Fotó: Krónika
Mint kifejtette, a jelzett időpontra a Barest–Moara Vlăsiei–Ploieşti, az Aranyosgyéres–Gyalu, valamint a Beretytyószéplak–Bors autópálya-szakaszt, illetve a nagyszebeni körgyűrűt vehetik majd használatba az autósok. Közölte, jövőre újabb 700–1300 kilométeres autópálya-szakaszok megépítéséhez kíván hozzákezdeni a kormány.
Ludovic Orban közlekedési miniszter a rendezvényen kifejtette, Románia mintegy 350–500 millió eurónyi európai pénzforrást hív majd le 2009-ben, jövő év július elsejéig pedig várhatóan az összes tervbe vett autópálya megépítésére vonatkozó szerződést megkötik. Mint rámutatott, Bukarest az említett összeghez a közúti infrastruktúra fejlesztésére szánt ágazati operatív program részeként jut hozzá.
A tárcavezető közölte, az Országos Autópálya- és Főútkezelő Társaság már az összes, a Közlekedési Ágazati Operatív Program keretében megépítendő autósztráda esetében benyújtotta a finanszírozási igénylést. Közölte, az országban Nagylak–Piteşti–Bukarest–Konstanca vonalon haladó négyes számú páneurópai folyosó egyes szakaszaira vonatkozóan hamarosan aláírják a kivitelezési szerződéseket, illetve rövid időn belül kiválasztják a kivitelező céget. A Medgidia és Cernavoda, illetve a Cernavoda és Konstanca közötti szakaszok esetében október 15-én derül fény a kivitelező kilétére, míg a Konstancát elkerülő szakasz megépítésére már ki is választották az építő céget. Szintén októberben jelölik ki az Arad–Temesvár autópálya, valamint az Aradot elkerülő körgyűrű építőjét, december elsejéig pedig megkötik a szerződéseket a Dévát megkerülő terelőút és a Nagyszeben– Szászváros autópálya-szakasz megépítésére. A tervek szerint 2009. március elsejéig megkötik a Temesvár– Lugos sztrádaszakasz építési szerződését is, április vagy május környékén pedig a Lugos–Déva, valamint a Déva–Szászváros szakaszok kivitelezésére vonatkozó megállapodásokra kerülhet pecsét.
„A közlekedési tárca megpróbálja felgyorsítani az európai alapok lehívásának folyamatát. A legnagyobb gondot továbbra is a kisajátítások jelentik, ezen a téren az eljárás egyszerűsítését javasoltuk, beleértve a régészeti feltárások és a környezetvédelmi engedélyek beszerzési folyamatának felgyorsítását” – mutatott rá a miniszter. Hozzátette, a kormány olyan operatív bizottságot hozott létre, amelynek tagjai között az erdészeti társaság, a környezetvédelmi, valamint a közlekedési és a pénzügyi tárca képviselői kaptak helyet, és amely az infrastrukturális beruházások esetében tapasztalható késések okainak feltárását, valamint az építési munkálatok felgyorsítását kapta feladatul.
Ludovic Orban a vasúti beruházások kapcsán elmondta, az ágazati operatív program keretében megvalósítandó fejlesztésekre vonatkozó szerződéseket várhatóan jövő nyáron látják el kézjegyükkel a felek. Románia a program keretében 4,6 milliárd eurót kap a 2007 és 2013 közötti időszakban. Ebből közútfejlesztésre 1,7, vasútfejlesztésre pedig 1,6 milliárd eurót fordítanak.
Százmilliárd euró 2013-ig?
A gazdasági és pénzügyi tárca becslései szerint Románia 2009 és 2013 között összesen 100 milliárd eurónyi európai támogatást hívhat le infrastrukturális fejlesztésre, ebből 30 milliárd euróból a már futó projektek finanszírozását fedezik, 70 milliárdból pedig új beruházásokat támogatnak majd. Varujan Vosganian miniszter szerint ugyanebben az időszakban a romániai befektetések összértéke elérheti a 250 milliárd eurót, ami éves szinten 6-8 százalékos gazdasági növekedést tesz lehetővé. A tárca adatai szerint a 2007–2008-as időszakban Románia összesen ötmilliárd eurónyi uniós támogatást hívott le.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok