” – vázolta a helyzetet a kamara elnöke. Szerinte
„Őszi, téli időben a terasz nem jelenthet áthidaló megoldást, mint ahogy azt tette a tavaszi–nyári periódusban. És a gasztronómiai komponens hiányában a vendéglátóipar a halaszthatatlan szállásigények kiszolgálására szűkül, ami egyenlő a csődhelyzettel” – hangsúlyozta Édler.
Édler András szerint a fennálló helyzet a kormányzati szereplők hozzá nem értésével magyarázható
Fotó: Kocsis B. János
Lapunk azon kérdésére, hogy mit jelent a romániai gazdaság egészének a vendéglátói iparág válsága, a szakember kiemelte: első ránézésre Romániában a turizmus csak elhanyagolható százalékban járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP), csakhogy a turizmust nem csak önmagában kell nézni.
„Mindazon iparágakra is figyelni kell, amelyeket a turizmus közvetett módon befolyásol. Gondolok itt például azokra termelőkre és szolgáltatókra, akik beszállítói a turizmusnak, például az élelmiszeripar, az építőipar, a nyomdaipar, a textilipar, az autóipar, a biztosítások, a szórakoztatóipar stb.
– nyomatékosította Édler András.
Azt is megkérdeztük a kamara elnökétől, hogy meglátása szerint mivel magyarázható az Európában egyedülállónak nevezhető kormányzati érzéketlenség a vendéglátóipar segélykiáltásával kapcsolatban. Semmivel – válaszolta határozottan Édler András. „Épp a napokban mondtam viccesen valakinek, hogy szerintem Ludovic Orban miniszterelnök azért nem akarja megnyitni a vendéglőket, mert fél, hogy kiújul az alkoholizmusa. Mert egyéb logikus magyarázat a Romániában tapasztalt helyzetre nem igazán van” – mondta a szakember, aki érthetetlennek tartotta, hogy az amúgy a tisztasággal és távolságtartással társítható vendéglátást miért lehetetlenítik el ennyire.
„Miért jelent nagyobb veszélyt egy, a vendéglőben elfogyasztott ebéd, mondjuk egy egyházi szertartásnál, ahol sok száz embert ugyanazzal a kanállal etetnek? Én azt gondolom, hogy a fennálló helyzet a kormányzati szereplők hozzá nem értésével magyarázható. És a hozzá nem értéshez társul a felelősségvállalás teljes hiánya” – szögezte le a kamara elnöke.
Úgy vélte, ezzel magyarázható az is, hogy Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkár a napokban az egyik televíziós műsorban egyedüli érvként a tiltásra az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik szórólapját mutatta be, amelyen az állt, hogy a vendéglők a vírus szempontjából a veszélyes helyek közé tartoznak.
Fotó: Veres Nándor
Közben viszont újfent pislákolni látszik a fény az alagút végén. Ludovic Orban miniszterelnök hétfőn bejelentette: arra kérte az illetékes szakértői csoportot, hogy vizsgálják meg a vendéglők újranyitásának lehetőségét. Azt mondta, a hét folyamán döntés születik az ügyben. A kormányfő szerint „megállították” a fertőzöttek számának növekedését. „Hegyvidéken például reggel hideg van, nehéz a teraszon reggelizni. Lassan-lassan lépéseket kell tenni az éttermek biztonságos feltételek melletti megnyitásának érdekében” – fogalmazott Ludovic Orban.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!