2012. március 09., 08:342012. március 09., 08:34
2010 végén a nők 24,5 százaléka, azaz 62 millió nő élt a szegénység határán, eközben a férfiak körében 54 millióan (22,3 százalék) nélkülöztek. Jóval drámaibb viszont a statisztika, ha a Romániára vonatkozó adatokat vizsgáljuk, hiszen a nők 42,1 százaléka, a férfiaknak pedig a 40,8 százaléka élt a szegénység határán. A nők esetében a bolgároknál rosszabb az arány, hiszen ott 43,3 százalékuk nélkülözik, a férfiaknál viszont Romániában a legrosszabb a helyzet.
Egyenlő bérezést sürgetnek
Eközben csütörtökön a nemzetközi nőnap alkalmából szervezett brüsszeli interparlamentáris találkozón Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke úgy vélekedett, az egyenlő bérezésről folytatott vitát központi kérdésként kell kezelni a szociális igazságosságért folytatott európai harcban, elsősorban azért, mert a gazdasági válság különösen a nőket és a fiatalokat sújtja – jelentette ki csütörtökön.
Az Egyenlő munkáért egyenlő fizetés című rendezvényen Schulz annak a véleményének adott hangot, hogy a nemek közti keresetkülönbség megaláztatást jelent a nőkre nézve, amely gazdasági válság esetén tovább súlyosbodik. Az EP elnöke különösen aggasztónak nevezte, hogy a fiatal európai munkanélküliek a krízis közepette problémáik eredőjeként tekintenek a szociális egyenjogúságot alapelvként kezelő EU-ra.
Viviane Reding igazságügyi biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy nőkkel szembeni munkaerő-piaci diszkriminációt tiltó 2006-os uniós irányelv részben hatásosnak bizonyult, de a nemek közti bérolló továbbra is hatalmas. Reding szerint Európa csak úgy érheti el az EU 2020 stratégiában célul kitűzött 75 százalékos foglalkoztatottságot, ha növeli a nők munkaerő-piaci jelenlétét. A biztos kiemelte, hogy a felsőoktatásban végzettek 60 százaléka hölgy, vagyis a tehetség rendelkezésre áll, csak nehezebben „váltható aprópénzre” a vállalatok felsővezetői posztjainak megszerzésekor.
Mint hangsúlyozta, európai üzleti főiskolák listát készítenek arról a 3500 nőről, aki végzettsége és szakmai tapasztalata alapján azonnal csúcspozíciót tölthetne be a nagyvállalatoknál, azt a megállapítást cáfolandó, hogy a „női kvóta” feltöltésére nem lenne elég potenciális jelentkező. Az igazságügyi biztos kérdésre válaszolva közölte, hogy a női kvóta vállalati bevezetésére vonatkozó esetleges jogalkotást mindenképpen szakmai konzultációnak és hatástanulmányoknak kell megelőzniük.
„A kelet-közép-európai térségben az uniós csatlakozás nem hozott javulást a nemek közötti munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenség megszüntetését illetően” – hangsúlyozta felszólalásában Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő, aki a nemzeti parlamentek képviseletében szólalt fel a vitában. A magyar politikus elmondta; büszke arra, hogy Magyarországon az európai átlaghoz képest 10 százalékkal alacsonyabb a nemek közötti bérolló, majd Martin Schulzhoz intézve szavait kijelentette: nem biztos, hogy minden esetben Magyarországot kell a vádlottak padjára ültetni. Gaudi-Nagy utalt arra, hogy Németországban jelenleg 20 százalék feletti a nemek közötti keresetkülönbség.
A képviselő egyben aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a magyar parlamentben mindössze 9 százalék a női képviselők aránya. Mint mondta; az új magyar alkotmány deklarálja ugyan a nők egyenjogúságát, de az előírások csak akkor érvényesülhetnek, ha a nők megfelelő arányban vehetnek részt a döntéshozatalban. A jobbikos képviselő szerint a nőket sújtó munkaerő-piaci aránytalanságok felszámolásához radikális változtatásokra lesz szükség. Gurmai Zita, az EP szocialista képviselője a probléma megoldására egy új irányelv létrehozását sürgeti, amely az 1957-es római szerződésben és a 2006-os átfogó esélyegyenlőségi irányelvben megfogalmazottakhoz képest kizárólagos hangsúlyt fektet a bérolló összezárására.Az EP-képviselő szerint számos kutatás igazolta már 2007-ben, hogy az új irányelv évente 1-1,5 százalékkal javíthatná a nemek közötti fizetéskülönbség csökkentését.
A nemzetközi szakértők és nemzeti parlamentek képviselőinek bevonásával megrendezett esemény résztvevői egyébként egyetértettek abban, hogy a nemek közötti bérolló összetett gazdasági-társadalmi jelenségekre vezethető vissza. A felszólalók a többi közt arra mutattak rá, hogy a nők családi kötelezettségeik miatt gyakrabban vállalnak alacsonyabb keresettel járó részmunkaidős állást, és az általuk kedvelt foglalkozások eleve kevesebb bérrel járnak.
| Kína gazdasági növekedésével és az elmúlt évtizedek életszínvonal-emelkedésével párhuzamosan a kínai nők társadalmon belüli helyzete is sokat változott. A gyengébb nem képviselői ma minden korábbinál előrébb járnak az egyenlőség kivívásában, a változás ugyanakkor lassú, számos téren továbbra is alacsonyabb státus jár nekik. A gazdaság bővülése két jelentős téren járult hozzá a kínai nők társadalmi helyzetének változásához. A termelőipar bővülésével a férfiak után a nőknek is lehetőségük adódott a mezőgazdaság, a vidék hátrahagyására, s egy jövedelmezőbb állás reményében a városokba való költözésre. A gyárakban munkát vállaló, azonos beosztásban dolgozók azonos munkáért azonos bért kaptak, mintául szolgálva a máig létező rendszernek. A gazdaság átalakulásával az egy gyermeket engedélyező szigorú családtervezési politikát követni kényszerülő, fiú utódokat preferáló családok száma is mind inkább csökken. A legfelső vezetés köreiben azonban ma is alig-alig találni nőket. Egyre több sikertörténettel találkozni ugyanakkor az üzleti életben. Sokatmondó tény, hogy a világ leggazdagabb, saját erejéből vagyont szerző nőinek fele kínai, s a globális listát 420 milliárd jüanes vagyonával is kínai nemzetiségű Va Ja-csün vezeti. Bár a nők helyzetének változása szükségszerű és tagadhatatlan folyamat, a tradicionális férfi-női szerepekhez ma is sokan ragaszkodnak. A központi vezetés 2010-es, a nők társadalmi helyzetét vizsgáló felmérésén a férfiak 62, a nők 55 százaléka vélte úgy, a közélet a férfiak dolga, a nőnek otthon van teendője, 7,7 és 4,4 százalékkal többen mint 10 évvel ezelőtt. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
Látogatottsági adatok