Fotó: Biró István
A jegybank – mint korábban ezt már több ízben is jelezte – az új szabályrendszerrel megpróbálja visszaszorítani a hitelek számát, és megpróbálja kordában tartani a lakossági fogyasztást. Ugyanis az elmúlt évek során mindkettő hatalmas méreteket öltött, és többnyire fedezet nélkül.
Ha az utóbbi időben oly sokszor emlegetett, legtöbbször ironizált stressztesztnek nem is kell alávetniük hiteligénylő ügyfeleiket a bankok alkalmazottainak, igen szigorúan meg kell vizsgálniuk a kérelmező törlesztési kapacitását. Az új szabályok tükrében pedig jóval kevesebben jutnak majd bankkölcsönhöz, s az alacsony fizetéssel rendelkezők a jelenleg kaphatónál jóval kisebb összegeket vehetnek fel hitelként.
Hogy pontosan mit is eredményeznek ezek a szigorítások egyes pénzintézetek esetében, az még a bankokon és hitelintézeteken múlik. A jegybank 30, illetve 45 napot adott a bankoknak és nem banki jellegű hitelintézeteknek, hogy kidolgozzák saját szabályrendszerüket. Az azonban már a nemzeti bank szabályzatából kiderül, hogy a bankok a hitelek odaítélésekor az adóügyi hivatalhoz leadott, az előző évi hivatalos bevételeket igazoló jövedelembevallást veszik majd figyelembe. A hitelkérelmező eladósodottságának kiszámításakor pedig az előző évi hivatalos jövedelemnél csak 20 százalékkal nagyobb bevétellel számolhatnak. Mint ismeretes, a jelenleg hatályos rendelkezések értelmében elég a fizetési igazolás, illetve a munkakönyvmásolat a kölcsön megítéléséhez. Csakis abban az esetben haladhatja meg több mint 20 százalékkal az adóügynél bevallott jövedelmet a számításba vett bevétel, ha iratokkal lehet bizonyítani a pluszbevétel állandó voltát. A dokumentumoknak bizonyítaniuk kell tehát, hogy a hitelkérelmező jövedelme időközben megváltozott, előléptették a ranglétrán, ami nagyobb jövedelemmel jár, vagy pedig munkahelyet váltott, és nagyobb a bére.
Az új szabályzat ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy azok a pénzintézetek, amelyek nem rendelkeznek jóváhagyott, saját szabályrendszerrel, csak akkora összegű hiteleket folyósíthatnak, amelyek havi törlesztési részlete nem haladja meg a kérelmező havi bevételének 35 százalékát.
B. E.
Sok az adós, nőnek a tartozások
A bankok és hitelintézetek által létrehozott Biroul de Credit Rt. napokban közzétett adatsorai is alátámasztják, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) nemhiába aggodalmaskodik a lakossági eladósodottság miatt, és nemhiába próbálja megszigorítani a hitelezési feltételeket. A június végi összesítésük ugyanis rámutat, egyetlen év alatt 60 százalékkal nőtt a lakossági adósság, a nem törlesztett adósságok értéke elérte a 702 millió lejt. Az adósok száma 32 százalékkal bővült, elérve az 527 ezer személyt. A felhalmozott legtöbb adósság a lejben igényelt hiteleknél tapasztalható, ezek összértéke június végén 590 millió lejre rúgott. A legnagyobb növekedést azonban az euróban felvett hitelek esetében regisztráltak az idei év első felében: az adósság összértéke a 2007. júniusi adathoz képest megkétszereződött, lejben kifejezve elérve a 109,4 millió lejt. Ehhez képest a dollárban igényelt hitelek utáni adósság értéke 40 százalékkal csökkent az előző év hasonló periódusához képest – ezek „mindössze” 1,05 millió lejt tettek ki. A szakértők szerint a dollárban regisztrált adósságok visszaesése azonban nagyban összefügg az amerikai fizetőeszköz értékének visszaesésével. A Biroul de Credit adatbázisába azok kerülnek be, akik 30 nappal elmaradnak a havi részlet törlesztésével, adósságuk összege pedig eléri a 11 lejt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Látogatottsági adatok