Szemfényvesztés vagy valós segítség? – leghamarabb decembertől jöhet a sokak által már novemberre várt minimálbér-emelés

A keddi megbeszélésen Viorica Dăncilă kormányfő, valamint Lia Olguța Vasilescu munkaügyi és Eugen Teodorovici pénzügyminiszter ismertette a társadalmi partnerekkel a kormányhatározat-tervezetet, ami havi 2080 lejre emeli a bruttó minimálbér összegét, ami nettó értékben a jelenlegihez képest 100 lejes emelkedést jelent.

– mutat rá a munkaügyi tárca közleménye.

Eszerint a szakszervezetekkel és munkáltatói szövetségekkel folytatott keddi egyeztetésen arra az egyhangú következtetésre jutottak, hogy a minimálbér emelésére szükség van, nézeteltérés csak annak kapcsán alakult ki, hogy mikortól alkalmazzák, miután a szakszervezetek azt kérték, hogy még idén november elsejétől, a munkáltatók azonban csak 2019. január elsejétől szeretnék.
„A kormány a lehető legrövidebb időn belül döntést hoz, amit nyilvánosságra hoznak, hogy a hitelutalványozók és a romániai vállalkozások elő tudják készíteni az intézkedés gyakorlatba ültetését” – szögezi le a közlemény.

Elvándorol az országból a munkaerő

A minimálbér-növelés szükségessége megkérdőjelezhetetlen, hiszen lassan kiürül az ország, a fiatalok százezerével vándorolnak el külföldre, mert itthon nem tudnak megélni – szögezte le szerdán a Krónika megkeresésére Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség Kovászna megyei elnöke. Hozzátette, elfogadja, hogy vannak olyan vállalkozások, amelyek a megemelt minimálbért nem tudják előteremteni, de meglátása szerint erről szól a kapitalizmus. „A vállalkozók, ha nyereséget termelnek, jól élnek, de el kell fogadniuk, hogy az éremnek van egy másik oldala is, a munkavállalókat meg kell fizetni, és vannak olyan helyzetek, amikor esetleg nem működnek jól a dolgok” – szögezte le a szakszervezeti vezető. Meglátása szerint amúgy

„Az adókedvezmények mellett a kormány csak azt tudja tenni, hogy lassan emelgeti a minimálbért, a szakszervezetek évek óta küzdenek ezért” – emlékeztetett Bong Vilmos.

„Ami bekerül az országos kollektív munkaszerződésbe, nem egy-két napra szól, tisztázza a munkaviszony sajátos vetületeit, ugyanakkor mind a két félnek többletjogokat és többletkötelezettségeket ír elő” – összegzett az Alfa Kartell Kovászna megyei vezetője.

Ne legyenek illúzióink?

„A minimálbér-növelés valójában szemfényvesztés, senkinek ne legyenek illúziói, hogy a kormány a fizetések növelését tartja szem előtt, valójában az áll a háttérben, hogy a saját bevételeit akarja növelni” – fogalmazta meg kérdésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Ipakamara elnöke. Mint hangsúlyozta,

„A béreket a piacnak kellene szabályoznia, a minimálbér-növelés nem állítja le a munkaerő-elvándorlást, hiszen a vállalkozó, ha szüksége van szakemberre, annyi fizetést ad, amennyit a piac diktál, és amennyit megengedhet magának” – vallja a gazdasági szakértő.

Meglátása szerint különben az a probléma gyökere, hogy a romániai vállalkozók nem tudnak akkora bért adni, mint a külföldiek, mert nem elég versenyképesek a piacon.

– szögezte le Édler. Mint érvelt, amíg nincsenek megfelelő utak, a romániai cégek eleve versenyhátrányból indulnak, hiszen időben és pénzben is többe kerül, amíg eljuttatják termékeiket külföldre. A rossz utakon hosszabb ideig tart és drágább a szállítás, ez azonnal tükröződik az árban, és rontja az itteni vállalkozók helyzetét.

A kamara elnöke egyúttal arra is ráirányította a figyelmet, hogy a vállalkozók az európai uniós pénzek lehívásától is ódzkodnak, mert Romániában hatalmas a bürokrácia, „papírhegyeket kell gyártani”, miközben például Lengyelországban vagy Magyarországon ezt sokkal egyszerűbben megtehetik. „Az állami közberuházások felpörgetése a gazdaság egyik fontos előremozdítója lehetne, a világon mindenhol fontos szerepe van a magánberuházások mellett, ám nálunk a közberuházásokra fordítható összegeket a kormány nyugdíjakra és a közalkalmazottak fizetésére költi” – osztotta meg véleményét Édler András, aki úgy véli, sokkal célravezetőbb lenne, ha a kormány ezekre fektetne hangsúlyt a minimálbér-növelés helyett.

Összetett kérdés

Egyértelmű, hogy alacsonyak a bérek, hogy magas a munkaerő-elvándorlás, ám nagyon összetett kérdés, hogy ezen a helyzeten miként lehet javítani – fogalmazott hasonlóképpen  megkeresésünkre Gyerkó László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) elnöke. Mint elmondta, a bérek mellett sok más tényező is hozzájárulhat ahhoz, hogy itthon tartsák a fiatal szakembereket, például a vonzó munkakörülmények és a szakmai fejlődés lehetősége.