
Akku nélkül marad? A napelemes Zöld ház program súlyos önrészt követelhet (képünk illusztráció)
Fotó: Borbély Fanni
Az idei napelemes Zöld ház program kizárólag akkumulátorok beszerzését fogja finanszírozni – erősítette meg Diana Buzoianu. A környezetvédelmi miniszter végre egy-két részletet is elárult a várva várt lakosságtámogató kiírásról – ezeknek azonban nem örülhetnek a szerényebb költségvetéssel rendelkező prosumerek.
2026. augusztus 11., 18:142026. augusztus 11., 18:14
Diana Buzoianu szerint a Zöld ház program idei kiírása révén legalább 200 megawattóra (MWh) tárolókapacitás telepíthető. A környezetvédelmi miniszter a Euronews hétfő esti tévéműsorában elmondta: az energiarendszer jelenlegi problémája azzal függ össze, hogy az elmúlt években jelentős összegeket különítettek el napelemes energiatermelésre, miközben a tárolóakkumulátorokba történő beruházások szinte teljesen hiányoztak.
– jelentette ki a környezetvédelmi miniszter. Megerősítette azt a korábban is hangoztatott elképzelést, miszerint a Zöld ház program új formája kizárólag az akkumulátoros komponenst tartalmazza majd (már meglévő napelemes rendszerrel rendelkező áramtermelő-fogyasztók, azaz prosumerek számára).
Buzoianu becslése szerint az energiatárolást ösztönző projekt lezárultával a program keretében telepített kapacitás legalább 200 MWh energia tárolását teszi majd lehetővé. A napelemes akkumulátorokban felhalmozott energiát a csúcsfogyasztási időszakokban használnák fel, különösen este, amikor a napelemes termelés csökken, és Románia kénytelen energiát importálni.
„Azt az energiát a csúcsórákban lehet majd felhasználni, amikor mi rendes körülmények között importáltunk – este, amikor a valóságban ezen akkumulátorok révén lényegesen függetlenebbé válunk, és már nem fogunk óránként legalább 200 MWh-t importálni” – jelentette ki Buzoianu.
A környezetvédelmi miniszter bejelentette a Környezetvédelmi Alapon (AFM) keresztüli forráskiosztás módjának megváltoztatását is. Bírálta az „érkezési sorrend” elvén alapuló rendszert, amelyben a kedvezményezetteknek rendkívül rövid idő alatt kell belépniük a platformra a támogatás megszerzéséhez.
„Első alkalommal fogjuk gyökeresen megváltoztatni a Környezetvédelmi Alap politikáját. Most az a fegyverkezési verseny folyik, hogy ki kattint először, ki kattintott először azért, hogy hozzájuthasson a forrásokhoz” – nyilatkozta Buzoianu.
Elmondása szerint a hatóságok több versenyképességi kritériumot kívánnak bevezetni, hogy a támogatást azon kedvezményezetteknek ítéljék meg, akik a legversenyképesebb ajánlatokat nyújtják be. Az akkumulátorok esetében a figyelembe vett szempontok egyike a társfinanszírozás (önrész).
– magyarázta a miniszter.
A változtatás hallatán Kodok Márton civil aktivista, az immár több mint 7800 tagot számláló Napelem Erdélyi Klub szakirányú erdélyi magyar Facebook-oldal adminisztrátora közölte: „kőkeményen zsebbe nyúlós lesz a 2026-os Zöld ház program”.
– állapította meg a civil szakember. Elmondása szerint ez a becslés onnan jön, hogy a licitálás „nem 1000 lejes apró lépcsőkben fog történni”. Szerinte a finanszírozhatóság és az önrész ugrása a beépített plusz akkumulátor modulokhoz igazodik majd.
„Egy teljes plusz modul (azaz a második modul, amit be tudsz szerelni) nagyjából 10 000–15 000 lejes ugrást jelent. Mivel a pályázók extra modulok bevállalásával fognak egymásra licitálni, innen vettük alapul ezt a 15 000 lejes minimum önrészt” – írta Kodok Márton a blogján is közzétett bejegyzésében. Ha az invertert is cserélni kell, az még legalább 5000 lej lehet pluszban.
– vonta le a következtetést. Kodok Márton hozzátette: további részletek, a végleges szabályzat valószínűleg szeptemberben várható.
Mint ismeretes, a szárazság okozta energiaválság ismét ráirányította a figyelmet az energiatárolás fontosságára. Ennek ismeretében a napelemipari szereplők szövetsége a napokban ágazati adócsökkentést követelt, nem sokkal azután, hogy a prosumerek érdekképviselete is hasonló lépésekre, egyenesen nulla százalékos áfa bevezetésére szólította fel a kormányt.

Ágazati adócsökkentést követel a szárazság okozta energiaválság ismeretében a napelemipari szereplők szövetsége, nem sokkal azután, hogy a prosumerek érdekképviselete egyenesen nulla százalékos áfa bevezetésére szólította fel a kormányt.

Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Ki hitte volna 10 évvel ezelőtt, hogy az A0-s hamarabb készül el, mint az M0-s? – tette fel a kérdést egy román gazdasági elemző, kommentlavinát kiváltva közösségi oldalán. Összevetettük az adatokat, érveket az A0 és az M0 „versenyében”.
Még kevesebbet ér a pénzünk: a szeptemberi 6,6 százalékról októberben 6,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában.
A romániai bruttó fizetések gyorsabban emelkednek, mint az európai uniós átlag, azonban az adók miatt a nettó bér tekintetében a rangsor végén kullogunk. Még Bulgáriában is többet visznek haza az alkalmazottak.
Szükséges a minimálbér emelése – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Kelet-Közép-Európa egyik legdrágább országa lett Románia az üzemanyagárak tekintetében: a benzin literenkénti átlagára tíz lej körül mozog, a gázolajé pedig már a tizenegy lejt is meghaladja. Szakemberrel járjuk körül az árrobbanás valódi okait.
Az élelmiszerek áfájának csökkentésével fékezné meg az inflációt Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Újabb vizsgálatot indított a Versenytanács a bankok versenyellenes gyakorlataival kapcsolatban – jelentette be Bogdan Chirițoiu, a versenyhivatal elnöke. Mint mondta, az a vizsgálat az úgynevezett FICO-pontszámra irányul.
Hétfőn 00 óra 42 perckor megkezdték a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorának az újraindítását, és várhatóan kedden kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre – közölte hétfőn az energiaügyi minisztérium.
Lassan szertefoszlik a romániai olcsó munkaerő, bércsoda mítosza. Bár a fizetések nominálisan még alacsonyak, a gyenge termelékenység és a csekély hozzáadott érték miatt a nyugati vállalatoknak Magyarországon sokkal jobban megéri befektetni.
Az ukrán Automagistral Pivden építőipari vállalat bejelentette, hogy készül a munkálatok megkezdésére a Nagyvárad és Arad közötti gyorsforgalmi út 1. szakaszán, ahol a tervek szerint 2027 tavaszán kezdődik a munka.
szóljon hozzá!