
Fotó: Biró István
A jegybank – mint korábban ezt már több ízben is jelezte – az új szabályrendszerrel megpróbálja visszaszorítani a hitelek számát, és megpróbálja kordában tartani a lakossági fogyasztást. Ugyanis az elmúlt évek során mindkettő hatalmas méreteket öltött, és többnyire fedezet nélkül.
Ha az utóbbi időben oly sokszor emlegetett, legtöbbször ironizált stressztesztnek nem is kell alávetniük hiteligénylő ügyfeleiket a bankok alkalmazottainak, igen szigorúan meg kell vizsgálniuk a kérelmező törlesztési kapacitását. Az új szabályok tükrében pedig jóval kevesebben jutnak majd bankkölcsönhöz, s az alacsony fizetéssel rendelkezők a jelenleg kaphatónál jóval kisebb összegeket vehetnek fel hitelként.
Hogy pontosan mit is eredményeznek ezek a szigorítások egyes pénzintézetek esetében, az még a bankokon és hitelintézeteken múlik. A jegybank 30, illetve 45 napot adott a bankoknak és nem banki jellegű hitelintézeteknek, hogy kidolgozzák saját szabályrendszerüket. Az azonban már a nemzeti bank szabályzatából kiderül, hogy a bankok a hitelek odaítélésekor az adóügyi hivatalhoz leadott, az előző évi hivatalos bevételeket igazoló jövedelembevallást veszik majd figyelembe. A hitelkérelmező eladósodottságának kiszámításakor pedig az előző évi hivatalos jövedelemnél csak 20 százalékkal nagyobb bevétellel számolhatnak. Mint ismeretes, a jelenleg hatályos rendelkezések értelmében elég a fizetési igazolás, illetve a munkakönyvmásolat a kölcsön megítéléséhez. Csakis abban az esetben haladhatja meg több mint 20 százalékkal az adóügynél bevallott jövedelmet a számításba vett bevétel, ha iratokkal lehet bizonyítani a pluszbevétel állandó voltát. A dokumentumoknak bizonyítaniuk kell tehát, hogy a hitelkérelmező jövedelme időközben megváltozott, előléptették a ranglétrán, ami nagyobb jövedelemmel jár, vagy pedig munkahelyet váltott, és nagyobb a bére.
Az új szabályzat ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy azok a pénzintézetek, amelyek nem rendelkeznek jóváhagyott, saját szabályrendszerrel, csak akkora összegű hiteleket folyósíthatnak, amelyek havi törlesztési részlete nem haladja meg a kérelmező havi bevételének 35 százalékát.
B. E.
Sok az adós, nőnek a tartozások
A bankok és hitelintézetek által létrehozott Biroul de Credit Rt. napokban közzétett adatsorai is alátámasztják, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) nemhiába aggodalmaskodik a lakossági eladósodottság miatt, és nemhiába próbálja megszigorítani a hitelezési feltételeket. A június végi összesítésük ugyanis rámutat, egyetlen év alatt 60 százalékkal nőtt a lakossági adósság, a nem törlesztett adósságok értéke elérte a 702 millió lejt. Az adósok száma 32 százalékkal bővült, elérve az 527 ezer személyt. A felhalmozott legtöbb adósság a lejben igényelt hiteleknél tapasztalható, ezek összértéke június végén 590 millió lejre rúgott. A legnagyobb növekedést azonban az euróban felvett hitelek esetében regisztráltak az idei év első felében: az adósság összértéke a 2007. júniusi adathoz képest megkétszereződött, lejben kifejezve elérve a 109,4 millió lejt. Ehhez képest a dollárban igényelt hitelek utáni adósság értéke 40 százalékkal csökkent az előző év hasonló periódusához képest – ezek „mindössze” 1,05 millió lejt tettek ki. A szakértők szerint a dollárban regisztrált adósságok visszaesése azonban nagyban összefügg az amerikai fizetőeszköz értékének visszaesésével. A Biroul de Credit adatbázisába azok kerülnek be, akik 30 nappal elmaradnak a havi részlet törlesztésével, adósságuk összege pedig eléri a 11 lejt.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.