2012. március 09., 08:342012. március 09., 08:34
2010 végén a nők 24,5 százaléka, azaz 62 millió nő élt a szegénység határán, eközben a férfiak körében 54 millióan (22,3 százalék) nélkülöztek. Jóval drámaibb viszont a statisztika, ha a Romániára vonatkozó adatokat vizsgáljuk, hiszen a nők 42,1 százaléka, a férfiaknak pedig a 40,8 százaléka élt a szegénység határán. A nők esetében a bolgároknál rosszabb az arány, hiszen ott 43,3 százalékuk nélkülözik, a férfiaknál viszont Romániában a legrosszabb a helyzet.
Egyenlő bérezést sürgetnek
Eközben csütörtökön a nemzetközi nőnap alkalmából szervezett brüsszeli interparlamentáris találkozón Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke úgy vélekedett, az egyenlő bérezésről folytatott vitát központi kérdésként kell kezelni a szociális igazságosságért folytatott európai harcban, elsősorban azért, mert a gazdasági válság különösen a nőket és a fiatalokat sújtja – jelentette ki csütörtökön.
Az Egyenlő munkáért egyenlő fizetés című rendezvényen Schulz annak a véleményének adott hangot, hogy a nemek közti keresetkülönbség megaláztatást jelent a nőkre nézve, amely gazdasági válság esetén tovább súlyosbodik. Az EP elnöke különösen aggasztónak nevezte, hogy a fiatal európai munkanélküliek a krízis közepette problémáik eredőjeként tekintenek a szociális egyenjogúságot alapelvként kezelő EU-ra.
Viviane Reding igazságügyi biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy nőkkel szembeni munkaerő-piaci diszkriminációt tiltó 2006-os uniós irányelv részben hatásosnak bizonyult, de a nemek közti bérolló továbbra is hatalmas. Reding szerint Európa csak úgy érheti el az EU 2020 stratégiában célul kitűzött 75 százalékos foglalkoztatottságot, ha növeli a nők munkaerő-piaci jelenlétét. A biztos kiemelte, hogy a felsőoktatásban végzettek 60 százaléka hölgy, vagyis a tehetség rendelkezésre áll, csak nehezebben „váltható aprópénzre” a vállalatok felsővezetői posztjainak megszerzésekor.
Mint hangsúlyozta, európai üzleti főiskolák listát készítenek arról a 3500 nőről, aki végzettsége és szakmai tapasztalata alapján azonnal csúcspozíciót tölthetne be a nagyvállalatoknál, azt a megállapítást cáfolandó, hogy a „női kvóta” feltöltésére nem lenne elég potenciális jelentkező. Az igazságügyi biztos kérdésre válaszolva közölte, hogy a női kvóta vállalati bevezetésére vonatkozó esetleges jogalkotást mindenképpen szakmai konzultációnak és hatástanulmányoknak kell megelőzniük.
„A kelet-közép-európai térségben az uniós csatlakozás nem hozott javulást a nemek közötti munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenség megszüntetését illetően” – hangsúlyozta felszólalásában Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő, aki a nemzeti parlamentek képviseletében szólalt fel a vitában. A magyar politikus elmondta; büszke arra, hogy Magyarországon az európai átlaghoz képest 10 százalékkal alacsonyabb a nemek közötti bérolló, majd Martin Schulzhoz intézve szavait kijelentette: nem biztos, hogy minden esetben Magyarországot kell a vádlottak padjára ültetni. Gaudi-Nagy utalt arra, hogy Németországban jelenleg 20 százalék feletti a nemek közötti keresetkülönbség.
A képviselő egyben aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a magyar parlamentben mindössze 9 százalék a női képviselők aránya. Mint mondta; az új magyar alkotmány deklarálja ugyan a nők egyenjogúságát, de az előírások csak akkor érvényesülhetnek, ha a nők megfelelő arányban vehetnek részt a döntéshozatalban. A jobbikos képviselő szerint a nőket sújtó munkaerő-piaci aránytalanságok felszámolásához radikális változtatásokra lesz szükség. Gurmai Zita, az EP szocialista képviselője a probléma megoldására egy új irányelv létrehozását sürgeti, amely az 1957-es római szerződésben és a 2006-os átfogó esélyegyenlőségi irányelvben megfogalmazottakhoz képest kizárólagos hangsúlyt fektet a bérolló összezárására.Az EP-képviselő szerint számos kutatás igazolta már 2007-ben, hogy az új irányelv évente 1-1,5 százalékkal javíthatná a nemek közötti fizetéskülönbség csökkentését.
A nemzetközi szakértők és nemzeti parlamentek képviselőinek bevonásával megrendezett esemény résztvevői egyébként egyetértettek abban, hogy a nemek közötti bérolló összetett gazdasági-társadalmi jelenségekre vezethető vissza. A felszólalók a többi közt arra mutattak rá, hogy a nők családi kötelezettségeik miatt gyakrabban vállalnak alacsonyabb keresettel járó részmunkaidős állást, és az általuk kedvelt foglalkozások eleve kevesebb bérrel járnak.
| Kína gazdasági növekedésével és az elmúlt évtizedek életszínvonal-emelkedésével párhuzamosan a kínai nők társadalmon belüli helyzete is sokat változott. A gyengébb nem képviselői ma minden korábbinál előrébb járnak az egyenlőség kivívásában, a változás ugyanakkor lassú, számos téren továbbra is alacsonyabb státus jár nekik. A gazdaság bővülése két jelentős téren járult hozzá a kínai nők társadalmi helyzetének változásához. A termelőipar bővülésével a férfiak után a nőknek is lehetőségük adódott a mezőgazdaság, a vidék hátrahagyására, s egy jövedelmezőbb állás reményében a városokba való költözésre. A gyárakban munkát vállaló, azonos beosztásban dolgozók azonos munkáért azonos bért kaptak, mintául szolgálva a máig létező rendszernek. A gazdaság átalakulásával az egy gyermeket engedélyező szigorú családtervezési politikát követni kényszerülő, fiú utódokat preferáló családok száma is mind inkább csökken. A legfelső vezetés köreiben azonban ma is alig-alig találni nőket. Egyre több sikertörténettel találkozni ugyanakkor az üzleti életben. Sokatmondó tény, hogy a világ leggazdagabb, saját erejéből vagyont szerző nőinek fele kínai, s a globális listát 420 milliárd jüanes vagyonával is kínai nemzetiségű Va Ja-csün vezeti. Bár a nők helyzetének változása szükségszerű és tagadhatatlan folyamat, a tradicionális férfi-női szerepekhez ma is sokan ragaszkodnak. A központi vezetés 2010-es, a nők társadalmi helyzetét vizsgáló felmérésén a férfiak 62, a nők 55 százaléka vélte úgy, a közélet a férfiak dolga, a nőnek otthon van teendője, 7,7 és 4,4 százalékkal többen mint 10 évvel ezelőtt. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Látogatottsági adatok