Szeptember elsejétől, ha félházzal is, de újranyithatnak a vendéglők
Fotó: Pixabay
Korlátozásokkal, de szeptember elsején újranyithatnak az éttermek belső terei – erről állapodtak meg a vendéglátóipar képviselői szerdán a kormány tagjaival folytatott egyeztetésen.
2020. augusztus 26., 17:282020. augusztus 26., 17:28
2020. augusztus 27., 07:022020. augusztus 27., 07:02
A konkrét feltételekről csütörtökön hoz majd döntést az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság. Dragoș Petrescu étteremlánc-tulajdonos az Orban-kabinet több tagjával való találkozót követően a sajtó képviselőinek elmondta, többek között arról született megállapodás, hogy
Ugyanakkor az első hónapban a vendégek egészsége érdekében nem indítják el a légkondicionáló berendezéseket sem. Ami a maszkviselést illeti, a vendéglátóipari vállalkozó arról számolt be, hogy akárcsak más belső terek esetében és az európai gyakorlat szerint,
Arról, hogy hány személy foglalhat helyet egy asztalnál, nem jutottak megállapodásra, négy vagy hat főről lehet szó – a vendéglátósok utóbbit kérték.
– mondta el az érintett vállalkozó.
Kevesebb, mint egy hét múlva, már nem csak a teraszokon várják vendégeiket az éttermek
Fotó: Jakab Mónika
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy – akárcsak az oktatás esetében – a járvány alakulása függvényében különböző szabályok vonatkozhatnak az ország különböző vidékeire. „Mi azt kértük most, hogy nyithassunk, nem várunk számokat. 400 000 alkalmazott állása van veszélyben, nem lehet várni” – válaszolta az üzletember, amikor arról kérdezték, hogy mi alapján dől el, hogy melyik vidékre milyen korlátozások érvényesek.
A kormányzati szereplők hozzá nem értésével és a felelősségvállalás teljes hiányával magyarázza Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az amúgy is nehéz helyzetben lévő vendéglátóipart sújtó beltéri tiltás folyamatos fenntartását.
Jelezte ugyanakkor, hogy
„Nem akarjuk veszélybe sodorni vendégeink életét” – szögezte le Dragoș Petrescu.
Elmondása szerint az elhangzottakban egyetértett velük Ludovic Orban kormányfő, Nelu Tătaru egészségügyi miniszter, valamint Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős államtitkár is. Érdekesség, hogy Arafat a találkozó előtt még úgy nyilatkozott, nem tudja ajánlani a vendéglők megnyitását, és amennyiben erre sor kerül, nem lehet teljes mértékben kizárni a koronavírus terjedésének kockázatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás