Hirdetés

Székely mérnök Kínában

Kínai öntödét vezet október végétől Rus Sándor, a székelyudvarhelyi közüzemek volt igazgatója, a Hargita megyei Szentegyháza korábbi polgármestere (2000–2004). Az öntőipari mérnököt az interneten keresztül, önéletrajza nyomán keresték meg az amerikai-kínai vállalat képviselői. Rus Sándor az álláskeresésről, a munkájáról, valamint a kínai szokásokról mesélt a Krónikának.

2009. január 06., 09:232009. január 06., 09:23

– Hogyan került Kínába? Fejvadászok járják a Székelyföldet?
– Erről nem tudok. Az én történetem sokkal egyszerűbb. Egy éve, amikor lemondtam a közüzemek igazgatóságáról, feltettem a világhálóra az életrajzomat. Több országba, több helyre: az Egyesült Államokba, Kanadába, Ausztráliába. Aztán többet nem foglalkoztam mindezzel, mert közeledtek a helyhatósági választások, és úgy döntöttem, hogy ismét megpályázom a szentegyházi polgármesteri tisztséget. A választások előtt nem sokkal hívtak telefonon, és felajánlották, dolgozzak egy amerikai cégnek Kínában, mint öntőmérnök. A végzettségem rendben volt, de ragaszkodtak a személyes találkozáshoz is, mert, mint mondták, Kínában a személyiség fontosabb a szakmai tudásnál is. A találkozó után egy héttel munkába kellett volna állnom, amit viszont nem vállaltam a választások miatt.

A második forduló után – nem lettem polgármester – ismét hívtak, és július 10-én már repültem is Sanghajba. Három hónap próbaidőben egyeztünk meg, de öt hét után döntöttek, döntöttünk: kellünk egymásnak, ők alkalmaznak, én meg vállalom. Október végén tértem vissza Kínába, egy hónap utánajárás, orvosi vizsgák, iratbeszerzés után ma már munkavállalási engedéllyel rendelkező, hivatalos kínai rezidens vagyok, és egy amerikai–kínai vegyes vállalat öntödéjét vezetem Jancsengben.

– Mi az, amit a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságában még nem tudnak? Miben tud egy kelet-európai többet nyújtani?
– Két hét ismerkedés után nekiláttam a cég két öntödéjében ellenőrizni folyamatok szakszerűségét és a kínai munkások viszonyát a fejlett technológiához. Az amerikaiak vitték a modern öntödéjüket, adott volt a munkaerő, csak épp öntőszakember volt kevés, egyetlen mérnök dolgozott az üzemben, és ő is Tajvanról jött. Elég sok technológiai hiányosságot, a kínai munkások részéről pedig sok lazaságot tapasztaltam. Havonta másfélmillió dollár értékben öntünk különféle nagyméretű csapot, főleg olajipari cégeknek. Shell, British Petroleum, Saipem vagy Aramco – egyeseknek már öntünk, másokkal most tárgyalunk, és kemény auditfeltételeket kell teljesítenünk ahhoz, hogy egy-egy ilyen nagy megrendelő elfogadjon. A cégnek már megvolt az ISO 9001-es minőségirányítási rendszere, és decemberben, másfél hónappal hamarabb a tervezettnél – ehhez már én is nagymértékben hozzájárultam – megkaptuk az ISO 14001 környezetvédelmi minősítést is. Kínában ez az első eset, egyetlen ilyen minősítéssel rendelkező cég vagyunk. Összeállítottam egy 222 napos, június 30-ig teljesítendő programot is, amit az amerikaiak elfogadtak.

– Mivel tölti szabadidejét egy Kínában dolgozó erdélyi?
– Kínában a legtöbb munkahelyen az emberek hét napból hetet dolgoznak, a szabad napot rossz néven veszik, elmaradt fizetésnek számítják, mert napi bérért dolgoznak. Az öntödében sincs másképp, folyamatos a munka, ezzel együtt persze van szabadidőm is. Nehéz volt megszokni az ízeket, az ételeket. Ami nálunk édes, az ott sós vagy keserű, ami nálunk sós, az ott édes. Rengeteg a szokatlan íz, aroma, amelyekből csak keveset sikerült megkedvelnem. Amióta ott vagyok, nem láttam kenyeret (csak valami szivacsos, ízetlen fajta van), de olajat vagy cukrot sem. A teát már én is cukor nélkül iszom, pálcikákkal eszem – kés, villa elfelejtve. Ha magának vásárol az ember, akkor nagyobb eséllyel lehet az európai ízléshez közelíteni az ételeket. Az üzletek jól ellátottak és kétszer, esetenként akár háromszor alacsonyabbak az árak, mint itthon. Amúgy a vendéglő sem drága, és a borravalót sem ismerik: üzletben, vendéglőben, taxiban a legutolsó apróig mindig mindent visszaadnak. A legtöbb vendéglőben az asztal kerek, közepén egy forgórésszel, amire ráteszik a megrendelt ételt és mindenki szíve szerint forgatja és szolgálja ki magát, legyen az leves vagy bármilyen étel, persze mértékkel, hogy mindenkinek jusson. Sok a hal, a rák, az ottani sajátos zöldségekből készült étel, ami finom, de szinte mindig tálalnak csirke, sertés vagy marhahúst is, csak ritkán lehet tudni, éppen mit eszel, annyira apróra, csontosan szeletelik.
 
– Hogyan folynak Kínában az üzleti tárgyalások?
– A kínaiak társaságkedvelő emberek, amúgy az üzletkötés mindenhol a világon leggyakrabban fehér asztal mellett történik. Csak ott egy kicsit másképp. Az általános ital a bajdzsó, egyfajta gyenge rizsborpárlat, édes és a szaga-íze a terpentin és a festékhígító között van. Kínai szokás szerint senki sem iszik egyedül, amikor akar, de mindig köteles inni, valahányszor erre a társaságból valaki felszólítja, felköszönti. Ha többen letámadnak, és mindenkivel csak egy pohárral kell meginni, akkor biztos, hogy nem ússza meg részegség nélkül az ember. Ezt gyakran taktikai elemként is használják tárgyalásokon, úgyhogy ajánlott baráti védelmet is vinni ilyen helyre, aki ellen-pohárköszöntőkkel segít kivédeni a „támadást”. A cigarettázás is külön rituálé, nemcsak inni, cigarettázni is tudni kell Kínában, mert része a társasági etikettnek. Étkezés közben például, ha valaki rá akar gyújtani, akkor mindenkinek odadob egy szál cigarettát, abbamarad az evés, legalább félig mindenki elszívja, aztán folytatható az evés. Ez akár többször is megtörténhet egy étkezésnél. Nemcsak hivatalos, üzleti ügyekben hívtak meg hivatalos étkezésre, hanem néhány esküvőre, vidékre is invitáltak, így biztosan állíthatom, nem az európait akarják a kínai partnerek kiütni ezekkel a szokásokkal, hanem általánosak.

– És milyen a vidéki, a hétköznapi Kína?
– Túlzás lenne, ha azt mondanám, ismerem. Azt láttam, hogy vidéken alacsony az iskolázottság és az életszínvonal is jóval alacsonyabb a városinál, tehát nem alakul át az ország egyhamar amerikai-európai típusú fogyasztói társadalommá. Ugyanakkor a repülőtérről Sanghajba a lebegő mágnesvasúton utaztam, több mint háromszáz kilométeres óránkénti sebességgel. Másnap többsávos autópályán vittek Jancsengbe, ez kisváros a húszmilliós Sanghajhoz képest, hiszen „mindössze” nyolcmillió lakosa van. Annyira más itt a lépték, hogy a távolsági autóbuszokon például televízióval felszerelt hálófülkék vannak. A kisebb helyiségek között persze szerényebbek a körülmények, de ezek sem annyira zsúfoltak, mint az egyszeri Szentegyháza–Lövéte közötti járat, ahol annyian voltak, hogy állítólag még a sofőrnek is állva kellett vezetnie. A hétköznapok? A kétszer kétsávos városi utakon Kínában általában még van egy külső, csak a robogóknak fenntartott széles sáv, mert ez a legáltalánosabb közlekedési eszköz. Csodálatos, ahogy százával jönnek a robogók, és közben néma csend van, mert akkumulátorral működnek, éjjel töltik, nappal használják. Néhány szót már megtanultam kínaiul, tanulom az országot is. Egy év múlva talán többet tudok mondani majd róla.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 19., szerda

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt

Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Enyhén csökkent, de októberben is Romániában volt a legmagasabb az infláció

Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.

Enyhén csökkent, de októberben is Romániában volt a legmagasabb az infláció
2025. november 19., szerda

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek

Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek
Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek
2025. november 19., szerda

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek

2025. november 19., szerda

Bolojan: jövőre nem vesznek el több pénzt az oktatástól

Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan: jövőre nem vesznek el több pénzt az oktatástól
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Különleges nyugdíjak: a nettó fizetés 70 százalékát kapják a bírák és az ügyészek, de nő az átmeneti időszak

A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.

Különleges nyugdíjak: a nettó fizetés 70 százalékát kapják a bírák és az ügyészek, de nő az átmeneti időszak
2025. november 19., szerda

Miniszter: a tovább dolgozó orvosok és pedagógusok sem kaphatnak többet a nyugdíjuk 15 százalékánál

A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.

Miniszter: a tovább dolgozó orvosok és pedagógusok sem kaphatnak többet a nyugdíjuk 15 százalékánál
2025. november 18., kedd

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja

A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja
Hirdetés
2025. november 18., kedd

Beteges hozzáállás: Románia ad a legkevesebbet lakói egészségére

Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.

Beteges hozzáállás: Románia ad a legkevesebbet lakói egészségére
2025. november 18., kedd

A szükséges reformok híján ne várjunk sok jót jövőre se az adószakértő szerint

A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.

A szükséges reformok híján ne várjunk sok jót jövőre se az adószakértő szerint
2025. november 18., kedd

Vasútfejlesztések: utazás a megvalósítások vonatán

Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.

Vasútfejlesztések: utazás a megvalósítások vonatán
Hirdetés
Hirdetés