
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
ami pedig a kormányhatározat értelmében csupán az igen alacsony jövedelműeket illeti meg.
„A téli hónapokban közel 180 ezer Hargita megyei lakosnak utaltunk ki fűtéspótlékot. Ez a szám pedig a 326 222 lélekszámú megyében a lakosság 55 százalékát teszi ki. Tehát ennyien élnek olyan háztartásokban, ahol az egy főre eső havi jövedelem 500 és 615 lej között mozog” – részletezte Lukács Erzsébet. Mint tájékoztatott, összesen 17,6 millió lejt utaltak ki fűtéspótlékra, amelyből 2,6 millió villamosenergiával, 4,5 millió földgázzal, míg 10,4 millió lej fával, szénnel vagy kőolajalapú üzemanyaggal fűtő családok számára ment.
Mindeddig különben csak a februári fűtéspótlékot folyósították, a márciusi kifizetésekre költségvetés-kiegészítést kellett igényelniük a munkaügyi minisztériumtól. Ugyanis a sokak által „kis Szibériaként” emlegetett megyében novemberben már kénytelenek begyújtani a lakosok, és márciusban még mindig fűteniük kell, hisz az öt hónapig tartó fagy csak az év harmadik hónapjának végén kezd enyhülni.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint a Hargita megyeiek februári nettó átlagbére alig 780 lej volt, míg az országos nettó átlagbér elérte az 1134 lejt, a bukarestiek pedig nettó értékben 1555 lejt kerestek. A 2007-es évet nettó átlagbér tekintetében a székely megye az utolsó helyen zárta. Míg 2006-ban a 38. helyen állt, a tavalyi csupán 13 százalékos béremelkedési rátával négy helyet csúszott
vissza, sereghajtóvá válva. A 2007-es országos átlagbér 313 euró, a bukaresti pedig 430 euró volt, a hargitaiak nettó átlagkeresete 210 euróra rúgott. Ez pedig kevesebb, mint a bukaresti fizetések fele, s az országos átlagnak is alig 67 százalékára rúg.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.