
Fotó: Krónika
Mint kifejtette, a jelzett időpontra a Barest–Moara Vlăsiei–Ploieşti, az Aranyosgyéres–Gyalu, valamint a Beretytyószéplak–Bors autópálya-szakaszt, illetve a nagyszebeni körgyűrűt vehetik majd használatba az autósok. Közölte, jövőre újabb 700–1300 kilométeres autópálya-szakaszok megépítéséhez kíván hozzákezdeni a kormány.
Ludovic Orban közlekedési miniszter a rendezvényen kifejtette, Románia mintegy 350–500 millió eurónyi európai pénzforrást hív majd le 2009-ben, jövő év július elsejéig pedig várhatóan az összes tervbe vett autópálya megépítésére vonatkozó szerződést megkötik. Mint rámutatott, Bukarest az említett összeghez a közúti infrastruktúra fejlesztésére szánt ágazati operatív program részeként jut hozzá.
A tárcavezető közölte, az Országos Autópálya- és Főútkezelő Társaság már az összes, a Közlekedési Ágazati Operatív Program keretében megépítendő autósztráda esetében benyújtotta a finanszírozási igénylést. Közölte, az országban Nagylak–Piteşti–Bukarest–Konstanca vonalon haladó négyes számú páneurópai folyosó egyes szakaszaira vonatkozóan hamarosan aláírják a kivitelezési szerződéseket, illetve rövid időn belül kiválasztják a kivitelező céget. A Medgidia és Cernavoda, illetve a Cernavoda és Konstanca közötti szakaszok esetében október 15-én derül fény a kivitelező kilétére, míg a Konstancát elkerülő szakasz megépítésére már ki is választották az építő céget. Szintén októberben jelölik ki az Arad–Temesvár autópálya, valamint az Aradot elkerülő körgyűrű építőjét, december elsejéig pedig megkötik a szerződéseket a Dévát megkerülő terelőút és a Nagyszeben– Szászváros autópálya-szakasz megépítésére. A tervek szerint 2009. március elsejéig megkötik a Temesvár– Lugos sztrádaszakasz építési szerződését is, április vagy május környékén pedig a Lugos–Déva, valamint a Déva–Szászváros szakaszok kivitelezésére vonatkozó megállapodásokra kerülhet pecsét.
„A közlekedési tárca megpróbálja felgyorsítani az európai alapok lehívásának folyamatát. A legnagyobb gondot továbbra is a kisajátítások jelentik, ezen a téren az eljárás egyszerűsítését javasoltuk, beleértve a régészeti feltárások és a környezetvédelmi engedélyek beszerzési folyamatának felgyorsítását” – mutatott rá a miniszter. Hozzátette, a kormány olyan operatív bizottságot hozott létre, amelynek tagjai között az erdészeti társaság, a környezetvédelmi, valamint a közlekedési és a pénzügyi tárca képviselői kaptak helyet, és amely az infrastrukturális beruházások esetében tapasztalható késések okainak feltárását, valamint az építési munkálatok felgyorsítását kapta feladatul.
Ludovic Orban a vasúti beruházások kapcsán elmondta, az ágazati operatív program keretében megvalósítandó fejlesztésekre vonatkozó szerződéseket várhatóan jövő nyáron látják el kézjegyükkel a felek. Románia a program keretében 4,6 milliárd eurót kap a 2007 és 2013 közötti időszakban. Ebből közútfejlesztésre 1,7, vasútfejlesztésre pedig 1,6 milliárd eurót fordítanak.
Százmilliárd euró 2013-ig?
A gazdasági és pénzügyi tárca becslései szerint Románia 2009 és 2013 között összesen 100 milliárd eurónyi európai támogatást hívhat le infrastrukturális fejlesztésre, ebből 30 milliárd euróból a már futó projektek finanszírozását fedezik, 70 milliárdból pedig új beruházásokat támogatnak majd. Varujan Vosganian miniszter szerint ugyanebben az időszakban a romániai befektetések összértéke elérheti a 250 milliárd eurót, ami éves szinten 6-8 százalékos gazdasági növekedést tesz lehetővé. A tárca adatai szerint a 2007–2008-as időszakban Románia összesen ötmilliárd eurónyi uniós támogatást hívott le.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.