Minden egyes kieső áfa-euró körülbelül 4,8 euró magánbefektetést generálhatna a napelemesek szerint
Fotó: Borbély Fanni
Ágazati adócsökkentést követel a szárazság okozta energiaválság ismeretében a napelemipari szereplők szövetsége, nem sokkal azután, hogy a prosumerek érdekképviselete is hasonló lépésekre, egyenesen nulla százalékos áfa bevezetésére szólította fel a kormányt.
2026. augusztus 08., 16:062026. augusztus 08., 16:06
A román államnak konkrét intézkedéseket kellene hoznia a villamosenergia-tárolásba és az új napelemes termelőkapacitásokba történő beruházások felgyorsításának ösztönzésére – például adókedvezmények bevezetésével és a beépített kapacitásokra vonatkozó adózás átmeneti csökkentésével a következő két évben –, a szárazság okozta energiakrízis kontextusában, amely leállította a cernavodai atomerőmű egyik reaktorát, és a második leállításával is fenyeget – közölte a Fotovoltaikus és Energiatárolási Ipari Szövetség (RPIA).
A szervezet közleményében rámutat, hogy Románia jelenleg mintegy 3 GWh-nyi tárolórendszerrel rendelkezik, mind hálózati léptékű akkumulátorok, mind a termelő-fogyasztók (prosumerek) berendezései formájában.
Miközben a haladás jelentős a tavalyi évhez képest – amikor a teljes kapacitás még 1 GWh alatt volt –,
„Ebben a kontextusban az RPIA konkrét intézkedéseket kér a tárolásba és az új termelőkapacitásokba történő beruházások felgyorsítására, mint például adókedvezmények bevezetését, a beépített kapacitásokra vonatkozó adózás átmeneti csökkentését a következő két évben, valamint a hatósági jóváhagyási, engedélyezési és hálózati csatlakoztatási határidők legfeljebb hat hónapra történő lerövidítését, hogy ezeket a lehető legrövidebb időn belül csatlakoztatni lehessen” – közölte a napelemesek érdekképviselete.
A szövetség szerint a magas keresletű időszakokban tapasztalható energiaelérhetőség növelése mellett a megújuló kapacitások nagyobb volumenének integrálása – amelyet a tárolás és a rugalmasság támogat – nettó pozitív hatást gyakorol a nagykereskedelmi árakra, és ezáltal a fogyasztók által viselt költségekre.
„Spanyolország releváns példa ebben a tekintetben, ahol a nap- és szélenergia felgyorsult fejlesztése jelentősen csökkentette a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és azok hatását a villamos energia árának alakulására.
– áll a közleményben. Ahhoz, hogy a megújuló forrásokból termelt energia előnyei a lehető legnagyobb mértékben tükröződjenek a végső számlákban, az energiafogyasztás módjának kiigazítására is szükség van. Ennek érdekében rugalmas, dinamikus tarifák bevezetésére van szükség a szervezet szerint, hogy ösztönözzék a kereslet egy részének átcsoportosítását azokra az időszakokra, amikor az energiatermelés magas és olcsó. Ez ugyanis csökkentené a rendszerre nehezedő nyomást a csúcsidőszakokban.
Néhány nappal ezt megelőzően a Prosumerek és Energiaközösségek Egyesülete (APCE) is sürgősségi adócsomag elfogadását kérte a román parlamenttől, német minta alapján. A kezdeményezés célja, hogy 0%-os áfát vezessenek be a legfeljebb 27 kW-os napelemes rendszerekre és az akkumulátorokra a lakosság, civil szervezetek, iskolák, kórházak és kkv-k számára, emellett töröljék az akkumulátorokból felhasznált villamos energia áfáját és jövedéki adóját.
A 2026-os nyár súlyos aszálya, a Duna alacsony vízállása, valamint a víz- és atomenergia-termelés visszaesése rávilágított a hálózat sebezhetőségére. Az APCE szerint a lakossági és magánbefektetések ösztönzése kulcsfontosságú a csúcsidőszaki terhelés és az energiaimport csökkentéséhez.
Az egyesület számításai szerint a 0%-os áfakulcs alkalmazása évente:
Minden egyes kieső áfa-euró körülbelül 4,8 euró magánbefektetést generálna közvetlen állami támogatások nélkül. Németország 2023 óta sikeresen alkalmazza ezt a modellt; az uniós jogi alap Romániában is adott, így a megvalósítás már kizárólag a politikai akaraton múlik – közölte Dan Pîrșan, a prosumerszövetség elnöke.
Mint ismeretes, a környezetvédelmi minisztérium képviselői még idén májusban bejelentették, hogy a közkedvelt Zöld ház (Casa Verde) lakosságtámogató program idei kiírására 400 millió lejt szánnak, és nagy valószínűséggel ezúttal csak energiatároló eszközök (akkumulátorok) beszerzésére lehet pályázni (önrésszel). A pályázati útmutatót azonban azóta sem dolgozták ki, a részletek és a rajt időpontja továbbra sem ismert.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!